A Business Line, az Önök globális üzleti barométere, a világ legmagasabb épületéből, a dubaji Burj Khalifából ezúttal a Boeing visszatérési esélyeit latolgatta, azt, hogy talpra állhat-e az amerikai repülőgépgyártó a MAX Fleetek földre parancsolása után? Emellett a kiberbiztonsággal foglalkozott, ami sok cégvezetőnek okoz álmatlan éjszakákat.
BOEING-ÜGY
A légiközlekedés globális szinten kapott hatalmas pofont azzal, hogy az év elején bekövetkezett két baleset után a Boeing földre parancsolta teljes 737 MAX-flottáját. A cég seattle-i gyárában van most a világ legdrágább parkolója, több tucat, a földön veszteglő, méregdrága géppel. Mindennek előzménye két súlyos szerencsétlenség: az Etióp Légitársaság márciusi katasztrófája, illetve a Lion Air Indonéziában, öt hónappal korábban bekövetkezett balesete. Akkoriban az elemzők azon a véleményen voltak, hogy a MAX-sorozatért nem kell aggódni, a széria túl nagyszerű ahhoz, hogy elbukjon.
HIRDETÉSA Boeing nemrég jelentette be, 6 milliárd dolláros plusz kiadással számol a cég második negyedéves pénzügyi jelentésében a MAX-ok miatti feladatok, kártérítések, és a gyártás lelassulásából fakadó költségnövekedés miatt.
„Szerintem felfogták, a világ úgy gondolja, a Boeing-ot nagyban terheli felelősség mindazért, ami történt. Így az, hogy maguktól fizetnek, nem külső nyomásra, mindenképpen átgondolt és elővigyázatos lépésként értékelendő” - mondta Seth Kaplan közlekedésügyi elemző.
A 737 MAX-ok lelassult – ám jövőre minden bizonnyal már felgyorsuló - gyártása okozta csapás ellenére a cég részvényei a kompenzáció hírére 2 százalékot növekedtek.
Bár a MAX-ok várhatóan az év utolsó negyedében újra repülnek majd, a gépek a vártnál hosszabb ideig maradhatnak a földön, mivel a Boeingok továbbra is szigorú ellenőrzés alatt vannak világszerte.
A PULSE-JELENTÉS
A teljesen digitális társadalom felé vezető út nem mindig zökkentőmentes A „The Pulse” jelentése szerint itt a Közel-Keleten a vezetők csaknem hetven százaléka úgy érzi, hogy a digitalizáció befogadása és a kiberbiztonság jelentik a vállalkozások legnagyobb gátját. Mit tehetnek a szervezetek ezekkel a kihívásokkal?
HIRDETÉS„A jelentés voltaképpen a vezetői magatartást, a vállalati tanulást és fejlődést veszi górcső alá. Kulcsfontosságú megállapítása, hogy a kiberbiztonság, a hatalmas mennyiségű adat befogadása, a digitalizálás minden korábbi cégvezetői prioritás elé kerültek” - mondta Alya Al Zarouni, a Dubaji Nemzetközi Pénzügyi Központ szakértője.
"De ez kiváltképp a Közel-Keletre jellemző, ami meglepő. Egy másik felismerés pedig az, hogy a vezetői képzés még mindig prioritás. A szervezetek szerint a képzést kínálóknak meg kell újulniuk, meg kell újítani a programjukat, hogy pontosan lássák ezeknek a szervezeteknek a jelenlegi és jövőbeni igényeit. Tehát még nagyon sok a tennivaló" - tette hozzá
Alya Al Zarouni szerint "az Egyesült Arab Emírségek felismerte a jelentésben is látott tények jelentőségét, méghozzá még évekkel ezelőtt, amikor a kiberbiztonság, az adatvédelem és a digitalizáció egyáltalán felmerült. A Dubajban érvényben lévő információbiztonsági szabályzatok értelmében a kormányzati szervek kötelesek betartani bizonyos követelményeket annak biztosítására, hogy mindenki adatai maximálisan védve legyenek."
Alya Al Zarouni korábban programozóként dolgozott.
"Három éven át végeztem ezt a munkát, és bár utáltam, tényleg sok előnyt jelentett a későbbiekben, hozzájárult itt a központban ahhoz, hogy fejlődjek, mivel minden amit csinálunk, az automatizálásról meg a vevőorientáltságról szól, mindegy, hogy informatikus az ember vagy sem. Programozóként jól megtanultam ezeket a folyamatokat. Amikor évekkel ezelőtt csatlakoztam az IT-szekcióhoz, még nagyon férfiak uralta területnek számított. De aztán, ma már különösen az Emirátusokban, egy csomó helyen nő vezeti az IT-részleget, ami rendkívül érdekes" - mesélte.
ADATVÉDELEM
Az adatvédelem nagyon forró témává vált az elmúlt néhány évben. De hol van az a pont, amikor a cégek átlépnek egy bizonyos határt a személyes adatok gyűjtésével?
"A Jebbitnél az alapötlet az, ami a digitális marketinget illeti, hogy bármilyen weboldalra látogatunk is el, bármilyen emailt is látunk, megpróbálják minél jobban személyre szabni azt, megpróbálják minél jobban megismerni a felhasználót. A forgalmazók által használt adatok azonban viselkedési, illetve tranzakciós adatok. Magyarán: minden olyat elemzünk, amire az illető a múltban kattintott, amit megvásárolt, hogy megpróbáljuk kitalálni, mi az ami érdekelheti" - mondta Jonathan Lacoste, a Jebbit társalapítója.
"A Jebbit effelől közelít: miért nem kérdezzük inkább meg egyszerűen. Miért nem kezdeményezünk párbeszédet? Olyan technológiát fejlesztünk ki a marketingesek számára, amelynek segítségével mindez megvalósítható, és a személyre szabási stratégiájukat információval tölthetik fel. Van cég, amely beleegyezéseket gyűjt be, ahányszor csak megnyitja a portált a felhasználó. Ezt a beleegyezést aztán három másik reklám-, és marketingfelelős cégnek továbbítják, hogy személyre szabott reklámok és üzenetek érjék el az illetőt. Gyakran vállalatok tucatjai kapcsolódnak össze ily módon ebben a folyamatban. Nagyon bonyolult megmondani, ki az adatkezelő és ki a feldolgozó - tette hozzá.
