Megkérdeztünk néhány főszereplőt a Brüsszeli Gazdasági Fórumon.
Hetekkel az európai parlamenti választások után a Real Economy stábja a Brüsszeli Gazdasági Fórumon forgatott. Az új világrend és egy újfajta növekedés az idei fórum fő témái közt szerepel.
Az európai parlamenti választásokon két évtizede nem volt olyan magas a részvételi arány, mint most. Meghaladta az 50%-ot. Legutóbb, 2014-ben 42,6%-os volt.
Bár a szélsőjobboldali pártok áttörése nem történt meg, a populisták teret nyertek Európában az utóbbi években. Mik ennek a kiváltó okai?
Manuel Muniz dékán, IE School of Global and Public Affairs:
- Úgy vélem, az alapvető oka ennek a gazdaság állapota, illetve az, hogy a technológiai változásnak milyen a hatása a munkaerőpiacra, a jövedelemtermelésre, a jövedelemelosztásra. 2009 és 2012 között a jövedelemnövekedés 95%-a az USA-ban a felső egy százalékhoz került. 95%-a!
Ami az EU 28 tagállamát illeti, a lakosság legmagasabb nettó jövedelemmel bíró 20 %-ához került a teljes jövedelem legalább egyharmada. Eközben a társadalom alsó 20 százaléka az összes jövedelem kevesebb mint egytizedével rendelkezett 2017-ben.
A legutóbbi jövedelmi egyenlőtlenségi statisztikák 2017-esek. Akkor csúcson volt a gazdasági növekedés Európában.
2017-ben az EU gazdasága 2,4%-kal nőtt, az utóbbi évtizedben ez volt a leggyorsabb ütem. Azóta mérséklődött a növekedés: 2018-ban a GDP 1,9%-kal erősödött. Idén az előrejelzések szerint az EU gazdasága 1,4%-kal növekszik, jövőre pedig 1,6 %-kal.
- Mostanában meglehetősen mérsékelt a növekedés Európában. Alelnök úr, gondolja, a gyorsabb növekedésre kellene fektetni a hangsúlyt, vagy inkább másfajta növekedésre?
Valdis Dombrovskis, alelnök, Európai Bizottság:
- Természetesen Európának szüksége van növekedésre, de a gazdasági növekedés nem önmagáért való. Inkább arra, hogy az emberek jobban éljenek. És fenntartható növekedésre van szükségünk, figyelembe véve a környezeti tényezőket és az éghajlatváltozást. Tehát a növekedés mellett erre is oda kell figyelnünk.
Az Európai Bizottság 168,3 milliárd eurós költségvetést javasolt a jövő évre. Az okos és a minél szélesebb rétegeket bevonó, inkluzív növekedésre fókuszáló javasolt költségvetés 21%-át a klímaváltozás elleni küzdelemre szánják. Ez egybevág azzal az ambiciózus tervvel, hogy a hosszú távú unós költségvetés egyötödét az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére fordítsák.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy fogalmaz, hogy Európa növekedési kilátásait turbulens külső tényezők veszélyeztetik. Mint írják, a világgazdaság kényes időszakban van. Mennyire kényes ez, és Európa miként tudja átvészelni a nehéz időket?
Gita Gopinath, vezető közgazdász, IMF:
- Nagy ellenszélben vagyunk. Először, a feszültségek az USA és Kína között. Nemcsak a kereskedelem, hanem a technológia terén is. Másodszor, Európa számára természetesen nagy kockázatot jelent, ha megállapodás nélküli lesz a brexit. A harmadik veszély az, hogy sok országban sok ember nagyon eladósodott. Olyan környezetben élünk, ahol könnyű a finanszírozás, de ez gyorsan megváltozhat.
Mindezek és más kihívások megvitatására leültünk beszélgetni az EU gazdasági, pénzügyi, adó- és vámügyi biztosával, _Pierre Moscovic_ivel.
– Biztos úr, milyen gazdasági kérdések szerepelnek az Európai Unió napirendjén? Melyek a prioritások?
- A gazdasági válságnak alapvetően vége, a jövő feladataival kell foglalkoznunk. Ez főként az egyenlőtlenség elleni küzdelmet jelenti, számomra ez az elsődleges. További átalakításokat kell végeznünk az euróövezetben, el kell jutnunk egy igazi eurózónás költségvetéshez. Sokkal ambiciózusabbnak kell lennünk a jövőben, és képesnek lennünk arra, hogy stabilizáció révén hozzuk létre a konvergenciát.
Az adóügyekben tovább kell haladnunk az igazságos adózás felé. Képesnek kell lennünk arra, hogy változtassunk a szabályokon, minősített többségi szavazással, és sürgősen kezelni kell az éghajlatváltozást. A következő bizottság egyik legfontosabb feladata lesz a klímaváltozás elleni küzdelem. Az egyik legnagyobb bánatom, hogy nem tudtunk dűlőre jutni az energiaadóztatás ügyében, és vissza kell térnünk erre. Azt is tekintetbe kell venni, hogy milyen társadalmi hatások lehetnek egyes régiókban. Ezt ellentételezni kell.
- A növekedés mérsékelt volt az utóbbi időben. Nagyobb növekedésre van szükségünk, vagy inkább másfajta növekedésre, nagyobb hangsúllyal a fenntarthatósági célokra?
- Lehetetlen megjósolni az euróövezet és az EU növekedését 2020 után. Sok dologtól függ. Gondoljunk például a kereskedelmi feszültségekre, ez a legnagyobb fenyegetés. Aztán ott vannak a bizonytalanságok Európában: mi lesz az olasz költségvetéssel, mik lesznek a brexit következményei. Erre is figyelnünk kell. De amit világosan ki kell fejleszteni és erősíteni, az Európa lehetséges növekedése, ehhez pedig további szerkezeti reformokra van szükség, oktatásra, innovációra, kutatásra. Képeseknek kell lennünk arra, hogy létrehozzuk saját világbajnokainkat a digitális gazdaságban. Erősítenünk kell az eszközeinket, hogy megvédjük és fejlesszük az euróövezetet.
- A növekvő kereskedelmi feszültségek közepette hol áll Európa a multilateralizmus és bilateralizmus nagy vitájában?
- Egyértelműen a multilateralizmus oldalán. Mélyen hiszünk abban, hogy a protekcionizmus soha nem jó válasz, a protekcionizmus fenyeget, a multilaterális rendet meg kell szervezni, át kell alakítani, dolgozni a WTO reformján. Lerombolni a multilateralizmust hiba.
Azt üzenném Trump elnöknek, hogy a kereskedelmi háborúk nem pozitívak, és nem könnyű megnyerni őket. Veszteség ez mindenkinek, így az lesz az Egyesült Államoknak is, ha így folytatja. Természetesen felismerjük, hogy gondok vannak Kínával a túlzott kapacitások, a kiberbiztonság, egyfajta agresszivitás miatt. Ezeket a problémákat azonban multilaterális keretek között kell rendezni. Úgyhogy az ő módszere bizonyosan nem megfelelő.