Mennyire veszélyes a munkahely, melyek azok a kockázatok, amelyekkel európaiak milliói szembesülnek nap mint nap, illetve hogyan lehet ezeket mérsékelni vagy kiküszöbölni? – erről szól a Real Economy aktuális adása.
Az Európai Unió minden dolgozóját magas fokú egészség- és munkavédelem illeti meg.
A szociális jogok európai alappillére azokon az elveken és jogokon alapul, amelyek javítják a munkahelyi és otthoni életkörülményeket az unióban.
– A nevem Szása Vakulina. A Real Economy mai adásában annak járunk utána, mennyire lehet veszélyes a munkahely, melyek azok a kockázatok, amelyekkel európaiak milliói szembesülnek nap mint nap, illetve hogyan lehet ezeket mérsékelni vagy kiküszöbölni.
A rák. Ez az egyik legaggasztóbb betegség, amelyekkel a munkahelyeken szembesülnek szerte Európában, és persze a világon.
A munkahelyi halálesetek több mint fele, egészen pontosan 52%-a a rákhoz köthető, 24%-a a keringési zavarokhoz, és mindössze 2%-a a sérülésekhez.
Noha a rák bonyolult betegségnek tűnik, kiváltó okai pedig nehezen azonosíthatók, teljesen világos, hogy a vegyszerekkel történő érintkezés miatt kialakuló rákbetegségek egyszerűen megelőzhetők az érintkezés mérséklésével vagy kiküszöbölésével.
A több mint 40 millió dolgozó jobb védelme érdekében az unió folyamatosan frissíti előírásait azzal a céllal, hogy semlegesítse 26 rákkeltő anyag hatását. Ezek ugyanis képesek módosítani a szervezet genetikai felépítését, és ezzel rákot okozhatnak.
A munkahelyi betegségek és sérülések az Európai Munkabiztonsági Ügynökség szerint – a 2017-es adatok alapján – durván 476 milliárd eurós kárt okoznak az unióban. Ez az unió GDP-jének nagyjából 3,3%-a.
A rákkeltő anyagoknak kitett munkahelyek megóvása az unióban a becslések szerint 2,4 milliárd euróba kerül évente.
Fanny Gauret járt utána annak, hogy az európai vállalkozások miként kezelik a kérdést.
Horvátország csaknem felét erdők borítják. Egyes fákból kiváló minőségű nyersanyag állítható elő. A fa megmunkálása azonban káros lehet.
Egy ilyen gyárba indultam, ahol parkettát gyártanak.
– A munkások által belélegzett forgácspor leülepszik az orrban, a garatban, a légutakban. Irritációt vált ki, bőr és légúti megbetegedéseket, hosszú kitettség esetén azonban akár rákot is okozhat – jelenti a helyszínről Fanny Gauret.
A becslések szerint Európában 3 millió munkás van kitéve a keményfa forgácsporának.
Három éve a céget magánosították. Az új tulajdonos beruházott a termelés felfuttatásába, a környezetbarát termékek alkalmazásába, és az egészséges munkahelyi körülmények megteremtésébe.
– Megváltoztattuk a szellőztetési rendszert. Olyan rendszert vásároltunk, amelyben a szűrők porzsákokba gyűjtik a parányi porszemeket. Ezt aztán nagyobb silókba szállítjuk. Következésképpen az abszolút minimumra csökkentettük a részecskeszámot. A jó munkás ugyanis az, aki biztonságban és elégedetten dolgozik – mondja Kruno Piškur, a Bjelin parkettagyár igazgatója.
Itt a dolgozók élvezik a megfelelő védelem előnyét, Európában azonban… a vizsgált dolgozók 11%-a azt nyilatkozta, hogy oldószer kipárolgásának; 15%-a füstnek, koromnak és pornak; 17%-a pedig munkaideje egynegyedében vegyszernek van kitéve.
Az európai munkáltatóknak nyilatkozniuk kell, milyen rákkeltő anyagokat alkalmaznak, és hány dolgozó kerül kapcsolatba velük.
– Miután ezt a kötelezettséget nem szankcionálják, a munkáltatók elmulasztják a bejelentést. Horvátországban az előírások tiszteletben tartását kellene felügyelni – javasolja Gordana Palajsa, a horvát kereskedelmi szakszervezet titkára.
– Franciaországba indulok, ahol a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség vizsgálja a gyanús mintákat. Négy csoportba osztályozzák őket a bizonyított kockázat foka alapján – mondja Fanny Gauret.
– Az 1-es csoport rákkeltőként ismert, és 120 anyagot vagy szert tartalmaz. Ezek közül 70 a jelenben vagy a múltban is előfordult munkahelyeken. Ennél fogva roppant fontos, hogy az államok és nemzetközi szervezetek olyan lépéseket tegyenek, amelyekkel csökkenthető a munkahelyi kitettség – összegzi kutatásai eredményeit Mary Schubauer-Berigan, az IARC tudósa.
Az unió intézkedett a munkahelyi kitettség mérséklése érdekében. A részleteket Bilbaóban mondta el Christa Sedlatschek, az Európai Munkabiztonsági Ügynökség igazgatója.
– Az unió módosította a rákkeltő anyagokra és mutagénekre vonatkozó direktíváit. 26 anyag rákot okoz. Esetükben a kitettséget korlátozni kell. A korlátozással emberek százezreit menthetjük meg a haláltól – mondta Christa Sedlatschek.
– Mely ágazatok a legveszélyesebbek a dolgozókra nézve?
– A hegesztés például, mert a folyamat közben rákkeltő anyagok keletkeznek. Rákkeltő anyagoknak vannak azonban kitéve a gondozásban dolgozó ápolók; a fodrászok, akik vegyszereket használnak a haj ápolásához. Ezek részben rákkeltőket is tartalmaznak. Nem feledkezhetünk meg az építőiparról sem. A karbantartás nagyon kockázatos az azbeszt vagy a kovasav-por miatt.
–A nagyobb infrastruktúrával rendelkező nagyobb cégek jó példával szolgálhatnak a munkahelyi egészségvédelem vagy a rák megelőzésének a terén?
– Több vizsgálat és kutatás igazolja, hogy a nagy cégek szisztematikusan állnak hozzá a munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez, miközben a kisebb vállalatoknál nem tapasztalható ez a szisztematikusság. Ez utóbbiak inkább alkalmilag intézkednek. Ügynökségünk egy online, interaktív eszközt fejlesztett ki. Az OiRA épp a kis- és közepes vállalatokat segíti. Web-alapú, költségmentes, egyszerűen alkalmazható. Az eszköz egy nagyon jó kockázatértékelő.
–A téma egy valós tárggyal is kiválóan érzékeltethető. Mi is ez?
– Ez az úgynevezett munkabírás háza. Négy pilléren nyugszik. A 4 szint jelképezi az emberek munkabírását. Ez az egészség – mindennek az alapja –, aztán a hozzáértés és a tehetség, és természetesen maga a munka.
–Ezek az elemek az egészségen nyugszanak, vagyis az egészség az alapja. Köszönöm az interjút, és köszönöm, hogy velünk tartottak.