NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mik az Unió más tagországaiban dolgozók jogai?

Együttműködésben a The European Commission
Mik az Unió más tagországaiban dolgozók jogai?
Írta: Oleksandra VakulinaFanny Gauret
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Európai Unió tagországain belül szabadon lehet utazni és munkát vállalni is. Mik a dolgozók jogai és kötelezettségei?

17 millió európai uniós állampolgár él más országban, mint ahol született az Unión belül. Hogyan lehet számukra biztosítani, hogy a társadalombiztosítási juttatásaik folyamatos fedezetet nyújtsanak? Hogyan lehet hidakat létrehozni a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek között? Ennek járt utána a Real Economy.

A munkaerő szabad áramlása az egyik alapvető szabadságjog az Európai Unióban. Hogyan lehet az elköltözőknek biztosítani, hogy a társadalombiztosítási juttatásaik folyamatos fedezetet nyújtsanak?

- Gondolt valaha arra, hogy más országba költözzön? Az uniós állampolgárok nemcsak szabadon utazhatnak a térségben, hanem bárhova költözhetnek is. Mi van, ha a költözés mellett döntök? Mi lesz a szociális juttatásaimmal? Hogyan érezhetem magam ugyanolyan biztonságban egy másik országban?

17 millió uniós állampolgár él vagy dolgozik külföldön. Közülük több mint 12 millióan munkaképes korúak. Így az Unió munkaképes lakosságának 4 százaléka él egy másik EU-tagországban. Ugyanúgy védik őket a társadalmi juttatások, mint akik szülőhazájukban dolgoznak?

Négy fő terület van: egészségügyi ellátás, anyasági ellátás, munkanélküli- és nyugdíjjogosultságok.

És négy alapelv van:

-Egyszerre egy ország jogszabályai alá tartozunk, így csak egy országban fizetünk hozzájárulást.

- Ugyanazok a jogaink és kötelezettségeink, mint az adott ország állampolgárainak.

- Ha juttatást igénylünk, figyelembe veszik a korábbi országokban fennálló biztosítási, munkavégzési vagy tartózkodási időszakot is.

-Ha jogosultak vagyunk egy országból származó pénzbeli juttatásra, akkor azt általában megkapjuk egy másik országban élve is.

Az EU-s elköltözők fele tíz évvel ezelőtt érkezett a jelenlegi tartózkodási helyére. De mi van azokkal, akiknek naponta kell átjárniuk a határon, hogy munkába jussanak? Fanny Gauret Belgiumban járt ennek utána. Vidékre utazott Belgiumban. Kora reggel találkozott Vinciane-nal és lányával. Az elmúlt 18 évben minden nap 65 kilométert utazik a munkába, a határ másik oldalára, Luxemburgba.

- Ez része a régió szokásainak. Tudjuk, hogy a határon túl másmilyen az adózás, vannak előnyök. Van egy keretszerződésem, ami lehetővé teszi, hogy azt csináljam, amit szeretek, és olyan a bérem, hogy az lehetővé teszi, hogy megfelelő életminősége legyen a családomnak és nekem – mesélte Vinciane.

Luxemburgban dolgozik a legtöbb európai külföldi állampolgár: 44 százalék. Ezt követi Svájc, Ciprus és Írország. Itt dolgozik a legtöbb határon átjáró ingázó, főként Franciaországból, Németországból és Belgiumból. 180 ezer ember Luxemburgban él és dolgozik két ország közt ingázva. Mi a helyzet a szociális juttatásokkal?

- Van egy belga-luxemburgi megállapodás, amely nagyon könnyűvé teszi a dolgokat. Tehát ha orvoshoz megyek, kapok egy tanúsítványt, azt elküldöm a biztosítómnak, és a belga biztosítóm fogja elintézni a luxemburgival a dolgot. Elhatároztam, hogy csatlakozom egy szakszervezethez, megkapom az össze információt az adókról, a betegpénztárról és az esetleges törvényi változásokról, amik minket érintenek, így nem lesznek problémáim – magyarázta Vinciane.

A munka a legfőbb indok arra, hogy egy európai más országba költözzön. A minden szektorban érezhető munkaerőhiány miatt Luxemburgba jönnek a legtöbben dolgozni. De mi van, ha valaki elveszíti a munkáját?

- Hogy ha két éven belül több mint 52 hét gyűlik össze betegszabadságból, akkor elbocsáthatnak. Ha elbocsátanak Luxemburgban, akkor a származási országomban kerülök be a munkanélküliek közé, tehát nem ugyanazok a feltételek. Ez kényesebb és nehezebb – vélte az asszony.

Mindezek ellenére Vinciane-nak nem kell választania a karrierje és a családja jóléte között. Ez a helyzet minden európai ingázóval?

Metz-be érkeztünk, közel a francia-luxemburgi határhoz. Egy szakértővel beszélgettünk.

- Amikor átlépsz a határon, sok kérdéssel kerülsz szembe, a jogszabályok megváltoznak, ami megijeszt, és végül ott a munkajog, a szociális biztonság és az adózás kérdése. A legegyszerűbb és leginkább harmonizált terület a szociális biztonság. Mert végül is itt nagyon keveset kell tenned, és attól a pillanattól kezdve, hogy átköltözöl egy másik országba, függetlenül attól, hogy munkát keresel vagy visszatérsz a lakóhelyedre, az európai jogszabályok nagyon karakteresek. A közigazgatások egymás között információt cserélnek, és így az könnyen áramlik. Ezért az emberek nagyon kevéssé veszítik el a fonalat attól a pillanattól kezdve, hogy tudják, hová mennek – magyarázta Julien Dauer, a határon át ingázó dolgozók jogi szakértője. "

A szabad munkaerőáramlás nemcsak azt teszik lehetővé, hogy oda utazzanak vagy ott dolgozzanak, hanem nyugdíjba is mehetnek egy másik országban. Daniel a repülés területén dolgozott világszerte, főként Belgiumban, Franciaországban és Luxemburgban.

- Pár hónap múlva nyugdíjba megyek. Nagyon egyszerűen működik. Mivel az utolsó munkáltatóm Luxemburgban van, ezért az ottani nyugdíjintézet feladata, hogy beszerezze az adatokat a különböző európai országokból, ahol dolgoztam – mesélte Daniel French.

Az 50 év feletti munkavállalók száma több mint kétszerese lett az elmúlt 20 évben. Milyen hatása van ennek az olyan európai országokra mint Luxemburg? A válaszért Belvalba látogattunk, a luxemburgi Társadalmi és Gazdasági Intézetbe.

- Komoly problémát jelenthet nemcsak Luxemburg vagy más európai országok számára, de az egész Európai Unió számára. Foglalkozni kell ezzel, mert ez problémát jelent minden európai ország számára – ez mindannyiunk számára aggodalmat jelent. A koordinációs rendeleteket tekintetve: azok az Európai Unió valamennyi országára vonatkoznak. Nincs olyan ország, amely a jövőben saját politikát alakíthatna ki ebben a keretrendszerben - mondta Franz Clement kutató.

Sasha Vakulina, Euronews:

- Milyen előnyökkel jár a munkaerő-mobilitás az uniós polgárok és vállalkozások számára?

- Csak előnyei vannak. Nagyon is tudatában kell lennünk annak, hogy itt Európában békében élünk 70 éve. És ez egyedi minden bizonnyal a világon. Ez a lényege annak a lehetőségnek, hogy egy országból a másikba tudunk költözni, ott tanulni, dolgozni, üzleti tevékenységet folytatni vagy utazni - ez valójában az egész európai eszme lényege. Ez egészében véve egy nagy projekt – tette hozzá a kutató.

- Akár 50 kilométert utazol naponta kétszer, hogy egy másik országban dolgozz vagy hazatérsz a szülőhazádba 20 év után nyugdíjas éveidre vagy akár új lehetőségeket keresel a határokon túl - ami minden esetben megegyezik: a szabad mozgás nem lenne lehetséges a szociális juttatások biztosítása nélkül az utazók és családtagjaik számára.

A cikk megosztása