Nem hozta meg 3 és fél év alatt a várt számokat az Európai Befektetési Terv, ezért jön az új verzió.
Három és fél évvel ezelőltt indult el a 315 milliárd eurós Európai Stratégiai Befektetési Alap azzal a céllal, hogy lökést adjon a befektetői környezetnek.
A támogatás zöme eddig kutatás-fejlesztésre illetve kis- és közepes vállalatok támogatására ment. De ha megnézzük az innovációt és az infrastruktúrát, ott még mindig nagyon messze vannak a válság előtti szinttől a befektetések. Ezért a tervet megújítják.
Az új befektetési cél 500 milliárd euró 2020-ra, továbbra is azon az elven, hogy minden 1 euró közpénzből 15 euró befektetés lesz. Az alap 26 milliárddal bővül az uniós költségvetésből, valamint 7 és fél milliárddal az Európai Beruházási Bank által.
Az alapot egyébként éppen az Európai Beruházási Bank irányítja. A pénzből juthat például egészségügyre, internet elérésre, megújuló energiával kapcsolatos beruházásokra például Magyarországon, Görögországban, Lengyelországban, Észtországban, vagy akár Portugáliában és Spanyolországban.
EFSI-támogatás spanyol cégeknek
A spanyol vállalkozások továbbra is nehezen jutnak hitelhez a bankoktól, annak ellenére, hogy az Európai Beruházási Bank már jóváhagyott 6 és fél milliárd eurónyi beruházást. Sokak szerint a jelenlegi helyzet csak az egyébként is hitelképes, nagy projekteknek kedvez.
A SAICA nevű cégnél az alap által lett új, tisztább újrahasznosító technológia és több munkahely. Carlos Mancholas, a cég pénzügyi igazgatója azt mondta: „Ismerjük a döntéshozókat, és tudtuk, hogy egy ilyen projekt érdekelné őket. Az Európai Beruházási Bank a mi filozófiánk szerint gondolkodik. Ezzel a tervvel 120 állandó munkahelyet teremtettünk, az építési fázisban pedig 500 embert foglalkoztattunk.”
Az Európai Befektetési Terv segítette a SAICA fejlődését, de a cég már eleve piacvezető volt európai gyáraival. Azonban a jövő gyógyászati eszközeivel foglalkozó Exovite nevü kis, helyi start upnál ennél erőteljesebb változás volt érzékelhető. De nem volt egyszerű támogatást találniuk.
— Mindenki azt mondta, hogy "sajnos Önöknek nincs fedezetük, nem tehetünk semmit" — mesélte az Euronews-nak a cég vezérigazgatója, Juan Monzón.
Az EBB azonban adott nekik 300 ezer eurót, hogy prototípust fejlesszenek, és megduplázzák a munkerőt, de nem volt könnyű a pályázati procedúra.
— A pályázaton két emberünk két hónapig dolgozott. Nehéz folyamat, és mivel mi nem vagyunk egy nagy vállalat, ez azt jelentette, hogy a munkaerőnk 20 százalékát elfelejhettük arra a két hónapra. Talán az EBB alkalmazhatna egy mentort, aki segít kitölteni az űrlapokat — mondta Monzón.
A kis vállalatok közvetítő intézményekkel dolgoznak. Sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy a pénz az Európai Unióból érkezik, azt hiszik, hogy egy helyi bank kölcsönöz nekik. Vajon Európa elindul-e a leegyszerűsített folyamatok irányába, hogy a vállalkozások számára is könnyebben láthatóak és elérhetőek legyenek a források?
Egy egyszerű példa
Szóval hogyan találják meg a projektek és cégek a támogatást? Íme a nem túl tiktos módszer:
Az Európai Stratégiai Beruházási Alap lehetővé teszi Johnnak, Katie-nek és Simone-nak, hogy bemutassák beruházási terveiket. Magánszféra Johnnak és Állami Szféra Katie-nek nagy, 3000 főt foglalkoztató projektjei vannak. Simone-é pedig egy kisvállalkozás, ezért az ő meghallgatása a helyi bankok döntéshozói előtt történik. John és Katie pedig az Európai Befektetési Bank munkatársai előtt ismerteti a terveit. Ha a projektek jól vizsgáznak, akkor az EBB Befektetési Tanácsa elé kerülnek. Két kritériumnak mindenképp meg kell felelni: a finanszírozás más számára nem túl kockázatos-e, és a piaci rés betöltésével kiegészítheti-e az EBB finanszírozását. Ha a bizottság áldását adja, John és Katie az alap támogatásával kezdhet pénzt gyűjteni más befektetőktől, akik így már könnyebben hisznek a projekt életképességében. Simone-ra hasonló folyamat vár, de a helyi bank vagy pénzintézet segítségével, akik a hozzá hasonló emberek kisvállalkozásait segítik az alap pénzéből.
Az Európai Bizottság alelnöke válaszol
Valószínűleg sokan továbbra is azon tűnődnek, vajon eléri-e a terv a kitűzött célt. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Jyrki Katainent, az Európai Bizottság alelnökét.
Euronews_:_Szóval milyen kézzelfogható dologgal tudja bemutatni nekünk az alap működését?
Jyrki Katainen: Talán ez a legkézzelfoghatóbb, az úgynevezett Társadalmi Hatás Kötvény Projekt. Ezt az alap mellett magánbefektetők és a finn kormány támogatja, és a célja 2500 menekült számára munkahelyet teremteni Finnországban. Azért ezt hoztam, mert ez egy kicsit más, mint általában az alap által támogatott dolgok, például a KKV-k, ipari projektek, az infrastruktúra.
Euronews:Amikor az alapról és menekültekről beszél, az európai emberek foglalkoztatásának kérdése is felmerül. Egy 300 ezres számról lehet hallani.
Jyrki Katainen: Az alap által 2016 végéig támogatott beruházások 300 ezer munkahely létrehozásáról szóltak. A mai szám azonban jóval nagyobb. Az üzleti világban 640 ezer európai kkv kapott támogatást. Sokan turizmusra vagy digitális fejlesztésre, de nagyobb tervekre is.
Euronews:Itt felmerül az átláthatóság kérdése. Hogy a beruházási bank vajon nem kedvez-e a régi ügyvfeleknek, akiket más ismer. Kinek van erre rálátása?
Jyrki Katainen: Az alap csak az Európai Beruházási Banknak nyújt garanciákat. Mi most az uniós alapok befektetésére koncentrálunk, ami kicsit más mint a beruházási alap, és igyekszünk fejleszteni az átláthatóságot. Az uniós alapokkal támogatott területek főleg a fenntartható infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés és a szociális infrastruktúra. A végrehajtó az Európai Beruházási Bank marad az uniós alapnál is, de nyitunk a nemzeti bankok felé is.
Euronews:De ki felügyeli a kiválasztott projekteket? Ki ellenőrzi az egyensúlyt? És mi van azzal a kutatás-fejlesztési támogatással, ami az uniós költségvetésből érkezik? Ez mind a kölcsönökről és garanciákról fog szólni, elfeledve a finanszírozást?
Jyrki Katainen: A projekt gazdasági életképességének ellenőrzése annak a pénzintézetnek a feladata, amely végül a finanszírozást biztosítja. Két alap van, amely finanszírozást nyújt az innováció területén. Az első a Horizont Európa, amely támogatást biztosít, a másik pedig a befektetési alap, amely tőkefinanszírozást, garanciákat és kölcsönt ad.
Euronews:Csökkenti ez a költségvetést?
Jyrki Katainen: Nem. Ma a Horizont 2020 keretein belül találunk pénzügyi eszközöket és támogatásokat is, és ezt fenntartjuk, de a pénzügyi eszközök átkerülnek a befektetési alaphoz, viszont kifejezetten innovációra és kutatásra elkülönítve.
Euronews:Akkor van remény.
Jyrki Katainen: Szerencsére a piac sok országban fejlődik, de még mindig szükség van az innovációs kkv-k támogatására.