Pandával a szegénység ellen

Az óriáspanda tenyésztési programjáról híres kínai városban? Csengduban rendezték meg az ENSZ fenntartható idegenforgalomról szóló konferenciáját.

Szicsuan tartomány központja az óriás pandák megmentésére hivatott kutatóközpont miatt lett a turisták kedvelt célpontja.
A tenyésztési programmal sikerült a fajt visszahozni a kihalás széléről, csak tavaly 50 bébi született. Az óriás panda megmentési programja jól festi alá az ENSZ Világturisztikai szervezetének törekvéseit: hogyan válhat az idegenforgalom a fejlesztés eszközévé anélkül, hogy ártana a bolygónak és lakóinak.

A konferencián 130 ország vett részt. A fő üzenet: a turizmus olyan erőforrás, amelyet úgy kell kihasználni, hogy mindenkinek előnye származzon belőle.

- A fenntarthatóság azt jelenti, hogy megőrizzük az életet a következő generációknak – mondta a UNWTO főtitkára, Taleb Rifai. – Egyetlen felelős társadalom vagy közösség sem maradhat ki ebből az erőfeszítésből. A tét az élet jövője: ha ma nem teszünk semmit, akkor a holnap elveszett.

A fenntartható turizmus kíméli a környezetet, és sok ország ezzel próbálja csökkenteni a szegénységet a sérülékeny térségekben.

- Ezeknek a kezdeményezéseknek be kell vonniuk a helyi lakosságot a szegénység csökkentése érdekében – szögezte le a perui idegenforgalmi miniszter helyettese. Roger Valencia Espinoza. – Nálunk 30 százalékos a szegénységi ráta. Ezért egyszerre kell az erős környezetbarát vonal és a jó üzleti terv ahhoz, hogy minőségi szolgáltatást tudjunk ajánlani a külföldi látogatóknak.

- Ghánában az idegenforgalom centralizáltan működik – mondta Catherine Abelema Afeku, ghánai turisztikai miniszter.- Ez megkönnyíti a fenntartható fejlesztést, hogy az idegenforgalmat fejlesztési eszközként használjuk. A fő szempont a szegénység felszámolása és az oktatás erősítése.

A világ negyedik legnépszerűbb utatzási célpontjában, Kínában is fontos a szegénység felszámolása. Csengduban integrált fejlesztési program indult Turizmus Plusz néven, amelynek a lényege, hogy a turizmus szakosodott fajtáit – egészségturizmus, spőortturizmus, stb. – igyekeznek felfuttatni.

Más országok a kutlurális örökség megőrzésére használják az idegenforgalmat. Portugália például egy kétszázmillió eurós programot indított erre a célre.

- Hihetetlen, hogy az önkormányzatok milyen gyorsan és milyen remek projekteket hoztak össze, amelyek a régió identitására, hagyományos termékeire fókuszáltak, és átalakították azokat turisztikai termékké – mondta Ana mendes Godinho, Portugália idegenforgalmi államtitkára.

Japán a társadalmi kohéziót segítené a turizmus segítségével – ezért olyan projekteket indít, amelyek az idősebb lakosokat hoznák össze a turistákkal.

- Az emberek az életmódjukat és a kultúrájukat úgy tehetik fenntarthatóvá, ha kapcsolatba kerülnek a látogatókkal, élvezik a párbeszédet és a kommunikáció egyéb formáit – magyarázta a program célját Mamoru Kobori, a japán turisztikai szervezet munkatársa.

Ugyanakkor egyre fontosabb lenne, hogy a nagy szavakat valódi cselekvés kövesse. A Turisztikai Világszervezetnek már van Etikai kódexe, de egyre nagyobb igény lenne egy erősebb nemzetközi szerződésre vagy egyezményre. Csengduban a szervezet közgyűlése megállapodott egy kötelező keretrendszer létrehozásáról, mely a téma számos aspektusát szabályozná a nyaralók szabad mozgásától az idegenforgalmi dolgozók jogaiig.