Vajon a robotok vagy az emberek nyerik a végső csatát a munkahelyekért?
A technológia könnyebbé teszi az életünket ebben a gyorsan változó világban. Az automatizáció miatt olcsóbb a termelés, de ez felveti a kérdést, hogy vajon elveszik-e a robotok az emberek munkáját? Hogy alakul az ember szerepe a társadalomban – és a gazdaságban?
A 18. század, az ipari forradalom óta a technológiai fejlődés folyamatos és egyre gyorsul. Már a kezdeteknél ott volt a félelem a munkahelyek elvesztésétől. Jött az automatizáció, a tömegtermelés, majd a globális kereslet növekedése – ami munkahelyeket teremtett és a középosztályok felemelkedéséhez vezetett. Ma az ipari forradalom negyedik fázisában vagyunk
Munkaerőtöbblet, munkaerőhiány
Európában tíz munkavállalóból hétnek már szüksége van digitális készségekre.
De egyharmaduk egyáltalán nem rendelkezik ilyennel, és az alacsony tudásküszöbű szakmákban dolgozók fele egyáltalán nem használja a modern technológiát.
A fejlett világbeli munkák 9 százalékát kiváltja az automatizáció, a szakmák negyedében földrengésszerű változások jönnek a robotoknak köszönhető hatékonyságnövekedés miatt.
Tíz cégből négy nem tudja betölteni az emiatt keletkező új állásokat. Ezt a problémát meg kell oldani a négymillió állástalan európai fiatal és részmunkaidőben dolgozó érdekében.
Ők kisebb eséllyel tudják képezni magukat, mint a teljes munkaidőben dolgozók. A digitális készségekkel nem rendelkezők 8 százalékkal kevesebbet keresnek.
A technológia fejlődése ott veszélyezteti a legtöbb munkahelyet, ahol eddig nem fektettek be ezen a területen.
Többen dolgoznak, mint valaha
Minden forradalomnak vannak vesztesei – lesznek leépítések az alacsony és középszintű végzettséget igénylő, repetitív munkakörökben. Sok ember számára azonban ez lehetőség arra, hogy jobb munkakörbe képezze át magát. Az Európai Bizottságnál Marianne Thyssen feladata más érdekeltekkel együtt kitalálni, hogyan lehet ezt megoldani
Euronews: - Melyek az érintett szakmák és szektorok, és mi lesz az idősebb munkavállalókkal?
Marianne Thyssen: – Európában 232 millió ember dolgozik, ez több, mint valaha. A jövő munkahelyeinek 90 százalékát csak bizonyos digitális készségek birtokában lehet betölteni, miközben az európai munkaerő 40 százaléka ezen a téren nem rendelkezik elegendő tudással. Vagyis sok a tennivaló. Azt kérjük az emberektől, hogy tovább maradjanak a munkaerőpiacon – tenni kell érte, hogy képesek legyenek erre. Fel kell mérni a készségeiket, meghatározni, hogy milyen egyéni képzési terv mentén lehet velük eredményt elérni, majd lehetővé tenni, hogy a tanultakról papírt szerezzenek. Ez olyanok számára is lehetséges, akik mondjuk velem egykorúak.
Akinek lesz munkahelye, annak jó lesz
Miközben mindenki szépen újragondolja az életét, Németországban mindezt állami programá emelték – és a Munka 4.0 nevet adták neki. Ebben a munkaidőtől a vélhetően szükséges munkakörökön át a kollektív egyeztetésekig sok minden szerepel – miközben áthatja az a gondolat, hogy a technológiai fejlődés megállíthatatlan. Damon Embling riportjában annak járt utána, hogyan készülnek a jövőre az Audinál.
A német márka ingoldtadti gyárában nagyjából 600 000 új autó készül évente, mindegyiken uszkve 1000 különböző robot dolgozik. És a fejlődés nem áll meg: a virtuális valóság és a 3D nyomtatás már a spájzban vannak. De a cég szerint emiatt nem kell csökkenteni a negyvennégyezres dolgozói létszámát.
- Nagy változások lesznek azon a téren, hogy mit kell csinálni, de végső soron minden dolgozónkra ugyanúgy szükség lesz, mint ma – mondta az Euronewsnak a cég HR-elnökhelyettese, Jochen Haberland.
A Munka 4.0 stratégia új, szociális kompromisszumról beszél az iparágban. Ennek része a több szabadidő is – a HR-elnökhelyettes szerint ez az üzletnek és a munkavállalói elkötelezettségnek is jót tehet.
- Az adminisztratív munkakörök egy része már teljesen digitális – mondta Haberland. – Bevezettük a home office-t és egyes műszakokban kísérleti jelleggel a rugalmas munkaidőt.
A gazdasági szakértők elismerik, hogy forradalmi társadalmi változások jönnek – az életünk egyre hektikusabb lesz.
- Nem hiszem, hogy mindenki készen áll erre, lassú átmenet lesz – mondta az Euronewsnak Patrick Heitmeyer, független üzleti tanácsadó. – De ahogy fejlődik a technológia, és egyre több ember alkalmazkodik, úgy fog felgyorsulni, és minden meg fog változni.
A munkáltató számára az lesz a kihívás, hogy megtalálja a megfelelő dolgozókat, és azután sikeresen meg is tartsa őket – ehhez kell a szopciális kompromisszum.
A tb-nek is alkalmazkodnia kell
- A technológia fejlődése miatt sokan tartanak a társadalmi egyenlőtlenségek erősödésétől. Hogyan lehet ezt megakadályozni? – kérdeztük Marianne Thyssentől.
- Tennünk kell azért, hogy aki dolgozik, az jó feltételekkel tehesse az új digitális érában is. Ott vannak a digitális platformok. Akik ezeknek dolgoznak, munkaválallók? Vállalkozók? Ki képviseli az érdekeiket? Tennünk kell azért, hogy senki se maradjon ki a társadalombiztosításból, mindenki járuljon hozzá valamilyen formában és legyen jogosult bizonyos juttatásokra, ha teljesítette a feltételeket.
- Miféle strukturális változásokra lesz szükség?
- Most készítjük elő a szociális jogok pillérét, ennek az alapelvei és értékei referenciaként szolgálhatnak a későbbiekre nézve: ehhez a keretrendszerhez lehet mérni a tagállami és az európai szociális és munkaerőpiaci intézkedéseket.
- Mik a buktatók és hogy fogják ezeket kikerülni?
- Munkavállaló és munkáltató vagyok – munkaadó vagyok, önfoglalkoztató vagyok. Tudjuk, hol vagyunk, hova tartozunk. De vannak új foglalkoztatási típusok, amelyeket definiálni kell, helyet kell nekik teremteni a szociális és a gazdasági rendszerben. Ehhez a tagállami struktúrákat is újra kell szervezni, és ehhez tud Európa segítséget nyújtani.
- Kinek a felelőssége, hogy felkészültek legyünk a jövőre? Az egyéneké, a kormányoké, a munkavállalóké?
- Ebben mindenkinek megvan a maga felelőssége. Mindenkinek alkalmazkodnia kell, de az adaptációt megkönnyítő környezet megteremtése a politika feladata.