Elképesztő lépéseket tesz az észak-afrikai ország a megújuló energiaforrások felhasználására.
HIRDETÉSA párizsi klímakonferencián, a COP21-en komoly áttörés történt a klímaváltozás elleni harcban. De mi lesz Marrakesh-ben rendezett COP 22-n. Ezt vitatták meg a döntéshozók Bécsben, a 27. Crans Montana Fórumon.
A marrakesh-i konferencia házigazdája, a marokkói környezetvédelmi miniszter szerint komoly tétje van a COP22-nek.
Hakima el Haité: „Gyakran hallani, hogy a klímaváltozás a jövő generációinak a problémája. Ez hibás gondolkodás. A klímaváltozás a jelen kihívásai közé tartozik, és még ebben a században kell tenni ellene. Ennek a jelenségnek a következményei ugyanis napi szinten jelentkeznek egész országok életében és elég komoly árat fizetnek érte.”
Marokkó élen jár a zöld energia felhasználásában. Hosszú ideig az ország a fosszilis energiafüggő volt, de 2009-ben még az alkotmányba is belefoglalták a megújuló energiaforrások felhasználásénak céljait. Az ország napenergia ügynökségének egyik igazgatótanácsi tagja szerint ezek nem csak üres szavak.
Obaid Amrane, (MASEN):”Marokkó komolyan ambicionálja a megújuló energia termelést. Azt szeretnénk, hogy 2030-ra a megújuló források a teles energiafelhasználás 52 százalékát tegyék ki és elérjék, hogy az ország ne szoruljon import fosszilis energiára.”
A marokkói zöld forradalom lelkét a NOOR projekt adja, az 5 naperőmű körülbelül 2 Gigawatt áramot tud majd termelni. A terv első fázisét, a NOOR 1-et 2016 februárjában avatták fel. Az erőmű ráadásul képes megoldani a napenergia felhasználásának legnagyobb problémáját: olvadt sóban tárolja a hőt, így napnyugta után három órával is tud áramot termelni. A NOOR 3 megépítése után pedig már 7 órára nyújtható ez az időszakot. Marokkó a napenergián kívül rengeteg fejlesztést indított el a szél és a vízenergia kihasználására is. A megújuló energiát termelő erőművek építése mellett az energia felhasználás hatékonyságán is van mit javítani.
Szaid Mouline a marokkói megújuló energiaforrásokért felelős ügynökség (ADEREE) vezérigazgatója szerint a reform másik lába az energiahatékonyság javítása és a lakossági állami támogatások fokozatos kivezetése.
Szaid Mouline: „Egy déli országhoz képest komoly erőfeszítéseket tettünk eddig is, hiszen szinte alig bocsátunk ki széndioxidot, de szeretnék elérni, hogy 2030-ra 20 százalékkal javítsuk az energiafelhasználás hatékonyságát. Ezt előírjuk az iparban, a közlekedésben, az építőiparban, a közútkezelésben és a mezőgazdaságban. Ezeket a szektorokat mind érinti a hatékonyság-javítás. Emellett, hogy következetesek legyünk, csökkentjük a fosszilis energiafüggőségünket és fokozatosan kivezetjük a fosszilis energiafelhasználás lakossági támogatását. Szociális okokból ezt ugyan csak apránként tudjuk megtenni, de folyamatban van.”
Remélhetőleg a marokkói példa más országokat is inspirálni fog a COP22-n, és a Párizsban elért elméleti célokat a gyakorlatban is meg fogják valósítani. A környezetvédelmi miniszter szerint szemléleti váltásra van szükség.
Hakima el Haité: „Egyszerűen szeretnénk váltani. Váltani a működési módszerekben, a tárgyalás helyett a végrehajtásra, a tettekre helyeznénk a hangsúlyt. A gittrágás helyett az építkezésre koncentrálnánk, a vitákról pedig készítési üzemmódra kapcsolnánk.„
Az államok egyedül képtelenek elérni ezeket a célokat, de szerencsére néhány üzletember még jobban diktálja a tempót, akárcsak Serhan Süzer, a török Eko Renewable Energy vezérigazgatója.
Serhan Süzer: „Szerintem az országoknak nem arról kellene tárgyalni, hogy mekkora százalékarányban használnak megújuló energiaforrásokat mondjuk 2030-ban, vagy 2050-ben, vagy bármelyik évben. Inkább arról kéne beszélni, mikor érik el, melyik évben fognak 100 százalékban megújuló energiát használni. Ezt kéne kinyilatkoztatni, és emellett el kéne kötelezni magukat, majd mindenkinek tartania kellene ezt a célt.”
Ezt meglátjuk november 7-e, vagyis a marrakesh-i COP22 után.