NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Fórum a gyűlöletbeszéd ellen

Fórum a gyűlöletbeszéd ellen
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Azerbajdzsán fővárosa, Baku 2500vendéget fogad a világ 120 országából. Állam és kormányfők, vallási és üzleti vezetők, civil szervezetek képviselői

HIRDETÉS

Azerbajdzsán fővárosa, Baku 2500vendéget fogad a világ 120 országából. Állam és kormányfők, vallási és üzleti vezetők, civil szervezetek képviselői érkeztek az ENSZ Civilizációk Szövetségének hetedik globális fórumára, amely a különböző kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása érdekében jött létre.

Az elmúlt időszak az erőszakos szélsőségek erősödését hozta. Tragikus támadások Párizsban és Brüsszelben, végeláthatatlan polgárháború Szíriában. A globális fórum szervezői a gyűlöletbeszéd és az erőszak elleni harcra koncentráltak.

- A gyűlöletbeszéd a médián, az interneten keresztül terjed, ezért olyan fontos, hogy valamennyi civilizáció összefogjon, és megmutassa, hogy a gyűlöletbeszéd nem köthető a valláshoz – véli Jean-Paul Laborde, az ENSZ Terrorellenes Bizottságának igazgatója. – A gyűlöletbeszéd a gyűlölethez és az erőszakhoz köthető.

A civilek és a hatóságok is egyetértenek abban, hogy jelenleg szinte semmi nem akadályozza azt, aki az interneten vallási alapon uszítani vagy a fiatalokat radikalizálni akarja. A terrorista csoportok jelen vannak a Facebookon, és mivel ez az oldal a tizennyolc év alatti fiatalok körében a legnépszerűbb három között van, nagyon könnyű itt erőszakra buzdítani és toborozni is.

- Olyan képekről és videókról van szó, amelyeket az Iszlám Állam és hasonló szélsőséges szervezetek posztolnak – magyarázza Jolene Jerard, a téma egyik kutatója. – Egyrészt a tanaikat terjesztik így, msársézt erőszakra buzdítanak. Sőt, tanítják is hogyan kell egy támadást lebonyolítani, hogyan kell összerakni bombákat és hasonló szerkezeteket. Ez világosan mutatja a trendet, a helyzetet mindenféleképpen kezelni kell.

A szélsőséges üzenetek nem csak a közösségi médiában terjednek. A menekülthullámmal egyre gyakoribb, hogy a hagyományos média szándékolatlanul tápot ad a menekültellenességnek – vagy kifejezetten menekültellenes propagandát folytat. Ez komoly akadályt gördíthet a menekültek integrációja elé.

- A Szíriából érkező bevándorlók esetében a média szerepe meglehetősen negatív – szögezi le az ENSZ Civilizációk Szövetségébe delegált főképviselője, Nasszir Abdulaziz Al-Nasszer. – Azt mondják, veszélyt jelentenek a békére és a biztonságra, veszélyt jelentenek a gazdaságra, holott mindannyian tudjuk, hogy ők a diktatúra áldozatai.

A gyűlöletbeszéd elleni küzdelem nem könnyű, hiszen csak a Facebooknak 1,6 milliárd aktív felhasználója van. A résztvevők úgy látták, hogy az uszításra vonatkozó tilalmak betartatása és a gyűlöletbeszéddel ellentétes üzenetek kifejtése a kulcs, az online tartalmak esetében a platformok működtetőit kell rávenni a felhasználói tartalmak alaposabb szűrésére.

- Amikor a gyűlöletbeszédet és az ezt terjesztő felhasználói fiókokat vizsgáltuk, nagyon sok anonim vagy álnéven működő oldalt találtunk. Szigorú szabályozással az online szolgáltatók kiszűrhetik az ilyen fiókokat – magyarázza Kemal Ilter, North Carolina Egyetemének kutatója. – Másodsorban a gyerekekeinket, tanítványainkat meg kell tanítani arra, hogy mi a közösségi média, milyen pozitív hozadéka van a használatának, illetve mik a veszélyei.

A bakui fórum nem az első, amelyet a gyűlöletbeszédnek szenteltek. Tavaly decemberben az ENSZ New Yorkban szervezett szimpóziumot a témában. A fórumsorozat tanulságait a szervezők egy angol, francia, spanyol és arab nyelven kiadott könyvben foglalják össze, amely konkrét ajánlásokat tartalmaz majd a médiában tapasztalható gyűlöletbeszéd és uszítás elleni küzdelemhez.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Japán az újjászületési képességével segít Ukrajnának

A hajóutazási szektor a zöld átmenet útján

World Travel Market: a turizmusban is kulcs a fenntarthatóság