NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mikrofinanszírozás Európában: sok kicsi sokra megy

Mikrofinanszírozás Európában: sok kicsi sokra megy
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Közösségi finanszírozás, mikrokölcsönök, mentorprogramok: hogy működnek, mire jók, mire jutnak?

Ha mikrohitelekről hallunk, általában a fejlődő országokra gondolunk először. De itt Európában is van bennük potenciál: a vállalkozásoknak és az alacsony jövedelmű lakosságnak is vannak olyan finanszírozási igényei, amiket a hagyományos pénzügyi szolgáltatások nem elégítenek ki. Íme, a gyorstalpaló.

Az utolsó kapaszkodó

Viktor korábban hitelképes volt a bankrendszerben is: jövedelme és vagyona révén hozzáfért a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokhoz. De Viktor kiesett ebből a körből, amikor elvesztette az állását, és kisebb munkákból kezdett élni.

Hitel nélkül, kezes és elzálogosítható vagyon nélkül csak a mikrohitelek világa maradt a számára. Ebben a világban Viktor hozzájutott annyi pénzhez, amivel fedezni tudta a személyes költségeit, a lakbért és az oktatást. De innen szerzett pénzt egy mikrovállalkozás beindításához is. A mikrofinanszírozás világában Viktor nem csak hitelhez jutott, hanem megtakarítási, biztosítási és utalványozási szolgáltatásokhoz is, amelyeket a hagyományos bankrendszer nem tudott nyújtani számára.

Az utolsó kapaszkodó

2013-ban 1,5 milliárd eurót folyósítottak mikrofinanszírozás formájában, az átlagos összeg 8500 euró, vagyis 2,5 millió forint volt. 79% vállalkozási, 21% személyes célokra kellett, ami kicsit kevesebb mint 2011-ben. A kelet-európai országokban, mint Románia, ezek a hitelek életmentőnek bizonyultak ott, ahol a rendes banki szolgáltatások nem érhetőek el.

Wood for cellos is expensive, but Rudolph was able to buy some thanks to his #microcredit#Romania#RealEconomypic.twitter.com/FL3R8nnhxj

— Guillaume Desjardins (@GuilDesjardins) 2016. március 25.

Rudolf ugyan nem tud csellózni, de tud csellót készíteni. Ugyanakkor a fa és a szerszámok drágák. Ezért mikrohitelre szorult az üzlet beindításához: tizenháromezerhétszáz eurót kapott két helyről ahhoz, hogy beindítsa a hangszerkészítő műhelyét.

- A többi bank egy tonna papírt kért tőlünk. Mivel épp hogy csak elindultunk, nem tudtunk még olyan forgalmat felmutatni, ami kellő biztosíték lett volna a bankoknak. Az akkori forgalom és bevétel mellett a FAER Alapítvány esélyt adott nekünk.

47 000 mikrohitelt ítéltek oda Romániában 2013-ban, 9000-et vállalkozásoknak, átlagosan 7000 eurót.

Nyugat-Európában is léteznek mikrohitelek, és ott nagyobb összegek is elérhetőek. De itt, Keleten, több ember tud profitálni a kisebb hitelekből. A reálgazdaságban ez óriási különbséget jelent.

- Azoknak, akik megkapják ezt a hitelt, óriási gazdasági jelentősége van, mert túlélnek, normálisan képesek keresni, idővel fejlődni – magyarázta Ioan Vlasa, a FAER Alapítvány elnöke. – Nagyon kis méretből kiindulva, lépésről lépésre. Fejlődnek szakmailag, gazdaságilag és egy nap hagyományos értelemben is hitelképessé válnak.

Ne halat, hálót

De a mikrofinanszírozás nem csak hitelt jelent. Ahogy a régi mondás tartja: ha egy embernek halat adsz, jóllakatod egy napra. De ha megtanítod halászni, jóllakatod egy életre. Ebből az elvből kiindulva bizonyos mikrofinanszírozással foglalkozó szervezetek képzésekkel is támogatják a klienseiket.

Along with #Microcredit, Dumitru was able to attend training sessions to improve his project. #RealEconomypic.twitter.com/4CjEBICvPJ

— Guillaume Desjardins (@GuilDesjardins) 2016. március 26.

Dumitru Vlasa egy kis tehenészetet üzemeltet. Az év során öt kisebb hitelből fejlesztette a gazdaságát. De nem csak pénzt kapott.

- Részt vettem az alapítvány által szervezett képzéseken – mesélte a gazda. – Még, itt a faluban is tartottak tréningeket. Megbeszéltük több másik gazdával, mit szeretnénk tanulni, és az alapítvány küldött erre megfelelő embert. Mondanom se kell, hogy elég hasznos volt.

Persze a mikrofinanszírozás önmagában nem képes csodákat tenni Kelet-Európában, de az olyan mikrovállalkozóknak, mint Rudolf és Dumitru, pár ezer eurós kezdőtőke nagyon sokat jelenthet.

A bankhitel költségei túl magasak

Korábban volt az Európai Mikrofinanszírozási Fejlesztési Terv, amit nemrég követett az Foglalkoztatási és Szociális Innovációs garanciaalap – mindkettő gazdája az európai Befektetési Alap. Luxemburgban találkoztunk az utóbbi vezérigazgatójával, Pier Luigi Gilibert-tel, és az európai mikrofinanszírozás helyzetéről kérdeztük.

#tech & #Microfinance future chat w/ European Investment Fund CEO Pier Luigi Gilibert EIB</a> <a href="https://twitter.com/hashtag/realeconomy?src=hash">#realeconomy</a> <a href="https://twitter.com/euronews">euronewspic.twitter.com/EbtMYMwbN5

— Maithreyi (@maithreyi_s) 2016. március 29.

Pier Luigi Gilibert: – A 2007-2008-as válság teljesen felforgatta a piacot. Sokan, akik nem találtak állást a hagyományos szektorokban, az önfoglalkoztatásba menekültek, így viszont nem fértek hozzá a banki forrásokhoz. Ugyanez az eszköz nem csak a munkanélküliek reintegrálásában, hanem a női vállalkozók támogatásában is hatásosnak bizonyult, de a migránsok esetében is lehet majd szerepe. Vagyis olyan eszközről van szó, amely több probléma kezelésére jó. A felméréseink szerint a huszonnyolc tagállamban a ki nem elégített mikrohitel-igények öt-hatmilliárd euróra rúgnak.

Euronews: – Ön mit gondol, a tagállami törvényhozások, a társfinanszírozás hozzájárulhatna a mikrohitelek terjedéséhez?

- Az Európai Befektetési Alap és az Európai Befektetési Bank ott van jelen, ahol a megánszektor különböző okokból tehetetlen. Alapesetben induló tőkét biztosítunk a szektor fejlesztéséhez, és a háttérbe húzódunk, amikor a magánszektor képes lesz átvenni a stafétát. Nagyon nehéz megfelelő gondossággal kihelyezni egy kis összegű hitelt, mondjuk 25 000 euró alatt. Fix költségek vannak, amelyek a hitelösszegtől függetlenek. Így egy bank számára nem tétel elbírálni egy egymillió eurós hiteligénylést az összeg egy százalékáért, de egy kisebb hitel elbírálása rendkívül költséges. Éppen ezért a bankok nem is nagyon ambícionálják ezt. A közszférának mindenképpen részt kell vállalnia ebből Nyugat- és Kelet-Európában is.

Magasabb kamat, magasabb kockázat

A kisvállalkozások és a lakosság annyira nehezen jutnak banki forrásokhoz, hogy új utakat kell találni a magánszektor forrásainak becsatornázására. Ez és a technológia fejlődése kihat a pénzintézetek és mikrofinanszírozással foglalkozó szervezetek működésére is, és új utakat nyit meg, mint a közösségi finanszírozás vagy a közösségi kölcsönök.

A banki hitelek piaca Nyugat-Európában sokat változott a 2008-as válság óta, és új online finanszírozási formák jelentek meg.

Ezek az alternatív online pénzügyi szolgáltatások lehetővé teszik, hogy bárkiból befektető lehessen: mondjuk egy olyan üzletben, mint a Petite Poissonnerie nevű halbolt.

Nic kisvállalkozásának a bankok nem adtak fejlesztési hitelt. Ezért a Funding Circle nevű online közösségi kölcsön-platformon jutott pénzhez.

- Javasoltak egy megoldást, és két héten belül a bankszámlámon volt a pénz – mesélte Nicholas Rascle – Kicsit magasabb kamatot kértek, mint amennyit a bank kért volna, de ebben az esetben nincs értelme az összehasonlításnak, hiszen a bank eleve nem adott hitelt.

Tehát magánszemélyek és cégek közvetlenül adnak kölcsön más cégeknek és magánszemélyeknek. Ez a rendszer a magas kamatokkal csábítja a kisbefektetőket.

- Az alternatív csatornákon tőkéhez juthatnak a vállalkozások – magyarázta a Cambridge Centre for Alternative Finance igazgatója, Robert Wardrop. – Az új finanszírozási formák kevésbé költségesek, mint a hagyományosan nagy infrastruktúrával működő banki hitelek. A mikrofinanszírozással foglalkozó szervezetek munkáját felbolygatta az internet. Szélesebb közönséghez jutnak el, aktívabbak és hatékonyabbak lehetnek, mint korábban.

Ugyanakkor ezek a finanszírozási formák nem kockázatmentesek. A Funding Circle befektetővédelmi szempontból brit joghatóság alá tartozik, a vállalkozásoknak egyfajta minősítésen kell átesniük.

- A cégnek legalább két éves, megalapozott. stabil vállalkozásnak kell lennie – mondta a cég globálkis kommunikációs igazgatója, David De Koning. – Besoroljuk a céget egy kockázati kategóriába A-tól E-ig. A kategóriákhoz kamatsávok tartoznak, így kerül ki a cég az online piactérre. A befektetők, magánszemélyek, intézmények, de még a brit kormány is közvetlenül adnak kölcsön vállalkozásoknak.

Európában a brit alternatív finanszírozási piac a legnagyobb, ami elsősorban a megengedő szabályozásnak köszönhető.

Az innováció és a befektetők biztonságának garantálása közötti egyensúly megteremtése lehet a kulcs a Nicéhez hasonló sikertörténetek szaporodásához.

A költségcsökkentés a lényeg

Mit hoz a magánforrások közösségi becsatornázása a kisvállalkozások mikrofinanszírozásában? Az Európai Befektetési Alap vezérigazgatóját erről is megkérdeztük.

- Vannak jelei annak, hogy az online hitelplatformok, közvetlen ügyféltől ügyfélnek nyújtott kölcsönök egyre fontosabbak lesznek. Az ilyen platformok csökkentik a költségeket, és pont ezek akadályozzák, hogy ez a szektor önfenntartóvá váljon.

- Nem gondolja, hogy a szociális felzárkóztatás elmarad, ha a pénzügyi technológiai utat választjuk?

- Igaza van, nehéz egy önfenntartó mikrofinanszírozási rendszert elképzelni mentorprogramok nélkül, és az új pénzügyi technológiai fejlesztések ezzel nem foglalkoznak.

- Van-e elég tapasztalat a mikrofinanszírozási rendszerben, hogy elkerüljék a nem teljesítő hiteleket, illetve a többi olyan kockázatot, amit a bankok nem vállalnak?

- Én személy szerint nem gondolom, hogy a nem-teljesítő hitelek súlyos gondokat okoznának a mikrofinanszírozásban. A bírálati és információs költségek, a gondos gazdálkodás, a monitoring és az árazás kérdése – ezek a problémák. Bármilyen innovációt, ami csökkenti az elbírálási költségeket, rendkívül örvendetesnek tartok.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia

Digitális átállás: az átképzés segíthet a munkaerőhiány kezelésében