A tél közeledtével ideje feltenni a kérdést: tudjuk egyáltalán, hogy a földgáz ára miért emelkedett szinte mindenhol Európában? Persze nagy kilengések voltak: Horvátországban, Litvániában, Portugáliában és Spanyolországban nagyot nőtt, Szlovéniában és Magyarországon jelentősen csökkent az ár. De miért ez a különbség?
Ha ön Németországban, Dániában vagy Portugáliában él, az ön számlájának a legnagyobb adótartalma Európában. Ha Olaszországban vagy Németországban vállalkozik, akkor is.
Egy az átlagosnál kisebb, 55 négyzetméteres berlini lakás áramellátása 50 euróba – több mint 15 ezer forintba – kerül havonta. Lakója minden évben szolgáltatót vált, hogy spóroljon. A berliniek több mint száz szolgáltató közül választhatnak, és egy jobb ajánlattal akár havi húsz eurót – vagyis hatezer forintnál többet – is megtakaríthatnak. De a legtöbben nem foglalkoznak ezzel.
Pedig Németországban a legdrágább az áram Európában – kilowattonként 30 cent – átszámítva 92 forint -, szemben az európai 20 centes – 61,5 forintos – átlaggal.
Olyan, Németországhoz hasonló méretű oszágokban, mint Franciaország vagy Nagy-Britannia ennél is olcsóbb. A zöldenergiára történő átállás miatt kell a német fogyasztóknak többet fizetni.
A német áramtermelés 30 százaléka származik megújulókból, de több az igény, mint a forrás. A rést hagyományos energiahordozókkal kell betömni.
A nukleáris leállás és a magas gázárak miatt Németországnak vissza kellett térnie a széntüzeléshez, és újra kellett indítania a régi üzemeket. A német áramtermelés 45 százaléka már ezekből származik. És bár a szén olcsó, de egyáltalán nem gazdaságos.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza szerint a zöldenergia erőltetése az energiaárak emelkedéséhez, a szénhez hasonló olcsó energiaforrásokat használata viszont klímaváltozáshoz vezet. A széntüzelésű erőművek aránya az európai energiatermelésben csökken. A szél és a napenergia mindenütt rendelkezésre áll, de ezzel van egy probléma. Európában mindenütt a februári estéken a legnagyobb az áramigény. És ha nem süt a nap, illetve nem fúj a szél, akkor bizony földgázra van szükség ezek kiváltására. Az atomerővekben viszont egyre kevesebben bíznak Európában, ráadásul ezek a beruházások hatalmas kezdeti befektetést igényelnek, és ehhez a forrásokat nagyon nehéz megtalálni az európaihoz hasonló liberalizált piacokon kormánytámogatás nélkül.
Hizzájárulhat persze az energiafüggés csökkentésére törekvés, például ha hulladékból állítanak elő energiát, Ausztriában egyre több is a biogáz-erőmű. Az ország háromszáz ilyen létesítményében 550 gigawattóra áramot állítanak elő. Ez 16 ezer háztartás ellátására elég.
Az EU tagállamai vállaták, hogy forrásokat biztosítanak az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó gazdaságra történő átálláshoz, illetve az energiabiztonsághoz. A tagállamok – előterjesztéseik alapján – a jövőben 40 milliárd eurót költenek erre. Ennek ellenére nem lehet csak a megújuló energiaforrásokra, mint a szélre, a napra és a bioüzemanyagokra hagyatkozni, az Európai Energiaügynökség vezető közgazdásza szerint Európának továbbra is szüksége lesz földgázra. És ha az európai kormányok összefognak, és együtt, jó pozícióból, jól tárgyalnak, jó megegyezésre juthatnak Oroszországgal, és lesz lehetőségük olcsóbb gázra.