Az áruk, javak, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása az Európai Unió alapvető vívmánya. Most Nyugat-Európa a bevándorlóktól fél, a szegényebb tagállamok a nyugati tőkétől.
A válság nyomán a nyugati tagállamokban heves viták indultak a több, mint tizennégymillió európai migránsról – pontosabban arról, hogy dolgozni jönnek-e, vagy a szociális ellátásokért.
2010. óta jelentősen megnőtt az európai munkavállalók mobilitása, túllendülve a válság utáni csökkenésen. A dél-európai országokban igazi kivándorlási hullám indult el. Ezeknek a migránsoknak a nagy része magasan képzett fiatal – távozásuk a kibocsátó országokban komoly gondokat okoz. Az adatok azt mutatják, hogy a migráció a befogadó országok munkavállalóinak érdekét nem sérti, ugyanakkor komoly érvágás a kibocsátó országoknak – ugyanis az oktatásba fektetett összegek máshol hasznosulnak.
A Real Economy-ban Andor László, az Európai Unió szociális és munkaügyi biztosa segítségével boncolgatjuk a mobilitás témakörét.
