NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nyugdíjasotthon-Európa és a pacemaker-alapú gazdaság

Nyugdíjasotthon-Európa és a pacemaker-alapú gazdaság
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Európa népessége menthetetlenül öregszik. Hogyan hat mindez a gazdaságra? Megállíthatjuk vagy lassíthatjuk-e a folyamatot? És ha nem, lehetséges-e hasznot húzni az elöregedésből?

Több nyugdíjas, kevesebb pénz?

A lakosság elöregedését a várható életkor növekedése, illetve a születésszám csökkenése okozza. Ez hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja a növekedési kilátásokat. Ha nő a várható életkor, az több nyugdíjast jelent, és ha csökken a születésszám, akkor egy idő után kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra. Mindkét esetben csökken az aktív lakosság aránya a teljes népességhez viszonyítva, ami visszafogja a termelést, így a gazdasági növekedést is.

Csakhogy a társadalom elöregedése az ellenkező irányba is hat: bár kevesebben dolgoznak, de ők termelékenyebbek lesznek. Ugyanis a születésszám csökkenésével az oktatásban ugyanazt az összeget kevesebb gyerekre költik, ami elméletileg jobban képzett, hatékonyabb munkaerőt eredményez. Ráadásul nem bizonyított, hogy a pályája végén járó munkaerő arányának növekedése feltétlenül termelékenységcsökkenést jelent. Bár vannak, akikre így hat az öregedés, mások egyre tapasztaltabbak és produktívabbak lesznek.

Az elöregedés és a növekedés viszonya tisztázatlan, de a közkiadásokra gyakorolt hatás egyértelmű: a nyugdíjkiadások egyre nőnek. Nem az öregedés a fő oka ugyanakkor az egészségügyi kiadások növekedésének, mert emögött elsősorban az egyre fejlettebb orvosi technológiák növekvő ára áll.

Európa, a nyugdíjas kontinens

Néhány évtized múlva Európa lakosságának harminc százaléka hatvanöt évnél idősebb lesz. Minden két aktív dolgozóra jut egy hatvanöt év feletti – drasztikus változás a mostani négy az egyhez arányhoz képest. A populáció elöregedésének szempontjából Olaszország a kontinens állatorvosi lova.

Az olaszok húsz százaléka 64 év fölötti, ez az arány csak Németországban nagyobb. A 15-24 év közöttiek teljes lakossághoz viszonyított aránya itt a legalacsonyabb Európában, 10%. És ezeknek a fiataloknak a 71%-a nincs jelen a munkaerőpiacon – ami messze elmarad az 57%-os európai átlagtól.

– A problémát Olaszországban a születésszám elmúlt húsz-harminc évben bekövetkezett csökkenése okozza, ami miatt nálunk ötmillióval kevesebb a fiatal, mint Franciaországban – magyarázza Alessandro Rosina, a Katolikus Egyetem demográfia professzora. – Érdekes összehasonlítani az olasz helyzetet a némettel is: a születésszám ott hasonló arányban csökkent, mint nálunk, ám ott a mennyiségi csökkenést minőségbeli fejlesztésekkel kompenzálták, jelentős összeget fektettek a képzésbe és a munkaerőpiaci lehetőségek javításába.

Megoldás: a bevándorlás

A jelenség tehát távolról sem kezelhetetlen – erre hívja fel a figyelmet Sandra Polaski, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igazgatóhelyettese.

– Ha Olaszország példáját vesszük, ahol az elöregedés gyorsabb mint más európai országokban, az öregek hosszú távú gondozásának és gyógykezelésének nagy a munkaerőigénye. A bevándorlás a megoldás része lehet. Ugyanakkor jelenleg olyan ciklusban vagyunk, amikor kevés a munkahely, ezért a politikusok egy részének érdekében áll kiélezni az ellentéteket, és minden rosszért a bevándorlókat okolni. Ez indokolatlanul megmérgezi a kapcsolatot azokkal az országokkal, amelyekkel olyan konstruktív megoldásokat lehetne kidolgozni, amelyeken mindenki csak nyerne.

– A félelmek egy jól ismert közgazdasági téveszméből fakadnak, aminek a lényege, hogy meghatározott mennyiségű munkahely van. Ha öregek szerzik meg ezeket, akkor a fiataloknak nem jut, ha bevándorlók, azon a hazai munkaerő veszít. Ez alapvető félreértése annak, hogyan működik a gazdaság. Az úgynevezett ezüst gazdaság lényege, hogy az idősek új és másfajta szolgáltatásokat igényelnek, amiben vannak üzleti lehetőségek – de valakinek fizetnie is kell. Az egyéni megtakarítás megoldás lehet, de az államnak kell valamiféle biztonsági hálót nyújtania. Sok kormány túlzásokba esik, amikor csökkenti az ellátásokat, vagy éppen kevesebbel járul hozzá a nyugdíjcélú megtakarításokhoz.

Pacemaker-alapú gazdaság

Vannak országok, amelyek az úgynevezett ezüst gazdaságban, vagyis az idősek igényeinek kiszolgálásában látják a jövőt. Erre példa Finnország, ahol a Living Lab programban különböző innovatív megoldásokat tesztelnek amelyek könnyebbé vagy kényelmesebbé teszik a szépkorúak napjait. Ez az iparág tehát nem kizárólag a gondozók munkáját igényli: elsősorban kifejezetten technológiai jellegű fejlesztésekről beszélünk.

A Finnország nyugati részén, Poriban zajló kísérletsorozatban a közszféra és magáncégek és is részt vesznek. Az ezüst gazdaság keretein belül egyre gyakoribb az ilyen együttműködés. A szolgáltatások egy részéért a közösség fizet, de egyre több mindenért maga a nyugdíjas állja a cechet. Miközben Európa egy része retteg az idősektől, Poriban már a jövendő ügyfeleket látják bennük. Európa nyugdíjasai nagyjából háromezer milliárdos vásárlóerőt képviselnek: a verseny ezért a pénzért még csak most indul.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia

Digitális átállás: az átképzés segíthet a munkaerőhiány kezelésében