Amennyiben egy kormány továbbra sem képes kordában tartani a kiadásait, az EU kötelező megszorítást írhat elő
HIRDETÉSAz Európai Bizottság bemutatta a költségvetési szabályok régóta várt reformját. Ösztönzőket és szankciókat tartalmaz, hogy északnak és délnek is megfelelő legyen.
A központi elgondolás az, hogy minden kormánnyal tárgyaljanak egy személyre szabott adósságcsökkentésről és 4 évük lesz az országoknak a cél elérésére. Ha ez nem sikerül, akkor pénzügyi szankciók jönnek.
"A mai kihívások messze vannak a 60-as évektől. Az államadósság megugrott, és a beruházási szükségleteink is. A mai javaslatok tehát valamennyi szempontot kezelik, ezt hívjuk Stabilitási és Növekedési Paktumnak, és a cél az adósságszint fokozatosabb, de egyenletesebb csökkentése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés ösztönzése befektetések és reformok révén" - összegezte Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa.
Nem tűztek ki számszerű célt arra vonatkozóan, hogy mennyivel csökkenjen az adósság évente. Ez pedig az, ami Németországnak nem tetszik, mivel Berlin GDP-arányosan 1 százalékos éves mérséklést kért. Christian Lindner német pénzügyminiszter a következő nyilatkozatot tette, a bizottsági kezdeményezés ismeretében:
"Az Európai Bizottság javaslatai egyelőre nem felelnek meg Németország követelményeinek. Biztosítanunk kell a stabil gazdaságot, és le kell küzdenünk a magas adósságokat és hiányokat Európában. Ez az, amit az emberek elvárnak tőlünk, és ez a fontos a jó gazdasági fejlődéshez. A német kormány megvizsgálja az Európai Bizottság javaslatait. Konstruktív módon dolgozunk, de senki se essen abba a tévedésbe, hogy Németország automatikusan beleegyezik a javaslatokba. Csak olyan szabályokat fogadunk el, amelyek megbízható utat tesznek lehetővé az adósságcsökkentés és a stabil államháztartás felé."
De vajon a rugalmasság megmentené az országokat az újabb megszorításokról? Az elemzők nagyon kételkednek ebben.
"Sajnálatos ezt mondani, de bizonyos megszorításokra gyakorlatilag szinte mindenhol szükség lesz Európában. Csak néhány ország van, mint Dánia, Svédország és Luxemburg, amelyeknek ezt nem kellene megtenniük. Ennek az az oka, hogy az országok igen túlzott költekezés folytattak a covid-19 világjárvány idején, majd 2022-ben jött a nagy energiasokk, és a kormányok ismét hatalmas költségvetési támogatást nyújtottak a háztartásoknak és a vállalatoknak az energiaárak csökkentése érdekében, de sajnos ennek véget kell vetni” - magyarázta Darvas Zsolt, közgazdász, a brüsszeli Bruegel Intézet elemzője.
A bizottsági javaslatot most az uniós kormányoknak kell megvitatniuk, és meg kell tárgyalniuk az Európai Parlamenttel is annak érdekében, hogy még 2023-ban ez a nehéz megállapodás megszülessen.