Stábunk egy EP-képviselőt és egy belga gazdát kérdezett a támogatási rendszer átalakításáról.
Elfogadta az Európai Tanács a közös uniós agrárpolitika reformját. A kompromisszumot hosszas tárgyalások előzték meg.
Stábunk egy belga gazdát és egy német EP-képviselőt kérdezett a várható hatásokról.
"Ez nem használ a környezetnek. Ez nem használ a klímavédelemnek. Ez nem használ a biztonságnak. És nem használ Európa jövőjének' - mondta Tijs Boelens, belga gazda.
Peter Jahr Ep-képviselő szerint viszont ez egy lépés a jó irányba.
"A KAP első pillének 10 %-át oda kéne adnunk a kistermelőknek"
De mit jelent ez a belga gazdának?
"Egy nagy cég évente 250 ezret kap. Egy közepes birtok 25 ezret. Mi pedig alig 2500 eurót" - mondta Tijs Boelens.
Peter Jahr viszont így érvelt.
"Több szabadság kell az országoknak. Ők tehetnek valamit. Nem tilos a támogatási plafon. Nem tilos a degresszivitás. Lehet pénzt adni a nagy cégektől a kis és közepes gazdaságoknak"
Az is kérdés, milyen változásokat hoz majd a reform.
"Nem segít ez azoknak a fiataloknak, akik a mezőgazdaságon kívülről érkeztek. Nem segít azoknak, akik a szüleik gazdaságát örökölték. Ez a reform semmi újat nem hoz. A nagyok még nagyobbak lesznek. A gazdagoknak adunk pénzt" - mondta a belga fiatal.
"A gazdáknak sok feladata van. Élelmet termelnek. Védik a környezetet. Ez segít megmenteni a földet" - tette hozzá a német EP-képviselő.
A reformok 2023-ban léphetnek életbe.