Riport Görögországból, ahol egy friss felmérés szerint a lakosság 71 százaléka elég rossz véleménnyel van Európai Unióról.
A Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója apropóján körülnéztünk Görögországban, ahol egyre több hang követeli az eurózónából való távozást. Egy német bank elemzője szerint míg a grexit hasznos lenne a görögök számára, addig kínosan érintené az Európai Uniót.
Támadás idején közösen kell cselekedni, és meg kell hozni a túléléshez szükséges nehéz döntéseket.
Athénban vagyunk, az Agiosz Dimitriosz kerületben. Az egykor elhagyatott területen most városi kertészetek virulnak.
A kerület polgármestere Maria Andrutszu. A görög megszorító intézkedések az ő választói körében is drámai szociális következményekkel jártak. Errefelé 30 százalékos a munkanélküliség. A kerteket művelők többségének nincs állása. Itt gyümölcsöt, zöldséget termelhetnek maguknak, a felesleget pedig odaadják a helyi élelmiszerbanknak.
- Takarítónőként dolgoztam egy gyógyszertárban, négy éve vesztettem el a munkámat. Kit hibáztassak a kialakult helyzetért? A régi és az új kormány egyaránt hibás, de főleg a mostani, mert látják, hogy egyre rosszabb irányba haladunk, mégis ezt az utat folytatják – meséli egy asszony.
A projektet részben az Unió finanszírozza. Szakemberek segítenek elsajátítani a gazdálkodás alapjait. Lám, azért van némi előnye az EU-tagságnak!
- Az infrastruktúra kialakításához az Európai Uniótól kaptunk támogatást, aminek hatására sokan már másképp gondolkodnak Görögország EU-tagságáról. Az emberek többsége nagyon szkeptikus volt, mert úgy gondolták, hogy az egész csak a politikáról szól, és olyan projekteket úgy sem támogatnak, amelyek valóban az embereket segítenék – magyarázza Maria Andrutszu, a kerület polgármestere.
Segíteni az emberek boldogulását – ez a 60 éve létrehozott Európai Unió egyik legfontosabb célja. És ez alól Görögország sem kivétel, amely 1981-es csatlakozása óta több milliárdnyi euró támogatást kapott az EU-tól. Még ma is a hatszorosát kapja annak, amit tagsági díjként befizet a közös kasszába.
Ez az óvoda is uniós támogatással épült fel egy 700 ezer eurós projekt keretében. Az önkormányzat működteti, ám a polgármester elismeri, hogy az uniós források nélkül, soha nem épült volna meg. Ugyanakkor érti, miért gondolja oly sok görög, hogy az uniós pénzeket elherdálják.
- Utána kell járni, mire mentek el a pénzek, hogy fejlesztési projektek támogatására használták-e fel: munkahelyteremtésre, a nemzetgazdaság támogatására, vagy pedig látszat-projektekre költötték el, amelyek rövid ideig jól mutattak, de hosszabb távon semmi hasznuk nem volt – mondja Maria Andrutszu.
Sok görög számára a kirakat-projektek legékesebb példája a 2004-es athéni olimpia volt. Uniós forrásokból és az eurozóna tagjaként kapott alacsony kamatozású hitelekből épültek fel az olimpiai létesítmények, egyúttal azonban egy vadonatúj metróval, új utakkal és egy modern reptérrel gazdagodott a görög főváros.
Ám ahogy azt a grafikon mutatja, az uniós csatlakozás, majd az eurózónába való belépés után növekvő görög GDP csak a 2009-ben kitört euróválság után kezdett drámaian csökkenni. Vége lett a nagy bulinak.
Véget ért a féktelen költekezés, amikor kiderült, hogy a görög állam kiadásai lényeges meghaladják bevételeit. Az irdatlan költségvetési hiány az országot a tönk szélére juttatta.
Az államcsődöt ugyan elkerülte, és az eurozónából sem tették ki, viszont ezért óriási árat kellett fizetnie Görögországnak. A csaknem 360 milliárd eurós mentőcsomagért cserébe reformokat, megszorító intézkedéseket kellett bevezetnie, jött a nyugdíjcsökkentés, az adóemelés.
- Csak ebben az utcában több mint 70 üzlet és vállalkozás húzta le a redőnyt. Elmúltak az új befektetések és az eurozóna-tagságnak köszönhető olcsó hitelek dicső napjai. De hát mi történt? Mi volt a baj? És egyáltalán ki hibáztatható mindezért? – veti fel a kérdést Valerie Zabriskie, az Euronews riportere.
Ki felel a megdöbbentő méretű görög államadósságért, ami miatt három egymást követő EU-IMF-mentőcsomagra volt szüksége az országnak? Olyan hitelekre, amelyekről a legtöbb görög, sőt az európaiak jó része is úgy véli, adósságenyhítés nélkül nem tudják visszafizetni.
2010-ben, az első mentőcsomag idején Jorgosz Papakonsztantinu volt a pénzügyminiszter, aki szerint Görögország és Európa is felelős az euróválságért. Ugyanakkor hisz abban, hogy az euró túléli a krízist, ám erről nem lesz egyszerű meggyőzni az embereket.
- Miként győzhetnénk meg a polgárokat arról, hogy az eurózóna fennmaradásának feltétele a mélyebb integráció? 2017-ben ezt tesztelik majd több európai választáson is. Azt remélem, hogy ha túljutottunk a francia, a német, és az esetleges olasz választáson, az eurózónában szorosabbra kell zárnunk a sorainkat. Támadás alatt állunk. Itt az új amerikai adminisztráció, a brexit. Támadás idején közösen kell cselekedni, és meg kell hozni a túléléshez szükséges nehéz döntéseket – javasolja Jorgosz Papakonsztantinu.
Kemény döntéseket hozni a túlélés érdekében. Nemcsak az eurózóna válsága, a menekültkrízis is táplálja az Európa-szerte terjedő populizmus tüzét és az euroszkepticizmust.
Ráadásul Európa kapujaként Olaszország mellett Görögország nyakába szakadt a menekültválság neheze. Tavaly az Európában menedéket kérők 46 százaléka Görögországban lépett partra, akiknek többsége a határok lezárása miatt ott is rekedt.
Ebben az athéni központban arra várnak a menekültek, hogy más uniós országban helyezzék el őket. Becslések szerint a krízis fellángolása, vagyis 2015 szeptembere óta az Európai Unió több mint 800 millió euróval segítette Görögországot. Nikosz Krisztakosz, a Nostos civilszervezet munkatársa szerint az áthelyezés lassúsága és a lezárt határok nem segítenek.
- Azt gondolom, hogy Brüsszel és egyes európai államok nagyobb szolidaritást vállalhatnának Görögországgal a menekültválság terén. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a jövőben el kell osztanunk a terheket, mert az nem járja, hogy egy európai ország, ahová határhelyzetéből fakadóan sok migráns és menekült érkezik, egyedül oldja meg ezt a problémát – mondja Nikosz Krisztakosz.
Míg a görögök többsége hihetetlen rugalmasságról tett tanúbizonyságot a menekültkrízis és kiváltképp az eurózóna válsága nyomán, a súlyos teher eredményeként egy friss felmérés szerint a görögök 71 százaléka elég rossz véleménnyel van Európai Unióról.
