NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Jó úton járunk élelmiszer-tudatosság terén"

Együttműködésben a The European Commission
"Jó úton járunk élelmiszer-tudatosság terén"
Írta: Natalia Oelsnereuronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button

Andrea Segrè, a Bolognai Egyetem professzora szerint minél többen figyelnek oda egy problémára, annál nagyobb a lehetőség, az esély a megoldásra.

**Több évtizedes hanyatlás után a globális éhezés ismét egyre nagyobb problémát jelent. 2019-ben a világ népességének 8,9 százaléka éhezett - nem volt ez másképp a koronavírus-járvány előtt sem. **

A népesség növekedése pedig jó eséllyel nem segít a dolgokon. 2050-re körülbelül 10 milliárd ember él majd a bolygón. Ahhoz, hogy mindenki élelemhez jusson, az élelmiszer-termelésnek 60 százalékkal növekednie kell.

Az élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos számítások világszerte ellentmondásos képet mutatnak - az emberi fogyasztásra előállított összes élelmiszer egyharmada nem fenntartható módon megy veszendőbe. Az EU-ban ez a szám 20 százalék körül mozog. A háztartások felelősek a hulladék több mint feléért: ennek a problémának a kezelése pedig az egyén felelőssége.

"Muszáj megakadályoznunk az élelmiszer-pazarlást, majd gondolkodnunk kell a termelés növelésén" - magyarázza Andrea Segrè, a Bolognai Egyetem professzora. Az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos kutatások segítettek a bevált gyakorlatok azonosításában és annak megértésében, hogy miért kerül ennyi étel a szemétbe.

Az élelmiszer-pazarlás nem csupán etikai probléma - a tudomány szerint nagy hatása van a gazdaságra és az éghajlatváltozásra.

"Meg kell értetnünk, hogy az étel érték, amely hatással van a környezetre és az egészségünkre" - mondja Andrea Segrè.

Hogyan csökkenthető a pazarlás?

A bevásárlólista elkészítésétől a címkék megértéséig az élelmiszeroktatás kulcsfontosságú. Segrè professzor szerint az élelmiszer-oktatás az első megoldás, ami az emberek bevonásához szükséges.

"Az innovációnak az oktatásban és a technológiában is szerepet kell játszania" - mondja. Úgy véli, hogy a diákoknak meg kell tanulni, hogy az étel befektetés mind a bolygó, mind az egészségünk számára" - mondja.

Nézzünk néhány gyakorlatot, amely megtanítja a diákokat, hogyan kell elkészíteni a bevásárlólistát, vagy hogyan kell egészségesen táplálkozni:

"Ne hagyjuk, hogy a bevásárlókocsi vezessen bennünket! Mi irányítsuk és csak azt vásároljuk meg, amire szükségünk van!”- magyarázza. Mint mondja, a szupermarketek kínálata ösztönzi a túlzott fogyasztást. Például amikor két joghurtot veszünk és a harmadikat ingyen kapjuk. Na ezek azok a vonzó ajánlatok, amelyek ráveszik a fogyasztókat az oktalan költekezésre. Ha a "harmadik joghurt" lejár és kidobják, az ember kevésbé érzi magát bűnösnek, mivel nem fizetett érte.

Az élelmiszer-pazarlás hatással van a pénztárcára is. Olaszországban évente háztartásonként mintegy 250 euró megy a pazarlásra. Az EU-ban az élelmiszer-pazarláshoz kapcsolódó költségeket 2016-ban körülbelül 143 milliárd euróra becsülték.

Segrè professzor hangsúlyozza, a termékcímkéket is tudni kell értelmezni. Például a lejárati dátumot, valamint a "legelőnyösebb" és a "felhasználási idő" közötti különbséget.

"Fontos megtanítani néhány szabályt, például a címkék elolvasását és azt, hogy ha úgy látjuk, hogy semmi baja, akkor egy nappal a lejárat után még nyugodtan megehetjük a terméket. 

Javasolja továbbá a fenntartható vállalkozások és termelők támogatását. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogyan lehet elkerülni a "zöld bullshitelést", és hogyan lehet kideríteni, hogy egy termék valóban fenntartható-e.

A „zöld”, „öko” vagy „természetes” feliratú termékek nem garantálják a fenntarthatóságot vagy az egészségügyi előnyöket.

Helyi kezdeményezések a pazarlást elkerülésére

A fenntarthatóság érdekében elengedhetetlen új rendszerek bevezetése az élelmiszer-hulladék jobb kezelésének elősegítése érdekében. A Last Minute Market jó példa a sikerre. A társadalmi vállalkozást Segrè professzor hozta létre, és helyi projekteket dolgoz ki az eladatlan termékek visszaszerzésére és jótékonysági szervezetek számára történő terjesztésére

"Ez olyan projekt, amely megfelel a fenntarthatóságnak és a szolidaritásnak, elkerülve a hulladéktermelést" - magyarázza.

A kezdeményezés nemcsak élelmiszereknél, hanem gyógyszereknél és könyveknél is létezik. Persze arra is ügyel, hogy a termékek megfelelnek-e a biztonsági követelményeknek.

Az élelmiszerbiztonság még fontosabb a rászorulók számára”.

A termelők és a fogyasztók közelsége kulcsfontosságú a projekt fenntarthatóságához. Az élelmiszer és a kedvezményezettek ugyanazon a területen vannak, így nincsenek szállítási, tárolási és hűtési költségek.

"Mindez nem csak az élelmiszerek visszaszerzéséről szól" - magyarázza a professzor. „Ez egy logisztikai projekt. Hatékonyabb élelmiszer-rendszerre van szükségünk. Ez más eszközökkel együtt megoldja az éhség globális problémáját ”.

Az élelmiszer-pazarlás elleni harc egyben az éghajlatváltozás elleni küzdelem is. Élelmiszer előállításakor olyan természeti erőforrásokra van szükség, mint a talaj, a víz és az energia. Az ellátási lánc egészében ezek az erőforrások gyakran elvesznek. Ez hatással van a környezetre és az éghajlatváltozásra.

"A szennyezés az élelmiszer-pazarlás legfontosabb következménye" - mondja Segrè professzor hangsúlyozva, hogy ha az élelmiszer-pazarlás ország lenne, akkor az Kína és az Egyesült Államok után a világ harmadik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátási forrása lenne.

Ennek ellenére az új technológiák hozzájárulhatnak a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételéhez és a veszteségek csökkentéséhez.

Az egy főre eső élelmiszer-pazarlás 2030-ig felére történő csökkentése kiskereskedelmi és fogyasztói szinten az EU egyik fő célja. A közösség elkötelezte magát az élelmiszer-veszteségek csökkentése mellett az élelmiszer-előállítási és ellátási láncok mentén. 

"Véleményem szerint nagyon pozitív. Ha elolvassa a Green Deal-t, az új Farm To Fork stratégiát, az irány világos ”- mondja Segrè professzor.

E stratégia keretében az EU arra törekszik, hogy javítsa az élelmezésbiztonságot, és az egészséges, fenntartható élelmiszereket elérhetőbbé és megfizethetőbbé tegye minden európai számára.

Még hosszú út áll előttünk, de Segrè professzor úgy véli, hogy Európa a helyes úton jár. Mint mondja, minél többen figyelnek oda egy problémára, annál nagyobb a lehetőség, az esély a megoldásra.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Robotok és hagyományos módszerek a jövő farmján

Jövő mezőgazdasága: paradigmaváltásra van szükség