rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kapkodva készül Magyarország az uniós pénzesőre

euronews_icons_loading
Orbán Viktor és Ursula von der Leyen Brüsszelben - döcögve készül a magyar terv
Orbán Viktor és Ursula von der Leyen Brüsszelben - döcögve készül a magyar terv   -   Szerzői jogok  FRANCOIS WALSCHAERTS/AP
Betűméret Aa Aa

Több lényegi ponton is változott a magyar uniós helyreállítási terv azután, hogy Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével tárgyalt a múlt héten. Az ellenzék szerint Brüsszelben határozottan nemet mondtak Orbán Viktor kéréseire.

Mínusz 3300 milliárd forint

Egy tollvonással húzott ki a magyar kormány 3300 milliárd forintos kedvezményes hitelt az uniós gazdaságélénkítő csomag, vagyis a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Magyarországnak járó keretéből. Az összesen 750 milliárd eurós gigantikus uniós alap célja az, rengeteg pénz elköltésével egy-két év alatt berúgja az európai gazdaság motorját, olyan nagyszabású befektetésekkel, amelyek a klímavédelmet és a digitalizációt is segítenék.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Orbán Viktor múlt heti brüsszeli tárgyalása után egy nappal, szombaton jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt, hogy lemondanának a keret hitelekből álló részéről. Gulyás a csütörtöki kormányinfón ezt megismételte, hozzátéve, hogy 2023-ig projektalapon még hozzáférhetnek a kedvezményes hitelekhez.

"A vissza nem térítendő támogatásokat Magyarország teljes egészében fel fogja venni, a hiteleknél pedig projektalapon, egyedi döntés esetén lehetséges hitelfelvétel" - fogalmazott.

A miniszter a lépést azzal indokolta, hogy Magyarország nem akar eladósodni és a hitelre sincs akkora szüksége, mint néhány másik tagállamnak.

Az ellenzék szerint hiba, hogy Magyarország nem hívja le a teljes, 5800 milliárd forintos keretet, csak a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást. Cseh Katalin stábunknak így fogalmazott.

"Orbán Viktor nemet mondott több ezer milliárd forint nagyon kedvezményes hitelre. Nemet mondott azért, mert valószínűleg nem tudja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság elvárt volna" - mondta a momentumos EP-képviselő.

Felvesszük a drága hitelt a kínaiaktól, a piacoktól, az olcsó hitelt pedig nem fogadjuk el.
Cseh Katalin
a Momentum EP-képviselője

Egy másik lényeges változás az, hogy kikerült a programból a privatizáció alatt álló állami egyetemekre szánt keret. Ez a hitellel ellentétben egyértelműen politikai ügy, a magánalapítványokba való kiszervezést élesen bírálta a bizottság. Gulyás Gergely erről a kormányinfón azt mondta, a reformok magyar költségvetési forrásból valósulnak majd meg.

"A kormány azt is világossá tette, hogy miután a rendelkezésre álló vissza nem térítendő keret szűkebb a tervezetnél, ezért az egyetemi fejlesztéseket döntően nem uniós pénzből fogja megvalósítani. Ezzel egyébként egy méltatlan vitát is rövidre tudunk zárni” - emelte ki a miniszter.

Csak ez a tétel 1338 milliárd forintos mínuszt jelent a magyar programban, ez volt a terv egyik tartópillére.

"Nemet mondtak Orbán kérésére Brüsszelben"

A héten 12 EP-képviselő levélben kérte arra a bizottság elnökét, hogy az ilyen struktúráknak ne juttassanak pénzt a helyreállítási alapból, mert átláthatatlan lesz a pénz útja. Az egyik aláíró, a német Daniel Freund az Euronewsnak úgy fogalmazott, hogy ezt pénzt "nem Orbán Viktor oligarcháinak és barátainak a zsebébe szánjuk."

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő úgy tudja, Ursula von der Leyen erre a kérésre konkrétan nemet mondott a múlt héten Brüsszelben.

"Megbízható forrásokból tudom, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt pénteken többek között azt közölte a Brüsszelbe utazó Orbán Viktorral, hogy formai és tartalmi okokból sem felel meg az előzetesen beadott kormányzati terv, a fideszesekkel telerakott közalapítványokba kijátszott egyetemeknek szánt mintegy 1338 milliárd például tarthatatlan és azt az Európai Bizottság nem fogja jóváhagyni" - áll Ujhelyi István közleményében.

A bizottság és a kormány között vita van arról, lehet-e egészségügyi béremelésre fordítani a pénzt. Ez szintén lényeges eleme a magyar terveknek, Gulyás Gergely szerint 300 milliárd forintot kérnek az uniós forrásokból arra, hogy az egészségügyi dolgozók béremelésének egy részét ebből fizessék az idén. Az Európai Bizottság azonban a szimpla béremelést nem tartja reformnak. Egy múlt heti háttérbeszélgetésen egy magas rangú brüsszeli hivatalnok úgy fogalmazott, kétséges, hogy ezeket a béreket miből fedezik majd azután, ha a Helyreállítási Alap forrásai kifogynak.

Környezetvédelmi bírálatok

A jelenlegi információk szerint a legtöbbet a közlekedés kizöldítésére költené a kormány, ez leginkább vasúti projekteket jelenthet. A környezetvédők viszont kezdetektől fogva bírálták a magyar helyreállítási terv energiával kapcsolatos részét, ami szerintük fájóan hiányos. Ez harmadakkora összeget jelent, mint a közlekedés reformja. Összesen 493 milliárd forintról van szó. A Magyar Természetvédők Szövetsége három pontba szedte a kifogásait ezen a téren.

  • Hiba, hogy nem kapnak segítséget a magyar háztartások, hogy támogatott beruházásokkal csökkenthessék energiafogyasztásukat. Nincsen tervben az energiahatékonyság, a lakóépületek energetikai felújítása, pedig erre célzott programot is indít az EU.
  • Szerintük jóval több pénz kellene a megújuló energiaközösségek támogatására a nagy naperőművek támogatása helyett.
  • Emellett elhibázottnak tartják az elektromos fűtés támogatását, ami a kellő szigetelés nélkül olyan, mintha egy lyukas zsákba öntenék a pénzt.

Megfelelő ellenőrzés szükséges

Korábbi sajtóhírek szerint vita lehet Budapest és Brüsszel között abban is, hogy az EU szigorú mechanizmust építene a nemzeti tervekbe, amellyel nyomon lehetne követni azok elköltését. Például közzé kell majd tenni a végső kedvezményezett listáját is. A bizottság egyik szóvivője szerdán azt mondta erről az ügyről, akár az egész tervet visszadobhatják az ellenőrzési mechanizmus hiányossága miatt.

"A bizottság értékelni fogja, hogy megfelelő ellenőrzési rendszer elegendő-e az unió pénzügyi érdekeinek védelmére. Ha ez nem megfelelő, a tervet nem fogadjuk el” - mondta Marta Wieczorek bizottsági szóvivő.

A brüsszeli testület egyébként a tervek beadásáig, illetve amíg nem tudják tanulmányozni azokat, érdemben nem kommentálja az egyes tagállami terveket, így a magyart sem. A kormány Gulyás Gergely szerint az első között szeretné felhasználni a helyreállítási alap forrásait a gazdaság beindítására. Azonban csak az elmúlt egy hét kapkodását figyelembe véve koránt sem látszik még a folyamat vége.