A hivatalos statisztika Európán túli összevetésre alkalmatlan, Európán belül se pontos, de mutatja a járvány magyarországi pusztítását.
HIRDETÉSA hivatalos halálozási adatok szerint lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbben az egész világon a koronavírus-járványban a járvány kezdete óta. Az aktuális adatok alapján Magyarország ebben a tekintetben csütörtökön előzte meg a korábban legrosszabb adatokat produkáló Csehországot, ahol a járvány okozta halálozás jelentős mértékben csökkent, míg Magyarországon még csütörtökre virradóra is több mint 200-an haltak meg a koronavírussal összefüggő okokból.
A kormányzati kommunikációban gyakran felbukkanó érvelés szerint a hivatalos koronavírus-halálozási adatok nemzetközileg nem hasonlíthatók össze. Ez Európán kívüli országok esetében száz százalékban igaz. Bár a WHO ajánlása szerint minden olyan elhunytat be kell venni a statisztikába, akinek pozitív volt a tesztje és bármilyen okból elhunyt, a gyakorlatban ez még Európában sem valósul meg mindenütt, Európán kívül pedig számtalan ország statisztikája egyértelműen valótlan. Ezért azt nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy a világban nem Magyarországon haltak meg a legtöbben a koronavírus-járványban annak ellenére, hogy a hivatalos adatok ezt mutatják.
Ugyanakkor például a sokáig a lista élén álló Csehországgal azonos módszerrel számítja Magyarország a COVID19-halálozást - azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy Csehországban több, mint kétszer annyi koronavírus-tesztet végeznek. Ez azt jelenti, hogy a magyar és a cseh adatok összehasonlítása a valóságnál hízelgőbb, méghozzá Magyarország számára.
A kormánykommunikációban rendre felbukkanó érv, hogy reális képet a járvány elleni védekezésről a többlethalálozási statisztika mutat. Magyarországról jelenleg március 14-ig, a harmadik hullám felfutásának elejéig érhető el ilyen statisztika, amely március elejétől meredek emelkedést mutat. A korábbi többlethalálozási több európai országban - például Romániában, Szerbiában és Bulgáriában - azt muttja, hogy a hivatalos koronavírus-halálozásnál jóval nagyobb mértékben nőtt a halálozás, vagyis a hivatalos adatok itt hízelgőbb képet mutatnak a valóságnál. Ezek az országok azonban meglehetősen messze vannak Magyarországtól a hivatalos statisztika szerint. Bulgária a törpeállamokat - Gibraltárt és San Marinót - nem számítva ötödik a lakosságarányos COVID19-halálozás alapján, Románia pedig a huszadik és a harmincadik helyezés között van.
A járványkezelés értékelését tekintve Magyarországon politikai értelmezési háború dúl, amelyben az ellenzék a halálozási statisztikával igyekszik bizonyítani, hogy a kormány járványkezelése kudarcot vallott. A kormány ezeket az állításokat igyekszik relativizálni, másrészt kizárólag az Európai Unióban - Málta után - második leggyorsabb oltási programról kommunikálni. (Olyan mértékben, hogy a kormány a magyar állam teljes erejével igyekszik megakadályozni, hogy a járványnak az oltási programon kívül más aspektusáról, mondjuk a betegekről vagy az intenzív osztályokról sajtófotók vagy híradófelvételek készüljenek, az állami hírügynökség sem publikál ilyeneket.) Míg a járványkezelés minőségét nyilván nem írhatja le csak az oltások beadásának a gyorsasága, de addig a halálozás tekintetében sem lehet eredményt hirdetni, amíg a járvány további áldozatokat szed Magyarországon és a világban is. A jelenlegi adatok alapján azonban azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy Magyarországon a térség országainál és Nyugat-Európánál is nagyobb pusztítást végzett a koronavírus-járvány a kezdetétől mostanáig.