rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A járvány idején fejezte be új regényét Vámos Miklós, Dunapest címmel

Vámos Miklós új regényének helyszínén, a Pozsonyi úti épületben
Vámos Miklós új regényének helyszínén, a Pozsonyi úti épületben   -   Szerzői jogok  fotó: Réti Dóra
Betűméret Aa Aa

A koronavírus-járvány idején fejezte be új regényét Vámos Miklós. A Dunapest helyszíne egy létező újlipótvárosi épület, a Dunapark kávéházat is magába foglaló legendás tömb, ahol több híres ember élt a különböző évtizedekben, és ahol az író is lakást vett. Nem csak lakott a Bauhaus stílusára emlékeztető házban, de alkotott is. Otthona fölött három emelettel megvett egy tetőteraszos lakást dolgozószobának, amit a laikus olvasó afféle író a toronyban effektusként képzel el, Szomory-módra. Vámos Miklós már elköltözött, de még mindig kedves neki az épület. Új könyvének cselekménye két szálon fut, megírásához alapos kutatást végzett a ház múltjáról és lakói életéről.

Az új regénye helyszíne a Pozsonyi út 38-40. Miért érdekes önnek ez a ház?

Személyes okból, mert 1979-ben odaköltöztem első feleségemmel és Anna nevű leánygyermekemmel. Én hatodik kerületi vagyok, az említett feleség akart odaköltözni, ő a Szent István parkban nőtt föl. A házban lévő kávéház több módon kapcsolódott az életemhez már azelőtt, hogy ott laktam volna. A korai rock időszakában, a beatkorszakban volt egy dobogó, és hétvégén ötórai teát tartottak, ami azt jelentette, hogy játszott egy zenekar, és a vendégek táncoltak. Egy igazán lepra beat zenekarban felléptem néhányszor. Később, amikor szóba került, hogy a frissen alakuló Objektív Filmstúdió dramaturgja legyek, idehívott beszélgetni Szabó István filmrendező, aki ott később stúdióvezető-helyettes lett.

fotó: Székely Aladár és Fortepan/Kádas Tibor
Hatvany Lajos író és Major Tamás színész is lakott a Pozsonyi út 38-40. házbanfotó: Székely Aladár és Fortepan/Kádas Tibor

Éltek közismert emberek a házban?

Amikor már a Pozsonyin laktam, a baráti körömből átjött több család, és az egyikből egy férfi azt mondta, hogy az ő rokona tervezte ezt a házat, Hofstätter Béla. Még egy bekeretezett fényképet is mutatott, amin úgy nézett ki az építész, mint egy szemüveges könyvelő. A férfi elmesélte, hogy a ház közelében lőtték a Dunába Hofstättert. Egyszer csak elkezdett érdekelni, hogy még ki mindenki lakott a házban. Azt tudtam, hogy a 40-ben élt legfelül Hatvany Lajos. Major Tamás is ott lakott, talán a félemeleten. Sokszor sétáltatta a kutyáját a Szent István parkban. Már annyira rosszul látott, vastag szemüvege volt, hogy megesett, hogy egy másik kutyát vitt haza, nem a sajátját. Sikerült vennem egy másik pici lakást a hatodikon, egy tetőterasszal, és az lett a dolgozószobám. Az vicces volt, amikor a harmadikról elindultam akár pizsamában, és lifttel mentem fel a dolgozószobámba. Később azt olvastam, hogy a házat tervező Hofstätter Béla a hatodikon lakott, saroklakásban. Kikövetkeztettem, hogy az a kis otthon, ami dolgozószobaként az enyém lett, része volt az ő lakásának. Úgy éreztem, hogy meg kell írnom az épületet, a lakóival együtt.

ismertelen fotósok felvételei
Heltai Jenő és Szép Ernő is élt a Dunapest című regény helyszínénismertelen fotósok felvételei

Elkezdtem utánaolvasni. Kiderült, hogy a háború után Heltai Jenő is itt lakott, később emléktáblája is lett a ház falán. A legnehezebb időkben, mivel ez csillagos ház volt, ideköltözött Szép Ernő a testvéreivel. Ő írt egy regényt, amit kamasz koromban olvastam, az a címe: Emberszag. Az egyik legjobb magyar regény a munkaszolgálatról. Akkor, tizennyolc évesen nekem még nem jelentett sokat a ház, így föl se tűnt, hogy Szép leírta, hogyan éltek itt a negyediken, miként napoztak a lakók a ház tetőteraszán. Csak bizonyos órákban mehettek az utcára, s elvileg egymással sem érintkezhettek. Ezt hívták zsidó nyaralásnak. Kutatás közben az egyik információ hozta a másikat, és nekiláttam a regénynek.

Melyik a valódi és melyik a fiktív szál?

Az egyik cselekményszál az 1944-es évben zajlik, a másik pedig ma. Van négy mai főszereplő, meg sok múltbeli főszereplő. Közéjük került Carl Lutz és Raoul Wallenberg is. Wallenbergnek ott van a sok botrányt megélt emlékműve a Szent István parkban, oda látni az ablakokból.

1944-ben az üldöztetés miatt voltak bezárva a zsidók a házba, ön pedig most a járvány teremtette izoláltságban találta magát, miközben befejezte az új regényt.

Egyébként is úgy érzem, a járvány hasonlít a háborúra, mert állandóan rendeletek jönnek, amik előírják, hogy az ember mit csináljon. A háborúban persze sokkal durvábbak voltak a korlátozások. A Fortepánon van egy fénykép (Németh Gábor hívta föl rá a figyelmem), amin látni, hogy 1944-ben a Dunapark kávéház ablakai betörtek, és az egyikre rátett valaki egy cédulát: VIGYÁZAT, ABLAK!

FORTEPAN / adományozó: Lissák Tivadar
A Dunapark kávéház betört ablakai 1944-benFORTEPAN / adományozó: Lissák Tivadar

Ugyanebből az évből maradtak fenn fényképek a ház falára ragasztott háborús hirdetményekről: az oltóhomok óvóhelyeken történő tárolásáról, az ellenséges légitámadásokból származó tárgyak elvitelének tilalmáról vagy a légoltalmi segélyhelyekről. Szép Ernő regényét most újraolvastam, és nagyon sokat profitáltam belőle. Ő azt írja, hogy a házra kitettek egy nagy vörös csillagot, jelezve, hogy ez egy csillagos ház. Elbizonytalanodtam, hogy miért nem sárgát írt, de Márton Laci barátom mondta, hogy ezt az irodalomtörténet ismert hibaként tartja számon, valószínűleg freudi alapon írhatta Szép Ernő, mert akkor már az oroszoktól félt.

Az épületben működő kávéház berendezése a háborúban elpusztult, csak az ablakok króm keretei eredetiek. A szocializmusban sok kis asztal sorakozott rendezett sorokban. Zajlott közöttük irodalmi élet?

Irodalmi élet itt nem volt, leszámítva, hogy egy Imre Katalin nevű, nagyon kiátkozott és a szocializmusban meglepő módon a balossága miatt üldözött kritikusnak volt törzsasztala. Az irodalmi élet bizonyos nagyságai rendszeresen jártak hozzá, elsősorban a sajnos már elfelejtett Ladányi Mihály nevű költő, de idejárt Dalos György is, aki jelenleg Berlinben él, továbbá Györe Imre, akit szintén nagyon régen elfelejtettek, és nagy néha én is fennforogtam ott. Nem voltam tag ebben a körben, csak ismertem Dalost.

Fortepan / adományozó: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény
A kávéház belső tere 1976-banFortepan / adományozó: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Még mindig izgalmas ennek a háznak az élete, vagy igazából a múltja izgalmas?

Egy ház élete mindig izgalmas volna, ha Lesage sánta ördögéhez hasonlóan le lehetne venni a tetejét, és benézni a lakásokba. Persze, el is lehet képzelni, ami írói szakmunka. Amikor ideköltöztem, még voltak puskalövésnyomok a külső falon 1956-ból, és volt egy cirill felirat is, de senki nem tudta elolvasni, hibás lehetett, esetleg nem oroszul, hanem más szláv nyelven írták. A kávéházat rengetegszer bezárták, cipőbolt is működött a helyiségben. A rendszerváltás után üresen állt, aztán bútorboltként nyitották ki, de nem ment az üzlet, és ékszerbolt lett. Íróasztalokról árultak mindenféle vitatott származású ékszereket. Újra lehúzták a rolót. Egyszer csak megvette a mostani tulajdonos a helyiséget. Ő jó ízlésű ember, elővette az eredeti dokumentációt, és olyan belsővel hozta helyre a kávéházat, amilyen lehetett eredetileg. Ezért én nagyon hálás vagyok.

A regényében a valós szál nyilván valós történéseken alapul, de a fiktív szálnak is van valóságalapja?

Ez vicces, mert a jelenbeli szereplőket bár valós figurák nyomán találtam ki, de annyira megváltoztattam ezt a négy személyt, hogy már nem hasonlítanak a valódi emberekre. A regény címe azért lett Dunapest, mert az egyik főszereplő egy Angliában élő francia nő, akinek otthon teljesen összedőlt az élete, és találomra felült egy repülőre, ami idehozta. A férje magyar származású volt, de már Angliában született. Amikor mondta neki, hogy a főváros Budapest, a nő félreértette, és Dunapestnek hallotta, mert a Budapestnek semmi értelme, azt hitte, hogy a folyóról nevezték el.

És a múltbeli karakterek?

A múltbeliekről sokat lehet olvasni. Főleg négyükről. A legfontosabb szereplő Carl Lutz, akiről egy igen szabatos interjúkötet jelent meg magyarul, Svájci védelem alatt címmel. Wallenbergről rengeteg könyv jelent meg, és valós figura Szép Ernő és Heltai Jenő is. De Heltai már a háború után költözött ide, ő Budán lakott, és amikor zsidó mivolta miatta Bimbó út 4-ből el kellett mennie a Keleti Károly utcába, nagyon sajnálkozott. Neki is van egy háborús naplója, nagyon érdekes. Az a címe: Négy fal között. Én az a szerző vagyok, aki a forrásait nem titkolja, sőt, a könyv végén fölsorolom azokat a műveket, amelyekből sokat merítettem.

fotó: FORTEPAN /ARCHIV FÜR ZEITGESCHICHTE ETH ZÜRICH / AGNES HIRSCHI /
Carl Lutz (Svájc budapesti alkonzulja) és Raoul Wallenberg (svéd diplomata)fotó: FORTEPAN /ARCHIV FÜR ZEITGESCHICHTE ETH ZÜRICH / AGNES HIRSCHI /

A Dunapest című regényt tehát most fejezte be, de a koronavírus-járvány miatt nem lehet könyvbemutatót tartani. Ön normál körülmények között aktív életet él, gyakran találkozik az olvasóival. Furcsa, hogy ez most nem lehetséges?

Voltaképp nem furcsa ez az időszak, mert január 29-én megjelent egy kis kötetem Hetvenkedő címmel, ugyanis aznap születtem, 70 éve. Csupa limerick, tehát ötsoros versek, önéletrajzi jelleggel. Amikor kötetem jelenik meg, szívesen megyek esteket tartani, egy-másfél hónapig, de aztán nem. Magamat nem szeretem reklámozni, csak a munkáimat igyekszem szolgálni. Véletlenül úgy alakult, hogy a karantén előtt lezajlottak ezek a fellépések, őszig semmilyen efféle programom nem lett volna, így nem volt mit lemondani. Az új regény, a Dunapest megjelenésének a kiadó által a tervezett időpontja október. Érdekes, hogy a karantén időszakában hevesebb az érintkezés az olvasóimmal, mert az interneten sokszor és sokan írnak. Igyekszem válaszolni. Ez nem egyszerű, de ha valaki veszi a fáradtságot, és azért jelentkezik, mert egy könyvemet megvette, elolvasta, s van arról valami mondanivalója, akkor megérdemli, hogy feleljek neki.