"Ezekkel a lépésekkel a magyar miniszterelnök csak önnön politikai érdekeit bújtatja közegészségügyi aggodalmak mögé."
HIRDETÉSAz Európai Parlament Állampolgári Jogi Bizottsága (LIBE)közleményében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány által a COVID-19 járvány kapcsán javasolt rendkívüli intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Unió alapértékeit.
A tagállamok még nehéz időszakban is felelősséggel tartoznak az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus jogok tiszteletben tartásáért és védelméért - hangsúlyozta a LIBE keddi közleményében, melyben azt javasolja, hogy az Európai Bizottságnak meg kellene vizsgálnia a bevezetni tervezett intézkedések összeegyeztethetőségét az Unió alapértékeivel.
A magyar törvénytervezet szóba került a hétfő déli bizottsági sajtótájékoztatón, akkor nem kívánták kommentálni, de általánosságban azt mondták, hogy figyelik az egyes tagállamokban a vészhelyzeti intézkedéseket, és azoknak meg kell felelniük az EU normáinak. A sajtószabadsággal foglalkozó kérdésre válaszolva pedig azt hangsúlyozták, hogy a "demokrácia nem működhet szabad sajtó nélkül. Biztosítanunk kell azt, hogy az újságírók végezhessék a munkájukat, tájékoztathassák az embereket". Azt is kiemelték, hogy minden vészhelyzeti intézkedésnek ideiglenesnek kell lennie.
Az Állampolgári Jogi Bizottság aggasztónak találja a „veszélyhelyzet" kiterjesztését
A spanyol Juan Fernando López Aguilar, az S&D (szociáldemokrata frakció) politikusa, az Állampolgári Jogi Bizottság elnöke az alábbi nyilatkozatot tette azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány rendeletekkel irányítana addig, amíg az országban a kormány által bejelentett „veszélyhelyzet" életben marad:
„Az Állampolgári Jogi Bizottság nevében aggodalmamat szeretném kifejezni azzal kapcsolatban, hogy a magyar Országgyűlés szavazni szándékozik a 'veszélyhelyzet' meghosszabbításáról és a büntető törvénykönyv megváltoztatásáról. Elismerjük, hogy a tagállamok felelőssége, hogy ebben a nehéz időszakban védelmükről gondoskodjanak, azonban az intézkedéseknek minden esetben biztosítaniuk kell az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus alapelvek érvényesülését.
Az EP szociáldemokrata frakciója is elítélte a magyar kormányfő járványügyi lépéseit mondván, azok csak tovább építhetik le az eddig is komoly csorbákat szenvedett magyar demokráciát.
Iratxe García, az S&D képviselőcsoport elnöke a következőképpen fogalmazott: "Ezekkel a lépésekkel a magyar miniszterelnök csak önnön politikai érdekeit bújtatja közegészségügyi aggodalmak mögé."
A magyar kormány március 23-án sürgős, kivételes eljárásban benyújtotta a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné, hogy rendeletekkel kormányozzon a veszélyhelyzet időtartama alatt. Ahhoz, hogy kedden szavazhassanak róla, módosítani kellett volna a Házszabályt, amihez négyötödös többség, több ellenzéki képviselő támogatása lett volna szükséges. Ezt nem fogadta el az Országgyűlés, a kormányzó pártoknak kedden lesz lehetőségük arra, hogy élve kétharmados többségükkel megszavazzák a törvénytervezetet.
Kritikus hang az Európai Néppártból
Othmar Karas, az EP egyik néppárti alelnöke hétfő délután a Twitteren írt a törvénytervezetről. Szerinte Orbán Viktor arra akarja használni a válságot, hogy ártson a liberális demokráciának, és leépítse a jogállamot. Cinikusnak és gátlástalannak minősítette, hogy valaki egy ilyen súlyos európai válsággal visszaéljen, és a saját politikai céljára használja.
"Teljesen egyértelmű, hogy a határozott és mindenre kiterjedő válságkezelésnek nem feltétele a parlament kizárása. Ezt igazolja az osztrák szövetségi kormány és számos egyéb európai kormányzat is" - fogalmazott az osztrák politikus.
A liberálisok és a zöldek támadták hétfőn a magyar kormány törvénytervezetét
Az EP harmadik legnagyobb frakciójának, a liberális-centrista Renew Europe-nak a gerincét adó ALDE pártcsalád petíciót indított hétfőn, melynek címe "Hogy engedhetjük meg, hogy Orbán Viktor megússza ezt?". A liberálisok szerint a törvénytervezet hatalmat biztosítana a magyar miniszterelnöknek arra, hogy további intézkedésig bármilyen általa választott ügyben átkényszeríthesse az akaratát, anélkül, hogy bárki vitába szállna vele.
Attól tartanak, hogy a tervezet sajtóra vonatkozó része, az, hogy börtönbüntetés szabhatnak ki rémhírterjesztését, "széleskörű öncenzúrához vezethet". A liberálisok szerint ennek "semmi köze nincsen a jelenlegi járványhoz, inkább arra irányul, hogy nagyobb hatalmat biztosítson a magyar kormányfőnek".
A Zöldek EP-frakciója hétfőn, a szavazás előtt tett ki egy bejegyzést a Facebookon, melyben a francia Gwendoline Delbos-Corfield, aki átvette Judith Sargentini rapportőri szerepét a Magyarország elleni eljárásban úgy fogalmaz: "Ma a magyar parlament egy olyan törvénymódosításról vitázik, ami megengedné a kormány számára, hogy rendeletekkel vezesse az országot a koronavírus okozta válság végéig. A tervezet szerint bármilyen törvényt felfüggeszthetnek vagy átgázolhatnak rajta, míg a vészhelyzet tart. Delbos-Corfield hangsúlyozta: "Orbán Viktornak nem szabad korlátozás nélküli felhatalmazást adni, hogy még több hatalmat adjon magának, és elvegyen az állampolgárok jogaiból".
Ellenzéki és civil tiltakozás
A felhatalmazási törvény elfogadása ellen két napja indult petíciót kedd estig több mint 80 ezren írták alá. A petíciót aláírók szerint "még a rendkívül veszélyes és beláthatatlan járványhelyzet sem indokolhatja azt, hogy a magyar kormány kezébe olyan felhatalmazást adjon a parlament, amivel korlátlan ideig bármilyen tárgykörben jogot alkothat".
Kedden hét ellenzéki párt adott ki közös közleményt, melyet Szél Bernadett és Hadházy Ákos is aláírt, azt hangsúlyozták benne, hogy bíznak "a magyar emberekben, Magyarországban", de nem bíznak "Orbán kormányában", ezért nem adhatnak "korlátlan felhatalmazást még ilyen válságos időben sem a regnáló rezsimnek".
Azt írták, hogy közös értelmes és szükséges döntésekben részt tudnak és kívánnak venni, hogy megküzdjünk a járvánnyal, de nem engedik meg, "hogy a valós veszélyre hivatkozva megcsúfolják, elrabolják hazánkat".