A brit fiatalok nagy része úgy érzi, az idősebbek a következő generációk lehetőségeit korlátozták, amikor a brexitre szavaztak.
HIRDETÉSA távozásra szavazók egy csoportja a brit parlament előtt ünnepelte brexitről szóló népszavazás eredményét 2016-ban, élükön Nigel Farage-zsal, az EU-ból való kilépést leghangosabban sürgető politikusok egyikével.
Főleg a vidéki Angliában élő középkorú és idős polgárok szavaztak a távozásra. A fővárosiak, a Skóciában és az Észak-Írországban élők többsége az EU-ban akarta tartani az Egyesült Királyságot. A fiatalok nagy része egyenesen úgy érzi, az idősebbek a következő generációk lehetőségeit korlátozták, miközben a kilépésre szavazók már nem fogják megélni a brexit hatásait.
A népszavazás után miniszterelnökké választott Theresa May következetesen hangoztatja, hogy a politikusok nem tehetnek mást, mint hogy végrehajtják a szavazók akaratát. Bírálói azzal érvelnek, hogy 2016 óta alapvetően megváltoztak a körülmények, a brexit felmérhetetlen károkat okoz majd, és előnyei sem látszanak olyan kedvezőnek a britek számára, mint ahogy a brexitért kampányoló politikusok ígérték három éve.
Az ellenzék szerint egyhelyben topogó kormány helyett a Westminster alsóháza igyekezett menteni a menthetőt a káoszba fulladó kilépési folyamat utolsó heteiben. Parlamenti szavazás határozott arról, hogy a kormány nem választhatja a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét, és a törvényhozók kötelezték a miniszterelnököt arra is, hogy érje el a brexit határidejének meghosszabbítását.
Bár felmérések szerint most több brit támogatná az Egyesült Királyság EU-ban maradását, mint a 2016-os népszavazás idején, a brexit mellett érvelők kitartanak amellett, hogy szabadságot ad London számára, ha Brüsszel nem szólhat bele a törvényhozásba az uniós tagság megszűnése után.
Egyre hangosabbak ugyanakkor azok, akik második népszavazást vagy az EU-tagság megtartását követelik, de Theresa May szerint a demokrácia megcsúfolása lenne, ha egy már lezajlott, érvényes referendumot figyelmen kívül hagynának.