Eddig 9 ország lépett ki a folyamatból, annak ellenére, hogy a dokumentum nem kötelező érvényű, egyetlen országot sem kényszerít semmire.
Mi az a migrációs csomag?
HIRDETÉSA világszervezet 193 országa még 2016 őszén egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag elfogadásáról, amelynek célja a bevándorlás biztonságossá tétele és legális csatornába terelése, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása és az integráció erősítése.
Mi van a dokumentumban
A 34 oldalas dokumentumban 23 célkítűzés szerepel, hogy jobban kezeljék a migráció kérdését helyi, nemzeti, regionális és világszinten is. Ezek közt szerepel többek közt, hogy
- csökkentsék azokat a tényezőket, ami megakadályozza az embereket abban, hogy a saját országukban építsék fel az életüket
- csökkentsék a kockázatokat a bevándorlók sebezhetőségét, a migráció különböző fokozatainál
- teremtsenek olyan feltételeket, ami lehetővé teszi az összes bevándorlókak, hogy gazdagítsák emberi, gazdasági és társadalmi képességeikkel a társadalmakat, és segítsék elő a fejlődéshez való hozzájárulásokat helyi, nemzeti, regionális és világszinten.
A csomagot idén decemberben Marrakesben fogadhatják el, a dokumentumot ide kattintva olvashatja el angolul.
Kik léptek ki eddig a migrációs csomag tárgyalásából és elfogadásából ?
A tárgyalés és/vagy a jóváhagyás folyamatából Ausztrália, Ausztria, Bulgária, Csehország, az Egyesült Államok, Izrael, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia lépett ki.
Szlovákiában egyébként emiatt lemondott a külügyminiszter, aki viszont támogatta volna a határozat elfogadását.
Miroslav Lajcák szerint ugyanis a paktum csak egy ajánlás, amelynek részt kell venni a tárgyalásában.
Belgiumban kormányválságot okozhat a kérdés, mertaz Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista ellenzi a dokumentum aláírását. A másik három kormánypárt viszont támogatja.
Dániában, Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Észtországban is vitákat gerjesztett a kérdés.
Miért nem támogatják a fenti országok?
Szlovákia szerint a migrációs dokumentum nem tesz elég jól különbséget a gazdasági bevándorlók és a menekültek között (egyébként a menekültek témakörében egy másik határozat készül, ezt például az osztrákok jelezték, hogy elfogadják). Peter Pellegrini miniszterelnök szerint pozitívnak van benne beállítva a migráció.
Ausztria és Lengyelország pedig leginkább attól tart, hogy a szabályozás miatt az egyes tagországok elveszítik szuverenitásukat a menekültpolitikában.
A magyar kormány pedig jelezte, hogy csak akkor tudná támogatni a megállapodást, ha az arról szólna, hogy az illegális bevándorlókat milyen módon tartsák kívül az Európai Unión, vagy hogyan küldjék őket vissza.
Ez a dokumentum egy szélsőséges, elfogult, migrációt ösztönző dokumentum, amelynek az az alapállása, hogy a migráció az jó, és hogy a migráció az egy olyan kivédhetetlen jelenség, amely minden egyes országot egy időben tesz kiindulási, tranzit- és célországgá – mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter júliusban, mikor bejelentették Magyarország kilépését a folyamatból.
Az okok hátterében azonban nagyon sokszor valójában a belpolitikai helyzet áll.
Nem kötelező
Louise Arbour, az ENSZ-főtitkár migrációért felelős különleges képviselője értetlenségének adott hangot az elutasítással kapcsolatosan, kiemelve, hogy a nem kötelező érvényű dokumentum egyetlen országot sem kényszerít semmire.
"Semmilyen konkrét bevándorláspolitikát, se kvótákat, se semmit" nem akarnak ráerőszakolni az országokra - mondta Louise Arbour az Európai Parlament (EP) összevont szakbizottsági ülésén még márciusban.
HIRDETÉSHozzátette, hogy a megállapodás több opciót, alternatívát tartalmaz majd, hogy miként lehetne jobban támogatni a "biztonságos és rendezett" bevándorlást, visszaszorítva a "rendkívül veszélyes" szabálytalan migrációt.
"Az államok felelőssége a határaik védelme, illetve annak eldöntése, hogy ki lépheti át azokat, és milyen feltételekkel tartózkodhat az országba" – emelte ki az állami szuverenitás tiszteletben tartását is.
Ellenkampány Magyarországon
A tervezet ellen "tájékoztató kampányt" indított a magyar kormány márciusban. Többek közt azt állították ebben, hogy az ENSZ azt akarja, hogy ”bontsák le a bevándorlás útjában álló kerítést”, vagy hogy folyamatosan fogadjanak be migránsokat, és fizessék a migránsok letelepedését és munkavállalás.