NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hanglokátor és hidrogél: műemlékek védelme másképp

Hanglokátor és hidrogél: műemlékek védelme másképp
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A globális felmelegedéstől a légszennyezettségig sok minden árthat a műemlékeknek és a műalkotásoknak. Denis Loctier annak járt utána, milyen új módszerekkel áll elő a tudomány nap mint nap, hogy hatékonyabbá tegye a restaurátorok munkáját.

Az óvárosok, amilyen ez is itt, az olaszországi Gubbióban, a helyieket büszkeséggel tölti el, a turisták számára pedig ellenállhatatlanul vonzó látványosság. Vajon féltenünk kell-e ezeket a negyedeket az éghajlatváltozástól?

A XIV. században épült Palazzo dei Consoli a legismertebb épületek egyike Gubbióban. Művészeti és régészeti kiállításoknak ad otthon. Csakhogy falain egyre több a repedés, ami sajnos arra utalhat, hogy átrendeződik alatta a talaj. A talajszerkezet átalakulása bizony következhet a klímaváltozásból, amelynek legszembetűnőbb jele, hogy egyre gyakrabban és egyre több eső esik arrafelé. A városvezetés nagyon komolyan veszi a figyelmeztetést.

FILIPPO MARIO STIRATI, Gubbio polgármestere: Gubbio kövekből épült, úgyhogy ezt az építőanyagot mi nagy becsben tartjuk. Nagyon oda kell figyelnünk rá.

A probléma a tudósokat is foglalkoztatja. A Héraklész-projekt európai kutatók missziója. Azt vizsgálják, hogy az éghajlatváltozás milyen hatást gyakorol a műemlékekre. Nagyon sokféle módszerrel tesztelik az épületeket és azok környezetét is: a műholdaktól az elektromágneses szkennelésen át a helyi mintavételig, ami például történhet így is, nyomásérzékelő fúróval.

JANNISZ GRAMMATIKAKISZ, kutató: A legfontosabb, amit ez a fúró megmutat nekünk, hogy mennyire kemény a kő. A következő lépés, hogy a kémiai analízis feltárja a kő ásványi összetételét, illetve az esetleges erózió nyomait - ilyenek lehetnek például a vízben oldódó sók.

Egy hegyvidéki város, amilyen Gubbio is, nagyon jól ismeri a pusztítást, amit az eső végez. Azt, hogyan dönt le akár falakat is a csapadék. Így omlott le a városfal egy része is, miután elmozdult alatta a talaj. Az eső kimosta a kötőanyagot is a kövek közül, úgyhogy azok is meglazultak, majd elkezdtek kipotyogni. Arra, ami megmaradt belőle, nagyon vigyáznak a helyiek.

FRANCESCO TOSTI, mérnök:Az elmúlt három évben elég szélsőséges volt az időjárás, a megszokottnál jóval több eső esett. Ez nagyon igénybe veszi a falat, mindent meg kell tennünk, hogy megőrizzük a szerkezetét legalább olyannak, amilyen az most.

Gubbio nem az egyetlen hely, ahol tudósok tanulmányozzák az éghajlatváltozás hatását.

Az egyre szélsőségesebb időjárás leginkább a tengerpartot fenyegeti, így a krétai Iraklion antik szobrait és velenceiek építette erődjét, a Kuleszt. Hogy jobban megérthessük, mi is történik valójában, érdemes a helyi kutatók mellé szegődnünk a Földközi-tengeren.

A XVI. századi erődöt folyamatosan ostromolja a tenger. A klímaváltozás módosította a szélirányt, így aztán a hullámzás mintázatát is. Milyen hatással van ez a kőzetek szerkezetére? Erre a tengerfenéken kell keresnünk a választ. A kutatók hanglokátorral vizsgálják, hogy mi történik a kövekkel a tenger mélyén.

SZTELIOSZ PETRAKISZ, oceanográfus: Ez a szerkezet segít megértenünk, miért olyan a tengerfenék, amilyen. A felvételek megmutatják a vízalatti képződményekben támadt üregeket. Ezeknek az üregeknek a megfigyelésével nyomon követhetjük, hogyan változnak az idő előrehaladtával. Vagyis ezzel a módszerrel tanulmányozhatjuk az erózió folyamatát.

A tengerfenékre érzékelőket telepítettek a tudósok, hogy mérni tudják a víz hőmérsékletét és a hullámok magasságát. Évente kétszer merülnek le, hogy begyűjtsék az adatokat.

GEORGE ALEXANDRAKISZ, oceanográfus: Azért van szükségünk ezekre az adatokra, hogy modellezhessük a hatást, amelyet a hullámzás gyakorol a Kulesz-erődre. Tudnunk kell, mekkora nyomást fejtenek ki a hullámok az erőd falára. Ha ezeket az adatokat összevetjük a korábbi mérések eredményeivel, fel tudunk állítani rövid- és hosszútávú prognózist is arra, hogyan változik majd a hullámok ereje a klímaváltozás miatt.

Vannak olyan hatások, amelyeket az erődön belül vizsgálnak például egy olyan szerkezettel, amely nagy erejű lézert bocsát ki. A lézersugár plazmaszerűvé változtatja a falat, így alkalmassá teszi a kémiai elemzésre.

PANAGIOTISZ SZIOZOSZ, fizikus: A nátrium-klorid, vagyis a só kicsapódik a falon. Ez az egyik hatás azok közül, amelyeket a tenger gyakorol az erődre. A víz beszivárog a falba, és megváltoztatja annak kémiai összetételét. Ennek komoly következményei vannak az építmény egészére nézve.

A városvezetésnek a műemlékvédelemben segítenek ezek a tudományos eredmények. Félő, hogy a klímaváltozás miatt a régi épületek gyorsabban pusztulnak majd, így megőrzésükre az eddigieknél több pénzt kell költeniük.

VASSZILIKI SZITHIAKAKISZ, az iraklioni műemlékvédelmi igazgatóság vezetője: Az erőd helyreállításának nagy részén túl vagyunk, de azért folyamatosan megfigyelés alatt tartjuk, hogy észrevegyük, amikor újabb beavatkozásra lesz szükség. Meg kell tudnunk óvni ezt az építményt a következő legalább ötszáz évre.

És egy másik krétai helyszín, a knósszoszi palota, ahol a Minótaurusz rejtélyes labirintusa kígyózik. Egy részét száz évvel ezelőtt építették újra betonból. Az egyre szélsőségesebb időjárás azonban felemészti a cementet, a vasat pedig rozsdává mállasztja. Ahhoz, hogy ez a páratlan látványosság megmeneküljön, újfajta építőanyagokra van szükség.

ELISABETH KAVULAKI, archeológus: Azért indult ez a kutatás, hogy új építőanyagokat fejlesszünk, és tegyünk elérhetővé a restaurátorok számára, így megoldást kínáljunk kifejezetten ennek a műemléknek a megóvására is. Ez a program tényleg hatékonyabbá teheti a műemlékek védelmét.

A tudósok már ki is kísérleteztek egy újfajta habarcsot. Mikro- és nanorészecskéket adtak hozzá, így jobban tűri az időjárás viszontagságait. És van már új cement is, amely abban különbözik a korábbitól, hogy kevésbé porózus, így kevésbé járja át a levegő.

GIUSEPPINA PADELETTI, a nanoanyagok kutatója, a Héraklész-projekt koordinátora: Ezek a gyakorlati eredmények azonnal hasznosíthatóak a knósszoszi palotában, amely Európa egyik legfontosabb, történelmi viszonylatban egyik legjelentősebb öröksége, hiszen az európai civilizáció első nyomainak egyike a Mediterráneumban.

Velence is egy olyan kincse az emberi kultúrának, amelyet veszélybe sodor az éghajlatváltozás. De vannak itt más, sokkal kisebb léptékű feladványok is, amelyekre választ adhatnak az új technológiák. Nézzük a Peggy Guggenheim gyűjteményt, amely egy ideje nem látogatható, de az Euronews kedvéért kivételt tettek.

Ez a híres modern művészeti múzeum a Grand Canal partján az olasz futuristák és az amerikai modernisták festményeit és szobrait őrzi. A kísérletező alkotók speciális anyagaikkal és eljárásaikkal feladták a leckét a művek megóvásán dolgozó utókornak.

KAROLE VAIL, a Peggy Guggenheim gyűjtemény igazgatója:A XX. századi képzőművészek rengeteg újfajta anyagot használtak, úgyhogy ezt a művészeti korszakot valamivel komplikáltabb megóvni, mint a megelőzőeket. Ezzel együtt nagyon fontos, hogy megőrizzük ezeket az alkotásokat a mostani közönségnek és a következő generációk számára is.

Ma üveglapok védik ezeket a felbecsülhetetlen értékű festményeket, de Peggy Guggenheim idején ez még nem így volt, egy az egyben kiállították mindet. Úgyhogy sokat veszítettek színeikből a rájuk rakódott por és korom miatt.

LUCIANO PENSABENE BUEMI, vezető restaurátor: Ezt a Jackson Pollock képet például nagyon nehéz megőriznünk eredeti pompájában, mert Pollock sűrű festéket használt, úgyhogy a por szépen beleült a festék redőibe, bele is ette magát.

Ennek a problémának a megoldásán egy másik európai tudományos projekt, a Nanorestart kutatói dolgoznak. Az általuk fejlesztett hidrogéllel a restaurátorok Jackson Pollock egy másik képét már megtisztították.

MARIA LAURA PETRUZZELLIS, restaurátor:Az a jó ebben a gélben, hogy nagyon rugalmas, ezért rendkívül jól felvihető. Ezen kívül remekül nyúlik, ami segít a felvitelében és az eltávolításában is, mert nem szakad, nem töredezik, amikor leszedjük. Ráadásul nem hagy nyomot, ami a mű megóvása szempontjából hatalmas előrelépés.

A hidrogél fontos előnye a hagyományos eljárásokkal szemben az is, hogy nem hagy szálakat a festmény felületén, ahogyan például a fültisztító pálcikák. Az sem mellékes, hogy nem bántja a bőrt, de gyorsan és hatékonyan távolítja el a szennyeződést.

Ez a projekt a Firenzei Egyetem egyik laboratóriumáé. Kutatói olyan anyagok felhasználásával fejlesztették ki a hidrogélt, amelyek az egészségügyben mindennaposak. A speciális gyártási folyamat újítása, hogy mikro- és nanorészecskéket hoz létre a gél belsejében.

PIERO BAGLIONI, a fizikai kémia tanszék vezetője, Firenzei Egyetem: Ez a kétféle szerkezet azért nagyon fontos, mert a folyadéknak ezeken a csatornákon keresztül kell közlekednie, eljutnia egyik cellából a másikba a gélen belül. Ennek a két struktúrának a változtatásával tudjuk kialakítani a gél végső paramétereit.

Ez a módszer nem csak a műalkotások megtisztításában lehet a restaurátorok segítségére. Jó például arra is, hogy az oldószerrel átitatott hidrogéllel leszedjenek egy darabka ragasztószalagot egy érzékeny felületről anélkül, hogy károsítanák azt.

ANTONIO MIRABILE, papírrestaurátor: A gél lehetővé teszi, hogy az oldószer nagyon lassan adagolódjon, és így pontosabban tudunk dolgozni vele.

Ebben a gélben egyébként még ennél is nagyobb lehetőségek rejlenek. Jó szolgálatot tehet például mérnököknek, amikor el akarják távolítani egy felület bevonatát.

PIERO BAGLIONI, a fizikai kémia tanszék vezetője, Firenzei Egyetem: Máris megkerestek bennünket közvetítő cégek, amelyek kizárólagos terjesztői szeretnének lenni ennek a terméknek Európában, Kínában, Indiában. Úgyhogy jól látszik, milyen hatalmas a hidrogél potenciális piaca.

A klímaváltozás globális problémájától a porosodás mikroszkopikus feladványáig a tudósok sok szinten és formában küzdenek azért, hogy történelmi és művészeti örökségünk biztonságban legyen.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Természetes szén-dioxid tárolók a tenger mélyén

Héphaisztosz robot képében védi a mesterembereket

Nanotechnológiás terápia a mellrák ellen