NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A görögök sem jókedvükben mennek Nyugatra

A görögök sem jókedvükben mennek Nyugatra
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy végzős egyetemista és az orvosszövetség athéni elnöke beszél az Euronews riporterének arról, miért nincs maradásuk a diplomásoknak Görögországban.

HIRDETÉS

Görögország talán már túl van a nehezén, de ez az ott élők mindennapjaira nem feltétlenül igaz.

A 2010-ben majdnem államcsőddel végződő gazdasági válság és a kilábalást kísérő megszorítások elől nagyon sokan költöztek külföldre - szakmunkások, diplomások ezrei hiányoznak a görög gazdaságból.

Christianna Petsa pénzügyet tanul, most kezdi a mesterképzést - külföldön. Egyelőre úgy néz ki, hogy munkát is Londonban keres majd, mert otthon nem tud megélni.

A válság épp akkor érte őt és az egész generációját, amikor a gimnázium végén jártak - magyarázza -, úgyhogy nagyon megváltozott az életük ahhoz képest, amit megszoktak, vagy ahogy a szüleik gimnazista évei teltek. Az utolsó egy-két évük teljesen másmilyen lett, ráadásul ott volt a felvételi is. Az ő családja komoly nehézségekkel küzdött, a szülei pedagógusok, úgyhogy az elmúlt években többször is csökkent a fizetésük.

A családosok minimálbére körülbelül 180 ezer forintnak felel meg, az egyedülállóké nagyjából húszezer forintnyi euróval kevesebb. A 25 év alattiak, vagyis a pályakezdők fizetése átszámítva 140 ezer forint.

Christianna szerint ez nemcsak a megélhetéshez kevés, hanem aránytalan is, ha az elvárásokhoz mérjük.

"Amikor nemcsak, hogy teljes időben, de még azon felül is kell dolgozni, ami stresszes és kimerítő, ez nem az a bér, amellyel egy fiatal ember meg tudja őrizni a teljesítőképességét, garantálni tudja a jövőjét."

Mindezzel együtt nem volt könnyű úgy döntenie, hogy útra kel. Nagyon reménykedik abban, hogy mire túl lesz a mesterképzésen, jobbra fordul az élet Görögországban, és hazamehet.

Szeretném hinni, hogy mondjuk öt éven belül sokat javul a helyzet, újra lesznek beruházások, amitől beindul a fejlődés, és ez majd hozza a munkahelyeket. Abban viszont biztos vagyok, hogy ez nem érződik majd azonnal az emberek életében."

Az egyik legégetőbb gond, az orvoshiány. Az elmúlt tíz évben nagyon sokan vállaltak munkát külföldön, és a szakmai szervezetek szerint nem valószínű, hogy valaha is hazatérnek.

Csak Athénból több mint 11 ezer orvos ment el, országos szinten ez a szám 18 és 19 ezer között mozog. Az elmúlt évben valamelyest lassult az elvándorlásuk, de az egészségügy szakértők szerint továbbra is állami beavatkozást kíván.

Az athéni szakszövetség elnöke, Giorgosz Patulisz ugyanakkor lát a rendszerben más porblémát is. Szerinte nem csak orvoshiánnyal küzdenek.

Azt mondja, sok kórház nagyon elavult, és nem enged teret az új orvosgenerációnak. Nem küldik el az idősebb orvosokat, hogy legyen helyük a fiataloknak. Súlyos gond az alacsony bérszínvonal és a munkanélküliség is.

A kormányzó baloldali Sziriza azzal az ígérettel került hatalomra 2015 januárjában, hogy véget vet a megszorításoknak, de erre remény talán csak most lesz, miután lejárt a harmadik nemzetközi mentőcsomag is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Traktoros gazdatüntetés Athénban

Pokolgép robbant Athénban, senki sem sérült meg

A migráció lehet az egyik megoldás a demográfiai problémákra – mondta a Bizottság horvát alelnöke