NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Igen, tényleg van az emodzsinak világnapja

Igen, tényleg van az emodzsinak világnapja
Írta: Andrea Hajagos
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Csak azt nehéz eldönteni, hogy ez most :) vagy :(

HIRDETÉS

Amíg néhány évvel ezelőtt még legfeljebb egy kettősponttal és egy zárójellel fejeztünk ki érzelmeket egy Nokia készülékbe bepötyögött sms-ben, addig a chat elterjedése után most már ott tartunk, hogy a Facebook mindenkit ezzel köszönt július 17-én: „Boldog emodzsi-világnapot!” Bizony, az emodzsinak (vagyis a japán piktogramnak) egy ideje már világnapja is van. És azt tudta, hogy Kaliforniában egy hivatalos testület hagyja jóvá a legújabb emodzsik szabványait?

Ha az ember beírja a keresőbe, hogy emodzsi, akkor olyan – talán sokak számára meglepő – információkkal találkozhat, mint például az, hogy a Japánból induló ikonforradalom két éve hivatalosan modern művészetnek számít. Szintén egy 2016-os cikkből derül ki, hogy akkor már emodzsi-fordítót kerestek Londonban, 2015-ben pedig az Oxford Dictionaries abban az évben először nem egy szót, hanem a sírva röhögő emodzsit választotta az év szavának, ugyanis a statisztikák alapján hivatalosan az „arc örömkönnyekkel” elnevezésű hangulatjelet használták a legtöbbször a világban abban az évben. Arról nem is beszélve, hogy azóta Emodzsi-film is készült, és hatalmas sláger lett a kaki emodzsi plüssfigura.

Emodzsi-történelem

Az eredetileg japán jelek nemzetközi népszerűségét az Unicode szabványosítás, majd pedig az iOS- és Android-támogatás tette lehetővé. A szabványosítás előtt elsőként két japán mobilszolgáltató vezette be az ikonkészletet, az első emodzsi 1998 környékén jelent meg. Az első palettában 176 jel szerepelt, köztük már ott volt a ma is ismert hamburger, széttört szív és pezsgőspohár, ma pedig már több mint kétezer ikonból választhatunk.

Az Adweek 2015-ben közölt egy felmérést, amely alapján a felhasználók 92 százaléka küld rendszeresen emojit másoknak, és nem csak a legfiatalabb, hanem a 35 fölötti korosztály tagjainak a többsége is. Érdekesség, hogy a nők többször alkalmazzák az ikonokat: 78 százalékuk küld ilyet rendszeresen, míg a férfiaknál ez az arány csak 60 százalék. Legalábbis ennyi volt 2015-ben.

Nemzeti emodzsik

A BBC annak járt utána, hogy miért Japán emodzsiból van a legtöbb. Ami mondjuk nem meglepetés, hiszen az egész ikonforradalom onnan ered, inkább az az érdekes ebben, hogy bizony vannak nemzetspecifikus piktogramok is. Japánban a szusi és a szaké mellett jutott ikon a dangónak ? , amely egy japán kebabféle, az oninak ? , amely egy groteszk démon a japán folklórban, és még a „szerelemhotelnek” is  ? , amely az egy órára bérelhető szállodai szobákat kínáló intézményt jelenti.

A jóváhagyásra visszatérve, a kaliforniai székhelyű Unicode dönti el, milyen ikonokat lehet szabványosítani. Nem engednek át például reklám vagy üzleti célú emodzsikat, vagyis logókat, de konkrét embereket sem (különben már biztosan lenne számtalan Trump-emodzsi). Ugyanakkor az esélyegyenlőséget zászlajára tűzve a szervezet jóváhagyott olyan ikonokat, amelyek valamilyen fogyatékossággal élő csoportot jelképeznek vagy ábrázolnak, és megjelentek már különböző bőrszínű figurák, meg azonos neműek szerelmére utaló emodzsik.

Emellett pedig egyre több ország szeretné felhívni magára a figyelmet emodzsikkal, Finnországnak például a szaunát és a gyapjúzoknit sikerült elérnie az Unicode-nál. Talán ideje Magyarországnak is pályázni a turistákat csalogató fürdő-, romkocsma- vagy gulyásikonra.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Eszébe ne jusson szívecskés emojikat küldeni ha Kuvaitban vagy Szaúdiban van, mert baj lehet belőle!

A menstruációt is jelző emodzsit vezetnek be márciusban

Emberek milliárdjai imádják a TikTokot, de miért akarják akkor betiltani?