Munkahelyeket teremthetnek a robotok

- A technológia vajon munkahelyet teremt, vagy megszüntet? Denis Loctier köszönti önöket a Spotlightban.

A dolgozók sok országban egyre inkább ráeszmélnek arra, illetve egzisztenciális fenyegetésként élik meg, hogy munkák sora szűnhet meg. A biztonságos és hatékony önvezető autók például hamarosan fölöslegessé tehetik a teherautósofőröket. Több millió kamionos kerülhet az utcára. Ugyanakkor az emberek világszerte új munkalehetőségeket találnak, gyakorta jobb lehetőségeket, annak köszönhetően, hogy az iparban folyamatos az innováció. Változóban a munka világa, a Nílus-völgytől a Szilícium-völgyig. Lássunk néhány példát!

Valaha sivatag volt, de most ez a kamillamező szezonális bevételi lehetőség sok nőnek Fajjúmban, Egyiptom egyik legszegényebb kormányzóságában, ahol magas a női munkanélküliség. Ez a vállalkozás több száz nőnek ad munkát, és növekszik az új technológiáknak köszönhetően.

A betakarítás idején mintegy 200 munkást alkalmaznak, és 300 tonna kamillát dolgoznak föl. A növényeket gyorsan és higiénikusan szárítják, naphő-kollektor használatával. Ezt a technológiát, amelyet helyi kutatók fejlesztettek ki néhány éve, jelentősen fejlesztették, fellendítve a vállalkozást, amely magas és alacsony szintű munkahelyeket is létrehoz Egyiptom-szerte.

Wael Abdelmoez professzor:

“A magas szinthez tartoznak a mérnökök és a tudományos (PhD) fokozatúak, akik a dizájnon dolgoznak, és felügyelik a napelemes szárítók gyártását. Aztán vannak a dolgozók, akik működtetik a létesítményt, illetve az asszonyok, akik a mezőn dolgoznak, számuk drámai mértékben nőtt.”

Shrinking subsidies on fossil fuels in MENA countries make solar power more competitive, leading to innovation and job creation. In Egypt, I talked to Prof. Wael Abdelmoez, founder of R&D Tech that develops solar driers for camomile and other agricultural products pic.twitter.com/2yVQwmh4MF

— Denis Loctier (@Loctier) 2017. december 29.

Egyre több a zöld munka a térségben, amely sokáig az olcsó fosszilis energiahordozókra támaszkodott. A klímaváltozás és a zsugorodó olajkészletek miatt a zöld alternatívák ösztönzik a helyi vállalkozásokat.

Heba Labib exportőr, Nile’s Gift:

“Többet exportálhatunk, tehát többet tudunk venni a helybeliektől, több embert foglalkoztatunk, hogy elvégezzék a betakarítás utáni feldolgozást, a szitálást és a csomagolást. Sok gazdasági tevékenység zajlik”.

Szakértők szerint az, hogy Egyiptom a zöldebb gazdaság felé halad, újabb munkahelyeket teremt majd, új technológiákat, és nagyobb beruházásokat vonz. Lehetséges azonban, hogy a modern technológiának ellentétes a hatása a munkákra?

Az MIT-től a Harvardon át a tech-startupok pezsgő rendszeréig, Boston az élvonalában áll azoknak a változásoknak, amelyeket a robotika és a mesterséges intelligencia okozott.

Egy kis robot érzékelőket használ, hogy cserépbe tegye a növényeket, és elrendezze őket úgy, hogy optimalizálja a növekedést. Mostanáig ezt mindig emberek végezték.

Charlie Grinnell, vezérigazgató, Harvest Automation:

“A növények pakolása a legrosszabb a munka az egész farmon”.

Egy Boston környéki startupnak több tucat ügyfele adta át ezt a feladatot az emberektől a robotoknak.

Charlie Grinnell:

“Senki nem vesztette el az állását ebben az iparágban, amikor megjelentek a robotok.”

A gyártók azt mondják, robotjaik nem szüntetik meg a munkahelyeket. Épp ellenkezőleg: segítenek a termelőknek, hogy még több embert vegyenek föl, olyanokat, akik hajlandók valami értékesebbet csinálni, mint hogy pakolják a növényeket.

“Mindenki inkább valamilyen más munkát végezne, legyen szó növények műveléséről, traktorvezetésről vagy másról. Vásárlóimnak embert kell találniuk efféle munkára.”

Mi a helyzet az előrelátható jövővel, amikor a mesterséges intelligencia (AI) még ügyesebbé teszi a gépeket? Egy bostoni startup olyan szoftvert fejleszt, amely memorizál, majd felismer tárgyakat – csaknem úgy, ahogyan az emberi agy. Ha például egy palack képéről van szó, megtanítja a gépnek, hogyan néz ki egy palack – így megbízhatóan képes lesz azonosítani.

Massimiliano Versace, vezérigazgató, Neurala

“Rájöttünk, hogy az emberek agyat akartak ezekben az eszközökben, tehát ezeknek a robotoknak hasonló képességeik lehetnek, mint az állatoknak vagy embereknek.”

A tanuló gépek kitűnhetnek olyan feladatokban, mint megtalálni egy elveszett gyereket, nyomon követni veszélyeztetett állatokat, vagy észrevenni a rozsdát egy csövön. De mi lesz azokkal a férfiakkal és nőkkel, akik eddig ezeket a munkákat végezték? A fejlesztők egyfajta felszabadításként tekintenek az emberek fokozatos helyettesítésére.

“A jegykiadásnak az autópályán nem kellene emberi munkának lennie. Egy biztonsági kamera figyelésének sem. Ezeket gépeknek kellene végezniük. Úgy vélem, az AI felszabadító technológia. Ha viszont nem használjuk, az rabszolgaság lenne.”

Az ENSZ Munkaügyi Szervezete (ILO) létrehozott egy Globális Bizottságot a Munka Jövőjéről, azzal a céllal, hogy alaposan elemezze a trendeket. Szakértők – például a Harvard Egyetemen – segítik a bizottságot annak vizsgálatában, hogy az Al-technológiák elterjedése miként hat a vállalkozásokra.

Sophie Vandebroek, IBM Research:

“A mesterséges intelligenciát hasznosító vállalkozásoknak sokkal jobb lehet majd a teljesítményük. Lehetővé teszi az orvosoknak, hogy személyre szabott egészségi ellátást nyújtsanak a pácienseknek. Lehetővé teszi a biztonsági szakembereknek, hogy sokkal gyorsabban reagáljanak az IT-hálózat hibáira, vagy megakadályozzák a hekkertámadást. Több iparágban is használható.”

#AI won't fully replace human specialists until the “general AI” stage expected by 2050s: I've talked to S_Vandebroek</a>, COO of <a href="https://twitter.com/IBMResearch?ref_src=twsrc%5Etfw">IBMResearch, for our special Spotlight on #FutureOfWork — next week on euronews</a> and <a href="https://twitter.com/africanews?ref_src=twsrc%5Etfw">africanews. pic.twitter.com/XBJA8EB5bn

— Denis Loctier (@Loctier) 2018. január 11.

Az olyan tanácskozásokon, mint egy harvardi, a kutatók és innovátorok a holnap nagy kérdéseire keresik a választ. Például arra, hogy ki kovácsol majd előnyt a abból a gazdagságból, amelyet a gépek teremtenek.

Richard Freeman, Harvard University:

“Nekünk, a világ embereinek birtokba kell vennünk ezt az új technológiát, hogy annak előnyeit széles körben élvezhessük, és ne csak néhány milliárdos. Mivel a használói lesznek a győztesek.”

Miként birkóznak majd meg a társadalmak a munka jövőjével amely drasztikusan másnak tűnik, mint amihez hozzá vagyunk szokva?

Vivek Wadhwa, Carnegie Mellow University:

“Ha mindenünk megvan, ami szükséges, és nem kell dolgoznunk a megélhetéshez, a túléléshez, a munka luxussá válik. Ez jó lehet. Miért kell dolgoznunk? Miért kell heti 50 órát dolgoznunk, miért ne dolgoznánk 10 órát hetente? Miért ne lenne időnk a művészetekre, a kikapcsolódásra, a tanulásra?”

A Globális Bizottság a Munka Jövőjéről 2019-ben teszi közzé jelentését.

Sok kérdés felmerül, amelyre még nem biztos, hogy van válasz. Itt van velünk Guy Ryder, az ILO főigazgatója.

Láttunk néhány példát arra, hogyan teheti hatékonyabbá a technológia a vállalkozásokat. De vajon felfogjuk-e ezt teljes egészében? Egyszerűen fogalmazva, a gépek elveszik-e az összes munkánkat?”

Guy Ryder:

“Nem, nem hiszem, hogy elvennék az összes munkánkat, de amint a riportjukból világosan kiderült, az új technológiák alkalmazása lehetővé teszi a munkahely-teremtést, de az emberek helyettesítését is. Mindkét dolog olyan realitás, amellyel szembe kell néznünk, amint belépünk az úgynevezett 4. ipari forradalomba. Ha az ember megpróbál tanulni a történelemből, érdemes megnézni az első három ipari forradalmat. Tudjuk, hogy zűrzavaros és igazodási időszak után jobban jöttünk ki belőle, mint ahogyan elkezdtük. Több munka lett, jobb minőségű munkák, magasabb életszínvonal.

Egyes jelentések szerint az ipari országokban a létező munkák felét, illetve néha több, mint a felét helyettesíteni lehetne robotokkal. Lehetne, de ez nem jelenti azt, hogy ez így is lesz. Mert nagyon sok korlátozó tényező van a helyettesítéssel kapcsolatban. Az egyik, hogy rendelkezésre áll-e technológia és tőke, a másik egyszerűen gazdasági tényező. Azt hiszem, azt kell gondolnunk, hogy a technológiát úgy kellene alkalmazni, hogy segítsen elérni a társadalmi célokat; társadalmi céljainkat nem szabad a technológiai alkalmazásokhoz igazítani.”

“Nemcsak a fejlett országokban, hanem az egész világon fejlődik a munka. Mi a mozgatórugója e változásoknak?”

“Valóban, nem kellene azt gondolnunk, hogy egy jövő vár mindannyiunkra. Ha elmegyünk egy olyan országba, mint például Japán, azt látjuk, hogy a lakosság gyorsan öregszik, és zsugorodik a munkaerő. Egy kissé más a helyzet a fejlődő világban – ha például Afrikára vagy Dél-Ázsiára gondolunk –, ott gyorsan növekszik a lakosság, nagy a kereslet a fiatalok foglalkoztatására. Ott természetesen a munka technológia helyettesítésének kérdése kissé más. És talán van egy más nézőpont is, melyet említhetek, a zöld gazdaság kérdése. A fejlődő világban nagyon nagy lehetőségek vannak abban, hogy profitáljanak abból, hogy áttérnek az egyre zöldebb, környezetileg fenntartható gazdaságra.”

További részleteket találnak a munka jövőjéről weboldalainkon, az euronews.comon és az africanews.comon.