A Brexit nyomán a techcégek már azt nézegetik, hová lehetne lelépni. Hogy mennek, vagy maradnak, a további fejlemények döntik el.
Emmanuel Lumineau Londonban él. Amikor 2014-ben elindította vállalkozását nem is találhatott volna más helyet. Online ingatlan ügyekkel foglalkozik, az egész világra kiterjedően. A Brexit szavazás után Emmanuel úgy döntött, hogy az Egyesült Királyságon kívül terjeszkedik, és például a mai stábértekezleten Skype-on tartja a kapcsolatot berlini munkatársával.
- London sajnos nagyon a levegőben lóg, szükségünk volt egy helyre, ahol folytathatjuk, minden nehézség nélkül. Nyitottunk egy irodát Berlinben, és már nem kötünk szerződéseket Londonból. Berlinről 3 nappal a Brexit után döntöttünk.
A digitális és a tech ágazat rohamos fejlődése volt az angol gazdasági sikerek egyik titka az elmúlt évtizedben. A londoni sikertörténettel válaszolt Európa az amerikai Szilíciumvölgy kihívásaira. Kétségtelen, hogy a Brexit hatalmas sokkot okozott itt, de egyúttal növelte a Londonnal rivalizáló központok versenyképességét. Ők ugyanis a Brexit után most már Techxitben reménykednek.
Londonnak most például olyan konkurens európai startup központokkal kell számolnia, mint Dublin, Párizs vagy Lisszabon. London legnagyobb riválisa ebben az ágazatban a német főváros, Berlin, amely ebben az értelemben is nagy játékosnak számít. Berlin vezetése megkörnyékezett több kisebb és nagyobb céget is.
A gazdaságért és technológiáért felelős berlini szenátor azt mondja, hogy komolyan tárgyal 60 brit vállalkozással.
- A bizonytalanság a befektetők ellensége – mondta Cornelia Yzer. – Az a meggyőződésem, hogy sok cég meg fogja tartani londoni székhelyét, de eközben irodát nyit a kontinensen, ami nem történne meg a Brexit nélkül.
Emanuel számára a létfontosságú volt, hogy Berlinben nyisson irodát. Aggódott ugyanis amiatt, hogy képtelen lenne Londonban folytatni, ahol egyébként a legjobb üzleteket kötötte. És nem ő az egyetlen. A Brexit óta eltelt időszakban az angol tech vállalatok 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sokkal nehezebb lesz számukra, mint korábban volt, el fogják veszíteni a legjobb embereiket. 70 százalékuk azt várja a kormánytól, hogy nyilatkozatban nyugtassa meg a külföldieket, tovább dolgozhatnak az országban.
3 months after #Brexit vote & the economic sky hasn't fallen in…but is a storm brewing? My report on UK #tech from Fri.
euronewsinsidrs</a> <a href="https://t.co/q2vC7ou5ia">pic.twitter.com/q2vC7ou5ia</a></p>— Sarah Chappell (SLeandaC) September 27, 2016
Pedro Oliveira magasan képzett szakemberek Angliába csábításával foglalkozik. Azt mondja, a Brexit sokakat azonnal elbizonytalanított, hogy valóban az Egyesült Királyságban akarnak e dolgozni.
- Az emberek most azt figyelik, mi is történik – mondta a fejvadász. – Van, aki már túl volt egy vagy akár két állásinterjún is, aztán elkezdtek vacillálni. Azt mondják, már nem is érdekli őket Anglia, főleg a politikai bizonytalanság miatt. Vannak más, stabilabb országok – magyarázzák. Ez minden, ilyen egyszerű.
Gerard Grech a kormányhátterű Tech City vállalatnál dolgozik. Szerinte a brit kormány most azon munkálkodik, hogy megmentse a szektort.
- A digitális szektor most az Egyesült Királyság GDP-jének 10 százalékát adja. Összehasonlításképpen az USÁ-ban ez az arány 8 százalék. Az unió egészében pedig 5 és fél.
A brexit okozta hátrányokat azonban nem lehet figelmen kívül hagyni, ilyen például a bizonytalan szabályozás.
- Az élen jártunk a digitális technológiában, nem hiszem, hogy ebből engednünk kellene, mert az csak további károkat okozna – folytatta Grech. – Hatalmas tudás halmozódott fel az Egyesült Királyságban, ezt nem szabadna veszni hagyni. Szerintem az ágazat további itteni fejlesztésének nincsenek riválisai Európában. A nehézségek ellenére sem látom akadályát annak, hogy fenntartsuk ezen az emelkedő pályán ezt az ágazatot.
Az érintett brit cégek 1,3 milliárdos befektetéseket vonzottak az év első hat hónapjában, ez hasonló összeg, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A befektetői kedv továbbra is nagy az angol cégekbe, a Brexit után egy hónap alatt 40 jelentősebb megállapodás született. A meggyőzőnek látszó számok ellenére azonban kevésbé optimista a hangulat.
- Csodálkozom azokon a kormányzati nyilatkozatokon, hogy a Brexitnek nem lesznek hosszan elnyúló káros hatásai – mondta André de Haes kockázati tőkebefektető. – A kockázati befektetők is pénzhiánnyal küszködnek. Öt alapról is tudok, amelyeknek kihelyezési tervei voltak, júliusban és augusztusban, de csak egy vált valóra. Vállalati oldalon a kockázati befektetőktől fele olyan mértékben nőttek a kihelyezések, mint tavaly a harmadik negyed évben.
A látható nehézségek ellenére az alapkezelők egyetértenek abban, startup cégeknek nagyobb lehetőségük lesz a fejlődésre, mint a kimondottan nagy vállalatoknak.
- A Brexit egyre több kérdést vet fel – szögezte le Luminau. – Sokkal rugalmasabbnak kell lennünk, és nem hisszük, hogy London el fog tűnni. Azt gondolom, hogy vannak hozzánk hasonló cégek, az Acte például másfél hónap alatt vette át üzleti modellünket. Eközben mások az 50. cikkelyre várnak, hogy meglássák, mi történik, és ha kell, belekezdjenek valami változtatásba. És egy, két vagy három év múlva már a mi erős oldalunkat fogják másolni.