Tengeri hajóflottája van, nem szed helyi adókat, mégis több az adóbevétele, mint sok más falunak.
Felszámolásra ítélték, ma mégis Magyarország egyik virágzó települése. Komlóska, a Zempléni-hegység adóparadicsoma. Élve a törvények adta lehetőséggel eltörölték a helyi iparűzési adót, az építményadót, az idegenforgalmi és kommunális adókat.
A polgármester szerint azóta több adó folyik be a település kasszájába. Az elmúlt öt évben gyakorlatilag nincs munkanélküliség.
- Mivel nem voltak helyben vállalkozások, ezért úgy döntöttünk, hogy azokat az adókat, amelyeket helyben, a helyi önkormányzat vethetne ki, azokat nem vetjük ki, és ezzel segítjük a helyi vállalkozásokat – magyarázta Köteles László, Komlóska polgármestere.
A 2008-as válság után hirdették meg Komlóskát, mint adóparadicsomot. Az adókedvezmények mellett gyors, egynapos ügyintézést is biztosítanak.
Jelenleg 118 cég van bejelentve, így a falunak van tengeri hajóflottája, kapcsolatban áll ázsiai filmgyártókkal, a legtöbb cég azonban nemzetközi fuvarozással foglalkozik. Nekik éri meg a legjobban Komlóskára bejelenteni magukat. Egy vegyi anyagokat szállító cég vezetője Komlóska előnyeiről beszélt az Euronews-nak.
- Az adónemek közül az iparűzési adó az egyik legnagyobb teher egy nemzetközi fuvarozó számára, mivel ez az összbevétel 2 százalékát teszi ki, ezt a 2 százalékot egy ekkora bevételnél, egy közel egymillió eurós bevételnél a fejlesztésekre tudjuk fordítani – mondta Fekete Róbert, a Fókusz Logistics igazgatója.
Komlóska is fejlesztésekre, például állattartásra költi a bevételeit, ami részben a kötelező adónemekből folyik vissza. Tavaly 130 millió forintnyi gépjárműadót szedtek be, ennek 40 százaléka kerül vissza a településhez.
- Én azt látom, hogy a legnagyobb nyertese a magyar állam ennek az adóparadicsomnak, mert a legtöbb bevétele az államnak származik ebből. Azért, mert több mint 3000 embert foglalkoztatnak ezek a cégek, és ezek a járművek, amelyek itt vannak bejelentve, magyar rendszámmal mennek, ezek után magyar adókat, magyar díjakat és biztosítási díjakat fizetnek a vállalkozások, és ez jó Európának is, mert gazdagítja az európai gazdaságot – tette hozzá a polgármester.
Mivel ez hátrányos helyzetű régió, meglehetősen sok európai uniós forrásra pályázhatnak. Az önrészt a befolyt adóbevételekből fedezik. Így tudták felújítani az óvodát, a bölcsődét, az erdei iskolát. A gyerekek a helyben termesztett zöldséget, gyümölcsöt, valamint kecskesajtot kapnak. EU-s pályázati támogatásból épült a helyi szörpüzem is.
Helyszíni tudósítónk, Asboth Beatrix jelenti:
- A faluban nincs térerő, nem lehet mobiltelefont használni, ám ez nem akadályozza a fejlődést. A polgármester szerint nem kell más hozzá, csak akarat, összefogás és nyertes EU-s pályázatok.
Komlóskán 1994-ig nem volt szemétszállítás. A korabeli fotók tanúsága alapján a település környékét elöntötte a szemét.
Mára a szemétszállítás mellett két szelektív gyűjtősziget is működik, és az emberek szelektíven gyűjtik a szemetet. A falu utcái példaértékűen tiszták, eldobott cigarettacsikkek helyett virágok szegélyezik.
2003-tól Komlóska a Kisposta mozgalomban is élen járt. A falu visszakapta postáját, de itt működik az ország egyik legkisebb iskolája is.
A település szinte teljesen önfenntartó. A közintézmények dolgozói és a gyerekek helyben termesztett zöldségből, gyümölcsből készült ételeket kapnak a menzán, a helyi kecskék tejéből készült sajtot eszik.
A közmunkaprogramban résztvevők elsősorban mezőgazdasági munkákat végeznek a falu földjein.
“Lelki megújulás nélkül nincs erkölcsi megtisztulás és addig nincs gazdasági felemelkedés” – ez az elv vezérli a falut. A fejlődést a ruszin hagyományok őrzése mellett képzelik el. Kiemelten fontos a hagyomány- és természettisztelő egységes falukép megtartása.
A kicsit talán utópisztikusnak tűnő falu a magyar valóság része. A polgármester nem titkolt célja, hogy példát mutasson. Ezt pedig díjazzák Magyarországon és Európában is.
Komlóska 2014-ben európai díjazott lett falumegújításból. 2013-ban a Magyarországi Falumegújítási Díj első helyezését kapta a fejlesztések minőségi megvalósítása miatt. 2011-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium Különdíját kapta meg.