Masat égen és földön - jó üzlet lehet a magyar műhold

Visszatért a Masat-1, Magyarország első műholdja. A 10 centiméter élhosszú kocka alakú technológiai pikoműhold 1061 napot töltött a világűrben és ez alatt több mint tizenötezerszer kerülte meg a Földet. A fejlesztők már készülnek a második Masat terveivel. Horváth Gyula projektvezető elmondta az Euronews-nak, hogy az ilyen “törpeműholdaknak” jelentős szerepük lehet például a katasztrófavédelemben.

Euronews: Mostanra Magyarország első műholdja visszatért a Föld légkörébe és elégett, miután csaknem 3 évet töltött Föld körüli pályán. Pontosan hol és mikor érkezett vissza?

Horváth Gyula projektvezető: Sajnos csak hozzávetőlegesen tudjuk megmondani, hogy hol érhetett földet: szombaton 0 óra 30 perc és 0 óra 45 perc között tért vissza a légkörbe, ám mivel másodpercenként 8 kilométeres sebességgel száguldott, nehez megállapítani a pontos helyet. Nehezíti a becslést, hogy az utolsó néhány kört főleg óceán fölött töltötte, továbbá olyan helyen, ahol nem volt a közelben állomás, ami vehette volna a jeleit. Aztán a légkörbe érve a műhold pillanatok alatt felforrósodott, és nagyjából húsz perc alatt nyomtalanul elégett.

Euronews: Mi volt a kutatás iránya?

Horváth Gyula: A legfontosabb kérdés az volt, hogy képesek vagyunk-e üzemszerűen működtetni a világűrben egy műholdat három hónapon keresztül. Végül jóval tovább, majdnem három évig sikerült ez. Az ötlet, hogy építsük meg Magyarország első műholdját, még 2007-ben néhány hallgató fejéből pattant ki a BME-n, aztán az oktatók is az ötlet mögé álltak. Szakmai segítséget is kaptunk, de sok mindent magunkanak kellett autodidakta módon megtanulnunk és elérnünk. Több célunk is volt: szerettünk volna Magyarországon kiképezni azt a mérnök utánpótlást, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar űripar megfelelően fejlődhessen a továbbiakban is. A másik fontos cél az volt, hogy magát a műholdat teszteljük, hiszen ilyesmiben Magyarországon senkinek nem volt tapasztalata. Miközben a Masat-1 a Föld körül keringett, folyamatosan küldött fotókat és saját magára vonatkozó adatokat. Ezeket a földi állomásunk mellet csaknem 200 rádióamatőr vette és továbbította az adatokat automatikusan a szerverünkre.

Euronews: Egyáltalán milyen kutásokra képes egy ilyen parányi, alig egykilós műhold? Vagy ebben az esetben nem a méret a lényeg?

Horváth Gyula: Az az igazság, hogy kisebb műholdat sok szempontból nehezebb megépíteni, viszont hosszabb távon költséghatékonyabb lehet. Nehezebb, mert például igencsak korlátozott, hogy mennyi energiát lehet “elfűteni” menet közben. Egy mobiltelefon energiaszükségleténél kevesebbel, 2-3 Wattal üzemel, és ennek felhasználásával kell időnként akár 4500 kilométeres távolságba kommunikálnia, miközben minden üzemszerűen működik a fedélzeten. A mostani misszió nem elsősorban a kutatásról, hanem a tesztelésről szólt.

Euronews: Mit tudnak a kis műholdak, amit a nagyok nem? Lehet ez egy új irány a szektor kutatás-fejlesztésében?

Horváth Gyula: Nem a nagyokat akarjuk kiváltani, mert sok mindenre azok a jók. A picik viszont lényegesen gazdaságosabbak, hiszen egy ötvenkilós műhold árából egy komplett kisműhold flottát fel lehet küldeni. Így többször és több helyen tudnánk méréseket végezni. Ez például a távérzékelés, például a katasztrófavédelem, vagy a meterorológiai megfigyelés területén lehet hasznos, de leginkább talán a mezőgazdasági adatszolgáltatásban – egyes „niche” területeken (ahol már jelentkezik a kereslet, de még nincs igazán kínálat) – lehet nagy szerepük ezeknek a műholdaknak.

Euronews: Mit jelenthet a gyakorlatban? Milyen konkrét területen lehet hasznos ez a tulajdonság?

Horváth Gyula: Hogy egy testhezálló példát mondjak, Magyarország 6-8 ilyen műholddal óriási eredményket érhet el a katasztrófavédelem, a megelőzés terén. Egy ilyen kis műholdflotta sokkal gyakrabban tudna megfordulni egy adott terület fölött; több műhold, több jelzéssel pedig egy olyan rendszert eredményezhet, aminek segítségéve akár minden második gátszakadást meg lehetne akadályozni az előrejelzés segítségével. A mostani rendszerrel van úgy, hogy mire megjön a távérzékelt adat, addigra nem csak az árhullám, de már a katonaság is levonult. Márpedig például egy dunai árvíz alkalmával okozott károk és a helyreállítás költségei a 40-60 milliárd forintot is elérik. Tízmilliárd forintból az egész műholdrendszert fel lehetne küldeni az égre! Üzleti szemmel pedig az is látszik, hogy például a mezőgazdaságban vannak olyan hiányterületek, amikre még nem is épült rá szolgáltatás, piacot lehetne teremteni, úgy, hogy csökkentjük a távrzékelt adatszolgáltatás költségét.

Euronews: Mekkora összegből valósult meg a MASAT-1 teljes küldetése, kik finanszírozták?

Horváth Gyula: Egy ilyen projekt legalább egymillió euróba, vagyis több mint háromszázmillió forintba kerül, de ennyi pénzünk nem volt. Készpénzben, szolgáltatásban és különféle hozzájárulásokban 80-81 millió forint jött össze, főleg hazai cégek és részben a kormány adták a pénzt, de volt olyan vállalat is, ami két mérnökét bocsátotta a rendelkezésünkre, a napelemeket pedig egy európai űripari cég adta. Összesen hatvan hazai és külföldi cég vet részt a misszióban. A projektben dolgozók nem kaptak fizetést, ez amolyan közösségi munka volt. Ha gyorséttermes órabérrel számolnék, akkor is több mint 180 millió forintot takarítottunk meg az önkéntes munkájuknak köszönhetően.

Euronews: Az Európai Űrügynökség mivel segített?

Horváth Gyula: Az ESA a VEGA hordozórakétájával rakétájával állította pályára a műholdat, az Űrügynökség kvázi ingyenes starthelyet biztosított a Masat-1-nek. Ha ez nincs, akkor 60-120 ezer euróba is kerülhetett volna a pályáraállítás, így “csupán” majdnem 10 millióból megúsztuk a kapcsolódó teszteket, procedúrákat és azt, hogy kétszer ki kellett utaznunk Francia-Guineába is.

Euronews: Lesz-e folytatás, lesz-e Masat-2?

Horváth Gyula: A Műegyetem azt szeretné, hogy legyen folytatás, az ipari résztvevőkkel közösen tegyük önfenntartó folyamattá szolgáltatásokon keresztül a kisműholdak üzemeltetését. Én személy szerint szeretném megérni a Masat-13-at is! Azt szoktam mondani, hogy ez olyan, mintha Magyarországnak lenne egy saját Bentley gyára, ahol helyben fejlesztünk és kutatunk mindent, a hasonlóság a darabszámokban és az árcédulában keresendő.