Az olasz RAI tévé híradójának stábja Irakban járt a kurd csapatok és az Iszlám Állam összecsapásainak helyszínén.
A dzsihadisták június 9-én indították offenzívájukat, amely miatt több százezer ember kényszerült elmenekülni. A milicisták most Kurdisztán felé nyomulnak előre.
Jelenleg a dzsihadisták elleni harcok központja Erbiltől, a kurd autonóm régió fővárosától mintegy 60 kilométerre délnyugatra, Makmúrnál van. A kurd pesmerga csapatok visszavették a várost a héten. Jelenleg az egyetlen erő Irakban, amely képes és hajlandó szembeszállni a dzsihadista milicistákkal, az a kurd hadsereg.
- A múlt héten bajban voltunk, nehézfegyverek nélkül és kevés fegyverrel harcoltunk- mondja ez a pesmerga parancsnok- Majd szerencsére kaptunk új fegyvereket, és elkezdődtek az amerikai légicsapások is a dzsihadisták ellen.
A tévé tudósítója azt mondja, jelenleg készültségben állnak a pesmergák. Egy amerikai repülő egy Makmúr közeli dzsihadista bázist támad.
Néhány kilométerrel arrébb ádáz csata folyik.
Ezeken a felvételeken olyan pesmerga harcosokat látunk, akik az egykori elnökhöz, Talabanihoz hűek.
A lövészárkon át szunnita harcosok próbálnak bejutni Kurdisztánba.
Amikor a csatának vége lett, és visszaverték az iszlamistákat, azok holttesteket és járműveket hagytak maguk után, amelyeket az elmúlt hetekben az iraki hadseregtől zsákmányoltak.
Ali Makmúri tábornok azt mondja, a konvojban 30 katonai jármű volt, és több mint 100 harcos.
Néhány kilométerrel arrébb a PKK milicistái ünneplik a győzelmet. Már régóta itt leltek menedékre, és ma meghatározó szerepük volt abban, hogy sikerült kiszorítani a dzsihadistákat Makmúrból. A pesmergáknak ezt el kell ismerniük.
Egyre több humanitárius segély indul Kurdisztánba,
ahol emberek ezrei menekültek el az Iszlám Állam dzsihadistáinak észak-iraki előrenyomulása miatt.
Az autonóm régió számára talán megnyílik a lehetőség arra, hogy elismert és független állammá váljon.
A svájci SRF tévé riportja következik.
A nyugati államok egyre több katonai segítséget juttatnak a terroristák ellen harcoló csapatoknak. Amerika újabb 130 katonai tanácsadót küldött Irakba.
Az EU engedélyt adott fegyverellátmány küldésére a kurd erők számára.
Franciaország, Nagy Britannia és Csehország ma indítják útjára a fegyverszállítmányokat. Ennek hosszútávú következményei lehetnek a régió stabilitására nézve.
A nyugati államok reményei a kurd harcosokon múlnak. Vajon meg tudják-e állítani az iszlamisták előrenyomulását?
A kurd csapatok erőfeszítéseit a nyugati támogatás teszi lehetővé. Ilyen volt már a történelem során.
Az iszlamista lázadókat Afganisztánban az 1980-as években az amerikaiak fegyverezték fel, hogy az orosz hadsereg ellen harcolhassanak.
Reinhard Schulze iszlámszakértő ismeri a különbséget az akkori afgán és a mostani iraki helyzet között.
- Amikor az amerikaiak felfegyverezték az afgán lázadókat a nyolcvanas években, a milicisták felett senki nem gyakorolt ellenőrzést. Ez különbözik a kurdisztáni helyzettől, ahol van egy legitim kormány.
A közszféra garantálja, hogy a fegyvereket nem fogják másra használni, mint az iszlamisták elleni harcra.
A kurdok számára ez a helyzet akár lehetőségként is szolgálhat arra, hogy nemzetközi támogatást nyerjenek ügyük számára: egy saját kurd állam alapítására.
A kurd autonóm tartomány a kilencvenes években jött létre. Azóta a kurdok lépésről lépésre alakították ki saját önkormányzatukat.
Az Iszlám Állam előrenyomulásával a kurdok még jobban kiterjesztettték az általuk ellenőrzött területet: egészen Kirkuk városáig.
A jelenlegi fegyverszállítmányok megerősítik az autonóm tartomány státuszát Reinhard Schulze szerint.
- Kurdisztánt elismerik mint katonai erőt, amely szintén elismertséget ad a kurd kormánynak nemzetközi szinten.
Már nem tart sokáig, amíg Kurdisztán kiköveteli az önállóságát. A nyugati országok elfogadják majd ezt. A kurd hadsereg egész biztosan megerősödik ezáltal.
Egy erős kurd hadsereg és egy önálló állam iránti vágyakozás olyan elegy, amely nem hagyja majd egyhamar nyugodni a kedélyeket a régióban.
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága
több tízezerre becsüli a menekültek számát Irakban, akiknek nagy része a nem muzulmán vallású, kurd nyelven beszélő jazidi kisebbséghez tartozik. Ők a Szindzsár-hegyen rekedtek víz és élelem nélkül.
A francia France2 tévé riportja azokról szól, akiknek sikerült megmenekülniük:
Akik erre a kamionra zsúfolódtak vagy azok, akik még képesek gyalogolni,
nincsenek tudatában annak, hogy megmenekültek.
Ezek az iraki jazidik átkelnek a folyón, amely Kurdisztántól választja el őket. Onnantól már biztonságban vannak.
Önkéntesek várják őket élelemmel megrakodva.
Egy családanya könnyekben tör ki:
- A dzsihadisták rengeteg rokonomat megölték a falumban, és már nincs tejem, hogy megetethessem a gyermekemet.
- Shangalból jöttünk, de sokan nem fognak megérkezni. Gyerekek, idősek haltak meg az úton.
Ez egy rémálom, amely nyolc napig tartott, és amelynek végre vége van.
Az arcokon látni a félelmet, a fájdalmat és a kimerültséget.
Itt mindenki emlékszik arra a napra, amikor a dzsihadisták megtámadták őket, csupán azért, mert ők jazidik, egy különleges vallású közösség tagjai.
- A dzsihadisták lerombolták a házunkat, és elvitték a férfiakat és a fiatalokat. Nem hoztunk mást magunkkal, csak ami rajtunk volt.
- Lövéseket hallottam, és járműveket láttam, felemeltem a kezemet. A két gyerekemet a szemem láttára vitték el, sírtam és kiabáltam.
Néhány perc pihenő után máris tovább kell indulni. Minden menekültet táborokba visznek.
Hányan vannak pontosan? A felelős nehezen tudja őket mind megszámolni.
- Ma 200 buszt töltöttünk meg, egyenként több mint 30 emberrel. Számolják meg,legalább 3000 menekült érkezik naponta egy hete.
Emberek ezrei, akiknek ma már nincs sem reményük, sem jövőjük.
- Nincs semmilyen megoldás számunkra. Nem tudom, mi lesz velünk.
- Nem akarok többé hazatérni. Mindenkit megöltek és mindent elpusztítottak.
Még több mint 20 ezer jazidi maradt a hegyekben, és sorsukra hagyatva otthonaikban.
Egyetlen közösséget sem kíméltek meg a kegyetlen dzsihadisták, két választást ajánlva fel nekik: megtérnek vagy meghalnak.
Vajon az Iszlám Állam veszélyesebb, mint az al- Kaida? Az RSI riportja következik:
Oszama bin Laden, al- Kaida, iraki háború, terrorizmus elleni harc. Ebben a szellemben született meg az Iszlám Állam tíz éve.
Céljuk egy olyan kalifátus létrehozása, amelyben a sharia, az iszlám jog elvei szerint élnek.
Az al- Kaida iraki szárnyát egy jordán terrorista, Abu Muszab al-Zarkaui alapította meg.
A heves, kegyetlen és brutális szunnita al-Zarkaui az amerikai elnyomás elleni küzdelem jelképévé vált.
2006-ban, egy hosszú üldözést követően
az amerikai csapatok megtalálták és megölték.
A szervezet bizonytalankodott, meggyengült, összezúzták az amerikai és az iraki erők, de nem tűnt el: nevet változtatott, így lett belőle az Iraki Iszlám Állam.
A csoport Szíriában kapott új erőre: harcolt Bassár el- Aszad rezsimje ellen az al- Kaida oldalán, addig, amíg végül a terroristahálózat úgy döntött, hogy eltávolodik tőle, mert túl erőszakosnak ítélte a szervezetet.
A csoport még egyszer nevet változtatott:ezúttal Iraki és Levantei Iszlám Államra (ISIS).
Vezetője ekkor Abu Bakr al-Bagdadi volt. A csoport szervezkedett és növekedett, tagjait helyben és külföldről toborozta.
Tavasszal pedig elkezdte Irak meghódítását.
Előrenyomulása gyors és látványos volt:
Szíriában káosz uralkodott, Irakot már elhagyták az amerikai csapatok.
Mintegy 30 ezer ember masírozott Bagdad felé úgy, hogy közben nem találkozott ellenállással.
Meghódították a szíriai Rakkát, amely kvázi-fővárosukká vált, majd az iraki Falludzsát és Moszult.
Barbárságuknak nincs határa, kegyetlenek mindenkivel, aki ellenkezni mer: a kisebbségiekkel, a történelmi és művészeti emlékekkel.
Júniusban al-Bagdadi kikáltotta a kalifátust, amely egy akkora területen jött létre, mint
Svájc területének kétszerese. Oszama bin Laden álma ezzel megvalósult.
