Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Átfogó iráni kortárs tárlat Párizsban

Átfogó iráni kortárs tárlat Párizsban
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az iráni művészetet 1960-tól mutatja be egy átfogó kiállítás Párizsban. A Musée d’Art Moderne időrendi sorrendet tartva rendezte a tárlatot a forradalom előtti évektől, az 1979-es forradalmon át az iráni-iraki háborún keresztül napjainkig.

A forradalom előtti időszakból származó anyag nagy része a Shiraz-Persepolis Művészeti Fesztiválról való. A nemzetközi eseményt az iráni uralkodó, a sah támogatásával rendezték meg nyaranta, 1977-ig. Koncertek, filmbemutatók, színházi és táncelőadások adták az összművészeti fesztivál programját.

- Akkoriban a fesztivál egy rendkívül szabad közeg volt Iránon belül. Egyértelműen érezhető, hogy hatása volt a művészetek fejlődésére Iránban, így például a zenére. De számos filmet is bemutattak. Az iráni színháznak teljes megújulást hozott a fesztivál. Mindez csak egy rövid összefoglalása a fesztivál örökségének – mondta Vali Mahlouji, a kiállítás kurátora.

Irán történelmének legutóbbi időszakát a háború és a forradalom alakította. A művészek élénken reagáltak a történésekre, vagy szemléletmódjukon érződik a jelen történelmének hatása. Számos alkotó próbálta meg művein keresztül bátorítani az embereket, hogy vegyenek részt a forradalomban. Ilyen alkotások a tárlat második részén láthatók, és dokumentumfilmet is vetítünk az uralkodó, a sah elleni tüntetésekről. Egyes művészek plakátokkal igyekeztek óvni a forradalmat a diktatúrával szemben.

Bár a forradalom és a háború időben nagyon közel zajlott, a tárlat segíti elkülöníteni a két történést.

- Leggyakrabban úgy tűnik, hogy a háború és a forradalom az erőszak és a problémák zsákutcája. Ezt ezen a kiállításon is megmutatjuk, ugyanakkor fontos, hogy a műveken keresztül képet alkothatunk az iráni kortárs művészetről – magyarázta Morad Montazemi, a tárlat másik kurátora.

A háború idején a vegyifegyveres támadásokról készített dokumentumfilmet Morteza Avini, illetve Kaveh Golestan fotografált. Szaddám Huszein 1988-ban több ezer ártatlan embert ölt meg Haladzsában a vegyi fegyverekkel, összesen pedig több százezernyi észak-iraki kurd megölésében találta bűnösnek a bíróság 2006-ban.

A kiállítás harmadik részén a háború utáni művészetből látható válogatás, egészen napjainkig. Narmin Szadeghi egy perzsa költő, Attar műveinek ihletésére készített installációt.

A legenda szerint összegyűlnek a madarak, hogy eldöntsék, ki legyen a király közöttük. A legbölcsebb madár, a búbos banka szerint meg kell keresni Szimorgot, a perzsák mitikus madarát. A búbos banka vezeti a többieket, minden madár egy emberi hibát jelenít meg, ami megakadályozza az embert, hogy elérje a megvilágosodást. Végül 30 madár ér el Szimorg lakhelyéhez, de csupán egy tavat találnak, amiben maguk tükörképét pillantják meg.

- A művészek alkotásai sokat sejtetnek a társadalmi akaratból. A művek megtekintése után a látogatók árnyaltabb képet kaphatnak az iráni történelem közelmúltbeli időszakáról – összegezte a párizsi kiállításon szerzett tapasztalatát az Euronews munkatársa, Omid Lahabi.