Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Az iraki választás biztonsági és politikai kihívásai

Az iraki választás biztonsági és politikai kihívásai
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a választások idejére Irakban. A nagyvárosokban, mint Bászrában is, több ellenőrzőpontot állítottak fel. Az öngyilkos merénylőktől tartva Bagdad utcáiról kitiltottak minden autót és buszt, az embereket pedig átkutatják. A biztonság azonban csak az egyik kihívás a választások kapcsán, ahogy az Mohamed Seikibrahim interjújából kiderül. Az Euronews újságírója Vatik Al-Hasimi politikai elemzőt kérdezte, aki elmondta, hogy a 2014-es választások több szempontból is jelentősnek mondhatók a korábbi voksolásokhoz képest, de ebből fakadóan sokkal több a kihívás.

Az első ilyen a biztonság kérdése. A terrorizmus megpróbálja megakasztani az iraki demokratizálódási folyamatot. És itt nemcsak helyi, hanem a nemzetközi terrorista csoportok is felbukkannak, amelyek jelen vannak az egész Közel-Keleten. Jogos tehát az iraki kormány és az emberek félelme, hogy ezek az egységek szavazóhelyiségeket támadhatnak meg.

Egy másik kihívás az a korábban nem létező politikai ellentét, amely a három nagy politikai csoport – a szunniták, a siíták és a kurdok – között van. De probléma lehet az alacsony részvétel is, mert a választók, akik megteremtették a demokrácia alapjait és szembenéztek a terrorizmus fenyegetésével, mégsem azt az eredményt kapták, amire vártak.

Arra a kérdésre, hogy milyennek látja Irak jövőjét a választások után, a politikai elemző azt mondta: az eredmények egyik pártnak sem tetszenek majd. Szoros végeredményre számít, és úgy véli, egyik párt sem szerez egyedül többséget. Már emiatt sem lesz egyszerű kormányt alakítani, de van más probléma is: Jalal Talabani iraki elnök két éve betegség miatt távol van posztjától, az alelnök pedig nem iktathatja be az új kormányt, tehát a kormányalakítás még egy évig is húzódhat. A szakértő szerint az sem könnyíti a helyzetet, hogy lesznek országok – például Irán, Törökország vagy az Egyesült Államok -, amelyek nyomást kívánnak majd a gyakorolni a legfőbb politikai erőkre.