Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Beárnyékolt Holokauszt Emlékév Magyarországon

Beárnyékolt Holokauszt Emlékév Magyarországon
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Több mint egy hete minden nap ugyanaz történik a Szabadság téren: civilek tiltakoznak a kormány által ide tervezett emlékmű ellen, amely a Holokauszt hetvenedik évfordulójának állítana emléket, Magyarországot a náci német birodalom áldozataként ábrázolva. Csakhogy a tüntetők szerint ez történelemhamisítás, mivel Magyarország szerepe és felelőssége a deportálásokban megkérdőjelezhetetlen.

A kordon helyére esténként kövek, virágok és fotók kerülnek. Aztán jön a következő nap, amikor a munkások tovább dolgoznak, és újra felhúzzák a kordont a terület köré.

- Itt meghamisítják a történelmet, ezt tulajdonképpen senki nem akarja, nem értjük, hogy miért kell ezt csinálni, és most minden nap jövünk, lebontjuk, és aztán visszaépítik – mondta egy idős hölgy az Euronews-nak, miközben éppen a kordont takaró anyagot vitte arrébb.

Magyar Fruzsina, a demonstráció egyik szervezője pedig így fogalmazott:

- Mi ezt a rendszert szeretnénk lebontani, és meg szeretnénk akadályozni – és meg is fogjuk – hogy ez az emlékműnek csúfolt szörnyűség felépüljön.

A tervezett mű Magyarországot Gábriel arkangyalként ábrázolja, akit megtámad a német birodalmi sas.

A kormány eredetileg márciusra tervezte az átadást, de a kialakult viták miatt ezt elhalasztotta május végére. Orbán Viktor húsvét utánra ígért egyeztetést az ügyben, az építési munkálatok azonban a választás után két nappal azonnal elkezdődtek.

A szobor témája miatt több történész is tiltakozott már az építkezés ellen.

- Ennek a furcsa koncepciónak próbál kőből és acélból emlékművet állítani a kormány itt ezen a téren, tulajdonképpen elhárítva minden felelősséget azért, ami Magyarországon történt, aminek során 437 ezer ember vesztette életét megsemmisítő táborokban – mondta az Euronews-nak Rév István, a CEU történelemprofesszora. Szerinte a 70 évvel ezelőtt történtek hatása a mára a történelmi megemlékezés és az erkölcsi tanulságok levonása lenne, ehelyett ami ma történik, az színtiszta politika.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége februárban döntött úgy, hogy – részben az emlékmű miatt – nem vesz részt a Holokauszt Emlékév állami megemlékezésein. Így az emlékmű körüli vita meglehetősen beárnyékolja az idei Holokauszt Emlékévet, ráadásul Magyarországon április 16. a Holokauszt Magyar Áldozatainak Emléknapja.

1944-ben ezen a napon kezdték gettóba kényszeríteni a vidéki zsidóságot. Erre – idén először – külön-külön emlékeznek a kormány és a zsidó szervezetek tagjai. Az emléknapot 2000-ben még oktatási miniszterként Pokorni Zoltán kezdeményezte, aki most Magyarország felelősségét hangsúlyozta, amikor Navracsics Tiborral együtt mécsest gyújtott a Duna partján lévő Holokauszt- emlékműnél.

- Nem egy távoli európai város, egy távoli ország ügyének tekintjük a holokausztot, hanem a magyar történelem részének. Ahogyan magyarok voltak a gyilkosok, és magyarok voltak az áldozatok is. Tehát ez a mi ügyünk, ez nem egy távoli történelmi kérdés – mondta Pokorni Zoltán.