A válság óta nem látott piaci összeomlás Oroszországban

2008 óta nem látott összeomlást okozott a moszkvai tőzsdén, hogy Oroszország katonákat küldött Ukrajnába. Ezzel a hidegháború óta a legnagyobb viszály alakult ki Oroszország és a nyugati hatalmak között.

Emiatt menekülnek a befektetők az orosz eszközökből, pánikszerűen szabadulnak meg a részvényeken kívül az orosz kötvényektől is. A rubel árfolyama nagyot esett, mire a központi bank 150 bázisponntal 7 százalékra emelte az alapkamatot.
A jegybank a lépést ideiglenesnek nevezte, a cél az volt, hogy megelőzze az inflációs és az egyéb pénzügyi kockázatok kialakulását a bizonytalan piaci hangulatban.

– Arról van szó, hogy a befektetők korábban nem tudtak reagálni azokra a nemzetközi eseményekre, amelyek a hétvégén történtek – mondta a moszkvai tőzsde szóvivője. Nikita Bekasov szerint ennek a hatása látszik a rubel árfolyamán, amely nagyot gyengült mind a dollárral mind az euróval szemben, de a szóvivő szerint a központi bank gyors közbelépésének meglett az azonnali hatása.

Az amúgy is olcsónak számító orosz részvények árfolyama hatalmasat zuhant, a moszkvai tőzsdeindex több mint 13 százalékot esett kora délutánra, az orosz rubel pedig soha nem látott szintre gyengült az euróval és a dollárral szemben. Az euró árfolyama volt 50 rubel felett is. A dollár árfolyama 36,5 rubel fölött is járt.

A gyenge rubel nagyon megdrágítja az importot, emellett az Egyesült Államok szankciókat helyezett kilátásba a világ legnagyobb energiaexportőrének számító Oroszország ellen.

– Semmi jóra nem számítok – mondta egy orosz nő, aki szerint az okok egyértelműek: a politikai helyzet, a gazdaság ingatag állapota és a gyenge GDP növekedés áll a piaci események mögött.

Az infláció januárban 6,1 százalék volt, a központi bank 5 százalékos célja fölött. A devizatartalék február elején már hároméves mélypontra, 490 milliárd dollárra csökkent a folyamatos intervenciók miatt. A gazdasági miniszterhelyettes korábban azt mondta, hogy a tőkekiáramlás elérheti a 35 milliárd dollárt az első negyedévben, ez több mint a fele annak a 63 milliárd dollárnak, ami tavaly egész évben kiáramlott az országból.

Az orosz gazdaságnak befektetőkre lenne szüksége, de a bizonytalanság miatt további tőkekiáramlás várható.

Oroszország mindeközben nem tart a szankcióktól mondván, hogy a világ jelentős részének biztosítja a nyersanyag-, gáz- és olajszükségleteit. Az Unió gazimportjának például harmada jön Oroszországból.