Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Az olasz reneszánsz Moszkvában

Az olasz reneszánsz Moszkvában
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A reneszánsz örökre megváltoztatta Moszkva arculatát. Az oroszokat egyesítő III. Iván moszkvai nagyfejedelem szimbolikusan is ki akarta fejezni centralizáló törekvéseit, és erre az építészetet találta a legalkalmasabbnak. Megbízottai Itáliába utaztak, és a reneszánsz legjobb építészeit fogadták fel a Kreml megépítésére.

A 15. és 16. század fordulóján, a legtöbb európai országhoz hasonlóan Oroszország építészetére a reneszánsz volt a legnagyobb hatással. A Krelmben is különböző itáliai iskolák jellegzetességeit lehet megtalálni egy helyen: a velenceit, a bolgnait, a milánóit. – Ezek kiegészültek orosz sajátosságokkal, és ezzel egy érdekes, teljesen új stílus született meg, és ez forradalmi változásokat hozott az orosz építészetben – nyilatkozta Dmitrij Svidkovszkij, a Moszkvai Építészeti Intézet igazgatója.

A cárné választotta

A Kremlen belül épült Uszpenszkij-székesegyházat Aristotele Fioravanti építette. Egyes kutatások szerint a bolognai építészt III. Iván második felesége, Zsófia Palaiologosz választotta ki a feladatra. Zsófia az utolsó bizánci császár unokahúga volt, és mielőtt Iván felesége lett, Itáliában élt.
A kutatások szerint Zsófia hercegnő nem egyedül, hanem népes kísérettel érkezett Moszkvába. – Tudjuk, hogy a Kremlen belüli fő székesegyház akkoriban nagyon leromlott állapotban volt, és senki sem tudta, hogy miként lehetne újjáépíteni. Nagy valószínűséggel Zsófia szorgalmazta, hogy Itáliában keressenek építészt a feladatra – mondta Federica Rossi olasz építészettörténész.
Fioravanti nem a düledező székesegyházat akarta újjáépíteni. Téglagyárat nyitott és új anyagokat használt. Az ortodox megrendelő igényeit ügyesen kombinálta a reneszánsz újításaival. Mindössze négy év alatt épült fel az építészeti remekmű.
Több kutató szerint ráadásul Fioravanti nemcsak az Uszpenszkij-székesegyházat alkotta meg, de a Kreml falait is ő kezdte felhúzni.

Közös vezetéknevet kaptak

A Kreml falainak és tornyainak többségét viszont már a milánói Pietro Antonio Solari építette. De az itáliai város egy másik mestere, Marco Ruffo is közreműködött benne.
Solari és Ruffo tervezte az udvar legfontosabb fogadótermének számító Granavitaja palotát is.
A két építésznek közös vezetéknevet is kreáltak. A “Frjazin” addig az Itáliából érkezettek moszkvai gúnyneve volt.
III. Iván már nem érhette meg a velencei reneszánsz iskola remekműve, az Arhangelszkij-székesegyház elkészültét. Aloisio de Montagnano építész az uralkodó halála előtt mindössze egy évvel érkezett Moszkvába. – Az olasz építészek nagy hatással voltak az orosz mesterekre, onnantól vidámabb, világosabb, színesebb épületeket készítettek – mesélte Dmitrij Svidkovszkij.

Hiába menekült

Olasz építészek nemcsak a Kremlben dolgoztak. Oroszország első sátortetős kőtemploma, a Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom az uralkodók nyári rezidenciája mellett épült. Csak keveset tudunk az építészről, Pietro Anniblaeról, aki sok más itáliai mesterhez hasonlóan, soha nem térhetett haza Oroszországból. – El akart menekülni, de a határon feltartóztatták és ki is hallgatták. Ezt az egészet csak onnan tudjuk, mert a kihallgatási jegyzőkönyv megmaradt – mondta Federica Rossi.
A sátortető egy új forma volt akkoriban. – Ha az építészetben egy új forma jelenik meg, mindenki azt kezdi másolni – jelentette ki az olasz építészettörténész.
Federica Rossi más kutatókhoz hasonlóan hisz abban, hogy ez az új forma ihlette meg a leghíresebb orosz templom építőjét is. A Vörös téren álló Boldog Vazul-székesegyház központi, kis hagymakupolával ékesített, sátortetős központi tornyát, iletve az az alatti főtemplomot nyolc kisebb templom veszi körül. Az építész neve máig ismeretlen. – A székesegyházban az orosz és az európai kultúrák párbeszédét érzékelhetjük. A kultúrák szólnak egymáshoz és meghallgatják egymást – vélekedett Marija Galkina, a székesegyház egyik idegenvezetője.
A reneszánsz idején több tucat itáliai építész érkezett Moszkvába. Még az is lehet, hogy valamelyikük résztvett a csodálatos Boldog Vazul-székesegyház megalkotásában. De ez továbbra is rejtély, és talán örökre az is marad.

MOSCOWMETROPOLITANSFACTFILE

  • öbb mint 60 itáliai építészt hívtak Moszkvába a XV-XVI. században

  • Több mint 600 templom van Moszkvában. Közülük számosat tervezett vagy számos építésére volt nagy hatással itáliai építész

  • A Kremlben lévő öttornyú Uszpenszkij-székesegyházat (1475-1479) is olasz mester, Aristotele Fioreventi építette

  • A szintén öttornyú Arhangelszkij-székesegyházat (1505-1508) egy másik olasz építész, Aloisio da Montagnana tervezte

  • A Granavitaját (1487-1491) az itáliai Pietro Antonio Solari és Marco Ruffo a nagyobb ceremóniák és fogadások helyszínéül építette. A terem egy palota része volt, utóbbiból csak egy kis rész maradt fenn napjainkra

  • Az Arhangelszkij-székesegyház melletti, 82 méter magas Nagy Iván Harangtornyot (1505-1508) is egy itáliai mester, Bon Friazin tervezte. Nagyon sokáig ez volt Oroszország legmagasabb építménye. A Kreml mértani középpontjában áll

  • Az uralkodók korábbi nyári rezidenciája, a Kolomenszkoje néhány kilométerre délkeletre volt Moszkva belvárosától. Az ehhez tartozó Mennybemenetel-templom (1532) Pietro Annibale alkotása lehet. III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem építtette fia, a régóta várt trónörökös – a későbbi Rettegett Iván – születésének emlékére. A templom az egyik legrégebbi épen fennmaradt építészeti alkotás a XVI. századból, és azt tartják róla, hogy ez volt Oroszország első sátortetős kőtemploma. Szerepel az UNESCO Világörökség listáján