HIRDETÉSLegyen vagy ne legyen kötelező az iskolai egyenruha? A vita örök, világszerte. Japánban például imádják a diákok az uniformist, a divatcégek is komolyan foglalkoznak ezzel az öltözékkel. Dél-Afrikában sem tiltakoznak a gyarmati korszakból származó örökség ellen. Az ellenzők szerint viszont elnyomja az egyéniséget, ráadásul egyes családoknak megfizethetetlen.
Dél-Afrika legtöbb iskolájában kötelező az egyenruha viselése, van, ahol az ékszereket is tiltják, sőt, a hajviseletbe is beleszólnak. Mégis úgy tartják, hogy a szigorú követelmények a tanulást segítik, a diákok jobban odafigyelnek, nagyobb a fegyelem, biztonságosabbak az iskolák, és az egyenruhának közösségteremtő ereje is van.
A sok szempontból még mindig a fekete bőrűeket elnyomó apartheid-rendszer örökségét nyögő országban hatalmasak a társadalmi különbségek, a tanárok szerint az egyenruha ezt segít csökkenteni, de legalábbis elfedni: senkinek nem kell szégyenkeznie szegényes öltözete miatt.
Japánban teljesen más a helyzet, itt az iskolai egyenruha divatcikk lett, külön iparág épül rá. A rendszer sem olyan szigorú, a diákok saját ízlésükre alakíthatják, kiegészítőkkel díszíthetik viseletüket. Sőt, egyre többen nem csak iskolába járnak egyenruhában, hanem akkor is felveszik azt, ha nem kötelező. Mondjuk közösségi eseményekre.
Az iskolai egyenruhák szerepe a képregényekből indult mangakultúrának köszönhetően alakult át. A manga stilizált tengerészegyenruhája átszabta az iskolai egyenruhákat is, a tengerészstílusú öltözetek, kabátok, gallérok, miniszoknyák lettek a divatosak.
Az iskolai egyenruhákra nosztalgiával gondolnak vissza az idősebbek is. Még olyanok is szeretnének diáklánynak látszani, akik már elvégezték az iskolát. Ez a divat, ráadásul így felidézhetik saját fiatalkorukat is.
És míg Dél-Afrikában minden iskolának saját uniformisa van, és egyenruháról fel lehet ismerni, ki, melyik középiskola tanulója, Japánban már nincs ilyen, és a középiskolások is inkább azért hordják, hogy kifejezzék, ők a diákok.
A japán iskolai egyenruhákat a kezdetekkor a tengerentúlról importálták. Ma viszont, alig száz évvel később, immár a japánok diktálják a legújabb iskolai egyenruha-divatot, és a külföldiek jönnek ide, ellesni a trendeket.
Egy chilei oktatáskutató szerint vitatható az egyenruha hasznossága. Andrea Precht azt mondja, országában a szegény családok közül többen kifejezetten azért nem járatják iskolába gyermekeiket, mert nem tudják kifizetni az egyenruhát. Így az hiába fedné el elvileg a társadalmi különbségeket, csak az cserélheti le rá hétköznapi viseletét, akinek amúgy is van pénze. Szerinte az egyenruha kötelezővé tétele bizonyos mértékben akadályozza azt a törekvést, hogy az iskola a különbözőséget megőrizve képezze a gyerekeket.
http://www.ngopulse.org/article/world-vision-south-africa-comments-20134-budget
http://www.bdlive.co.za/national/education/2013/02/28/commitment-to-value-for-money-in-education
http://www.southafrica.info/about/social/minibudget-251012d.htm#.UTbovIWt9LI
http://www.childrencount.ci.org.za/domain.php?id=6
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kavaii