Nincs lehetőség arra, hogy a Hamász és Izrael tűzszüneti megállapodást kössön, mert Benjámin Netanjahu azt akarja, hogy a gázai "gyilkolás" folytatódjon - mondta a Palesztin Hatóság külügyminisztere, Rijád al-Maliki az Euronewsnak.
HIRDETÉS"Ő (Netanjahu) meg akarja hosszabbítani a háborút. Ezért a tűzszünet megakadályozza őt abban, hogy (...) elérje céljait és célkitűzéseit" - mondta al-Maliki egy keddi interjúban, miután részt vett az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján.
"Netanjahu nagyon jól tudja, hogy ha megszűnne az ellenségeskedés (...) az amerikaiak és sokan mások beavatkoznának, hogy ami valójában ideiglenes (...), azt állandósítsák" - magyarázta, hozzátéve, hogy az izraeli miniszterelnök az egész régiót "saját politikai ambícióinak túszaként tartja fogva".
Az Izrael és a Hamász közötti közvetett tűzszüneti tárgyalások Katar és Egyiptom közvetítésével kedden újraindultak, miután az elmúlt napokban a megbeszélések nem vezettek eredményre.
A tét óriási: Netanjahu hétfőn este megerősítette, hogy a régóta várt katonai művelet Rafahban folytatódik - a nemzetközi felháborodás ellenére. Félő, hogy a lépés tovább mélyíti a gázai humanitárius katasztrófát.
Al-Maliki, aki a Palesztin Hatóság ciszjordániai Fatah-kormányát képviseli, arra figyelmeztetett, hogy a Rafah elleni offenzíva instabilitást idézhet elő a tágabb régióban, beleértve az esetleges libanoni erőszakot és egy "regionális háborút", amelyben az USA is részt vesz.
A feltételezések szerint több mint 1,4 millió palesztin él Rafahban, az Egyiptommal közös határon fekvő, dél-gázai városban. Izrael azt állítja, hogy a város a Hamász utolsó erődje Gázában, és kedden közölték, hogy hírszerzési információk szerint az Egyiptomba vezető rafahi átkelőt "terrorista célokra" használják.
"Lehet, hogy Rafahban atrocitások történnek. Ha ez bekövetkezik, akkor nemcsak Izraelnek, hanem nemzetközi szinten az Amerikai Egyesült Államoknak is kárt okozunk" - figyelmeztetett al-Maliki.
Hétfőn Josep Borrell, az EU külügyi vezetője bírálta Netanjahut, amiért semmibe vette az EU figyelmeztetéseit, és folytatta a tervezett rafahi offenzívát.
Kedden izraeli tisztviselők közölték, hogy erőik ellenőrzésük alá vonták a rafahi átkelő gázai oldalát, amely az ostromlott területre irányuló segélyek fő útvonala, és hogy lezárták a déli Kerem Shalom átkelőt és az északi Erez átkelőt is.
Mindezt annak ellenére tették, hogy Netanjahu hétfőn este megállapodott Biden elnökkel, hogy a Fehér Ház kérésének eleget téve a Kerem Shalom átkelőt nyitva tartják a humanitárius szükségletek számára.
Al-Maliki elmondta, hogy 48 óra alatt egyetlen teherautó sem tudott átkelni a Gázai övezetbe, és arra figyelmeztetett, hogy a helyzet "valóban nagyon veszélyes", nemcsak a bombázások fenyegetése miatt, hanem a gázai lakosság körében növekvő éhínség miatt is.
Európa "kiábrándult"
Al-Maliki utalt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság vezetőjének megjegyzéseire is, aki egy múlt heti választási vitában azt mondta, hogy egy rafahi szárazföldi offenzíva "elfogadhatatlan" lenne.
"Ha összehasonlítjuk, amit október 7-én mondott, és amit az elmúlt két napban mondott arról a lehetőségről, hogy Izrael megtámadhatja Rafahot (...) azt próbálja mondani, hogy megnézzük mi lesz és megpróbálunk cselekedni".
Von der Leyent az elmúlt hónapokban hevesen bírálták az Izraellel való rendíthetetlen szolidaritása miatt, és amiatt, hogy habozott Izraelt önmérsékletre felszólítani a Gázai övezetben, ahol a Hamász vezette hatóságok becslései szerint október óta közel 35 ezer palesztin vesztette életét.
Az EU külügyi szóvivője kedden azt mondta, hogy a tagállamok összegyűlnek, hogy "átgondolják" válaszlépéseiket arra az esetre, ha az izraeli csapatok megindulnának Rafahba. Nem világos azonban, hogy milyen konkrét lépések vannak napirenden, mivel a korábbi javaslatok, amelyek szerint szankciókkal és kereskedelmi akadályokkal gyakorolnának diplomáciai nyomást Netanjahura, korábban nem nyerték el mind a 27 tagállam egyhangú támogatását.
Al-Maliki azt mondja, hogy "kiábrándultságot" és "dühöt" érez az uniós partnerek körében amiatt, amit úgy jellemzett, hogy Izrael "teljesen megsérti a nemzetközi jogot", ami a régiót "teljes konfliktusba" sodorja.
Egyúttal méltatta a Dublin és Madrid által a Palesztin Állam elismerésére tett erőfeszítéseket, amely lépés mindkét főváros szerint előrelépést fog eredményezni a békefolyamatban. Al-Maliki Szlovéniát és Máltát, valamint az EU-n kívüli Norvégiát is megnevezte a kezdeményezést előmozdító országok között.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén támogatta, hogy az erre hajlandó tagállamok egy csoportja közösen lépjen fel Palesztina állam elismerése érdekében.
HIRDETÉSAz ENSZ Közgyűlése a tervek szerint pénteken vitatja és szavazhatja meg a Palesztina ENSZ-tagságát támogató határozattervezetet, amelyet az Egyesült Államok a múlt hónapban megvétózott a Biztonsági Tanácsban.
Hadja Lahbib belga külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy kormánya támogatni fogja a határozatot, amely "az első fontos lépés a béke felé vezető úton".
Al-Maliki azt mondta, hogy várhatóan egy maroknyi európai ország "a következő napokban" lépéseket tesz a Palesztin Állam elismerésére vonatkozó javaslat kapcsán. Az ír kormányfő hétfőn jelezte, hogy kormánya Spanyolországgal együtt "nagyon hamar" előre kíván lépni a javaslatukkal kapcsolatban.
A legtöbb tagállam mindazonáltal vonakodik elismerni egy palesztin államot, mert attól tartanak, hogy ez aláásná az Izraellel szembeni szolidaritási álláspontjukat.