NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A NATO beszáll a terror elleni harcba

A NATO beszáll a terror elleni harcba
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A brüsszeli NATO-csúcs előtt az Euronews riportere, Andrei Beketov kérdezte a szövetség főtitkárát.

HIRDETÉS

A brüsszeli NATO-csúcs előtt az Euronews riportere, Andrei Beketov kérdezte a szövetség főtitkárát.

Anderei Beketov, Euronews: – Főtitkár úr, ünnepelhetnénk az új NATO-központ átadását, de sajnos a manchesteri támadás hatásaival kell foglalkozni. Eljött az ideje annak, hogy a NATO beszálljon az Iszlám Állam elleni koalícióba és harcoljon?

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár: – A NATO ma dönt arról, hogy belép-e az ISIS elleni koalícióba. Így teszünk majd és erre már van egy akciótervünk is, amely több részből áll. Az egyik rész a koalícióba való belépés, a másik az, hogy gyakorlati támogatást nyújtunk a koalíciónak, például a felderító repülőgépeinkkel. Több repülési órára és a levegőben történő üzemanyag-feltöltésre van szükség. Létrehozunk egy új biztonsági sejtet, amely a terrorizmussal, a külföldi harcosokkal foglalkozik majd. Tehát sok mindent teszünk azért, hogy növeljük a hozzájárulásunkat a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz.

Euronews: – És mi a helyzet a harcoló alakulatokkal? Ez csak szimbólikus ügy?

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár: – Ez nem szimbólikus lépés, hanem egy erős politikai üzenet az egységről a terror elleni harcban. Egy olyan platform, amely gyakorlati együttműködést és támogatást tesz lehetővé a NATO és a koalíciós erők között. A NATO nem tér át harci üzemmódra, a NATO kiképzést és kapacitásépítést hajt végre.

Euronews: – Ön találkozik az új amerikai elnökkel. Milyen hatása van Donald Trumpnak az európai védelmi kiadásokra?

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár: – Ő arra számít, hogy az európai szövetségesek és Kanada végrehajtja a 2014-es döntéseket. Szerintem ez nagyon fontos. Nem csak azért, hogy elnyerjük az Egyesült Államok jóindulatát, hanem azért is, mert Európának ezt diktálja a saját biztonsági érdeke. A világ ugyanis egyre veszélyesebb. Épp ezen dolgozunk. Egy hosszú időszak után 2015 volt az első olyan év, amikor nem csökkentek a kiadások az európai védelemnél. 2016-ban pedig jelentős növekedést láttunk. Vagyis a szövetség európai tagjai hosszú évek kiadáscsökkentését hagyták maguk után azzal, hogy növelték a védelmi kiadásokat. Jó irányba tartunk.

Euronews: – Trump nem tartja fenyegetésnek Oroszországot. Ön meg tudja majd győzni arról, hogy ez nem így van? Vagy az ön saját álláspontját fogja finomítani?

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár: – A NATO álláspontja világos Oroszország ügyében. Komoly elrettentő erőre és párbeszédre van szükség. Mindkettőre. Nem választhatjuk csak az egyiket, mindkettőre szükség van. És nincs ellentmondás az erős elrettentés és a politikai párbeszéd között. Néhány hete találkoztam Trump elnökkel a Fehér Házban. Ő is egyetért ezzel és a támogatja a NATO megközelítését Oroszország ügyében a védelemről és a párbeszédről. Oroszország itt marad velünk, a NATO pedig nem szeretne egy újabb fegyverkezési versenyt, vagy hidegháborút. Ezért politikai párbeszédre van szükség, de ennek a közös védelmünkön és a hiteles elrettentésen kell nyugodnia.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Exkluzív Euronews-felmérés: az európaiak továbbra is támogatnák Ukrajnát

Európa sorsa összefonódik Ukrajna sorsával - mondta Kijevben az uniós liberálisok vezetője

Az uniós országok keményvonalas megállapodást kötöttek az ukrán gabonáról, ami felveti a vámok lehetőségét