Túlélheti Velence a klímaváltozást?

Turisták a velencei Szent Márk téren
Turisták a velencei Szent Márk téren   -   Szerzői jogok  Ljubomir Zarkovic
Írta: Rebecca Ann Hughes

Velence együtt lélegzik az Adriai-tengerrel, a víz kiszolgálja a város közlekedését, iparát és turizmusát, miközben nettó veszélyforrás a város jövőjére nézve. Az éghajlatváltozás és a tengerszint emelkedése egyre gyakoribb és egyre veszélyesebb áradásokat okoz. Kérdés, mit hoz a jövő.

A víz függésében

Velencét 150 csatorna szövi át, ezek a vízre épült város utcái és útjai. A vízi buszok, a szállítóhajók, a mentő és egyéb segélyszolgálatok a vízi utakat használják közlekedésre. Ha visszatekintünk a történelemben, a város az Európa és Ázsia közti árukereskedelem egyik legfontosabb kikötője volt. Kikötővárosként ráadásul a hajóépítésben is jeleskedtek, néhány hajóépítő még ma is hagyományos velencei hajókat, többek közt gondolákat épít.

A város környéki vizeken jelenleg a halászat a legfontosabb iparág: a halászok naponta kihajóznak, és a Rialto halpiacon árulják a fogást, például a lagúnából kiemelt lágyhéjú rákokat. A velencei kikötő a város gazdasága szempontjából létfontosságú: ez Olaszország nyolcadik legforgalmasabb kereskedelmi kikötője, és a sétahajók egyik fő csomópontja.

AP/Italian Firefighters
Turistahajó takarja el a velencei Szent Márk teretAP/Italian Firefighters

Sebezhető, ezért védeni kéne

A csatornák és a várost ölelő lagúna Velence egyik turisztikai vonzereje, a lagúnán keresztül hatalmas turistahajók érkeznek a városba. Szolgáltatások sora épül a „víz” köré, a turisták például evezős órákat vehetnek a csatornákon, illetve olyan kirándulásokra fizethetnek be, ahol a csomagban többek közt város környéki halászat is szerepel.

A víz a túlhasználat miatt kiszolgáltatottá vált: a szűk csatornákon és a sekély lagúnán áthajózó kisebb és nagy hajók is kárt tesznek a tengeri élővilágban, ám 2020-ban, a koronavírus-járványról szóló hírek közé ékelődve más szemszögből került be a lagúna a fősodorba. Akkor a következőt írta az Euronews: a lagúnák vize kristálytiszta, átlátszó lett, látni a halakat a vízben. Ennek oka az, hogy világörökség részét képező városból eltűntek a turisták, így a kanálisokon sem özönlenek a csónakok és kis motoroshajók. Velence vízi útjai évek óta rendkívül szennyezettek voltak, elsősorban a tömegturizmus miatt.

Nastya Dulhiier
Velence utcái víz alatt - a rendszeres árvizek a turistahajók miatt is jönnek újból és újbólNastya Dulhiier

Tiltás

A túlméretezett sétahajók a közelmúltig közvetlenül Velence ékköve, a Szent Márk tér előtt haladtak el, és rengeteg problémát okoztak. A hajók által gerjesztett hullámok erodálják a város alapját, a lagúnában lévő mély csatornát pedig a hajók mérete miatt rendszeresen kotorni kellett, amivel az állat- és növényvilágot kiirtották.

2021-ben az olasz kormány döntést hozott: a nagy sétahajókat kitiltották a lagúna egyes területeiről. Ennek köszönhetően a túlméretezett hajók nem haladhatnak át a Szent Márk és a Giudecca csatornán, hanem a közeli Marghera ipari kikötőjébe kell átirányítani őket. Ez győzelemnek tűnhetett a nagy hajók lagúnában való jelenléte ellen tiltakozó aktivisták számára, de tegyük mellé, hogy Marghera is a velencei lagúnában van, így az ökoszisztéma továbbra is veszélyben van.

Velence víz alá kerülhet?

2019 novemberében Velence a város történetének egyik legsúlyosabb áradását vészelte át. A víz 187 centiméterrel emelkedett a tengerszint fölé, ez a valaha mért második legmagasabb szintnek számít. Az áradás több százmillió eurós kárt okozott. Azóta megépítették, és működésbe is hozták a lagúna bejáratainál mobil gátakból álló árvízvédelmi rendszert. A rendszer meg tud gátolni egy hasonló tragédiát, de az éghajlati tényezőket és előrejelzéseket figyelembe véve csak rövid távon jelent segítséget.

Luca Bruno/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.
Turisták a Szent Márk térenLuca Bruno/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.

Az éghajlatváltozással foglalkozó olasz kormányzati testület 2021-es jelentése a legrosszabb forgatókönyv szerint 63 cm és 101 cm közötti tengerszint-emelkedést jósol. Ahhoz, hogy a várost ne árassza el a víz, a lagúnában lévő gátakat olyan gyakran kellene működésbe hozni, hogy az katasztrofális következményekkel járna az ökoszisztémára és a kikötő iparára nézve.

A lagúna és a tenger közötti ár-apály a város szennyvízét is elvezeti, mivel Velencének a mai napig nincs átfogó csatornarendszere. Ha a mobil gátakat túl gyakran zárnák le, a lagúna hamar bűzlő mocsárrá válna.

Túléli Velence az éghajlatváltozást?

Velencének radikális és azonnali intézkedésekre van szüksége, amivel felkészülhet a tengerszint emelkedésére. A Padovai Egyetem környezetvédelmi tudósokból álló csoportja a lagúna sós mocsarainak fokozottabb védelmét szorgalmazza. Az árvízvédelmi gátak egyre gyakoribb lezárása megakadályozza, hogy az iszap bejusson, és feltöltse a sós mocsárral teli részeket. Az iszaptározóknak márpedig védelemre van szükségük, mivel ezek óvják a várost a dagályoktól, egyben rengeteg szén-dioxidot szívnak magukba.

Rendhagyó ötlet még a lagúna alatti talajba történő vízpumpálás, amivel a várost néhány centiméterrel megemelnék, és szóba került az is, hogy falat építenek a sziget körül. Egytől egyig szélsőséges megoldásnak tűnnek, de elképzelhető, hogy szükség lesz meglépni valamelyiket, ha el akarják érni, hogy Velencének a vízzel a jövőben is harmonikus kapcsolata legyen.