Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A világ legmélyebb víz alatti barlangja

A világ legmélyebb víz alatti barlangja
Írta: Euronews

<p>A macedón táj a háborítatlan természet kedvelőinek paradicsoma. A két legszebb rész a Matka-kanyon és a Dojran-tó, ahol bepillantást nyertünk a helyi halászok hagyományaiba. </p> <p>Szkopjétől csak fél órát kell utazni, hogy eljussunk az ország egyik legszebb pontjára: a Matka-kanyonba. A helyiek kedvelt kirándulóhelyén gazdag állat- és növényvilág fogad. </p> <p>- A Matka-kanyon rengeteg állat- és növényfajnak ad otthont, amelyeknek egy része az egész világon csak itt található meg. Matka annyit tesz: anyaméh, ahol az élet létrejön – magyarázta az Euronews riporterének Kiro Angeleszki barlangi búvár és idegenvezető. – A Matka-kanyon misztikus hangulatot sugároz,érezni lehet a pozitív kozmikus energiákat. Az emberek ellazulnak, amikor ide látogatnak. </p> <p>Lenyűgöző látvány, ahogy a Treszka folyó ráérősen kanyarog a völgyben, de a kanyon rejtett kincseket is tartogat – többek között a híres Vrelo barlangot. Több millió év lassú változásai hozták létre ezt a geológiai csodát, odabent hatalmas cseppkövek várják a látogatót. De az igazi látványosság a víz alatt található. A szakértők szerint ez lehet a világ legmélyebb víz alatti barlangja. Az első macedón búvár, aki lemerészkedett a mélybe, Kiro Angeleszki volt.</p> <p>- Amikor az ember lemerül a sötétségbe, mintha egy másik világba lépne be. Nagyon intenzív érzés, az ember minden idegszálával összpontosít – mert egy sötét, víz alatti barlangban a legkisebb tévedés is végzetes lehet – mesélte az Euronews-nak. </p> <p>Kiro négy éve részt vette egy különleges expedícióban: búvárok és berlangkutatók nemzetközi csapata fedezte fel a barlangot. A híres olasz barlangi búvár, Luigi Casati kétszáztizenkét méter mélyre ereszkedve állított fel új rekordot. </p> <p>- Amikor leereszkedem ebbe a barlangba, mindig vegyesek az érzéseim. Félelem, boldogság, öröm és izgatottság, mindez egyszerre – mondta Kiro.</p> <p>Visszatérve a felszínre, egy másik elbűvölő helyre indultunk: a görög határhoz közeli Dojran-tóhoz. Bár az ország legkisebb tektonikus tava csupán tíz méter mély, csak úgy burjánzik az élettől. Európa egyik legváltozatosabb élővilágú tavában több mint tizenötféle hal él. </p> <p>Tome Baltakov nyolcvankét éves, több mint negyven évig dolgozott halászként a tavon. Ma a fiataloknak igyekszik átadni a tudását. </p> <p>- Egy halász nem halász – mondta Baltakov. – A halászathoz legalább két emberre van szükség, mert ez csapatmunka. Az egyik bedobja a hálót a vízbe, a másik pedig evez. Ki kell húzni a hálót harminc, de akár nyolcvan kiló hallal együtt, és visszavinni a fogást a kunyhóhoz. </p> <p>Télen még mindig fognak halat a hagyományos módszerrel, amelyhez madarak, például kárókatonák segítségét veszik igénybe. A halak a madarak árnyékától megriadva tömegesen menekülnek a hálóba. De Georgij Sztojanov ma nem bonyolítja túl a munkát. </p> <p>- Éjszaka kimegyünk a tóra, és kivetjük a hálót, másnap napfelkelte előtt visszamegyünk, és kihúzzuk – mondta a huszonöt éves fiatalember. – Elvisszük a zsákmányt a halászkunyhóhoz, megpucoljuk a halat és rendbe szedjük a hálót a következő halászathoz. A halászok élete kemény, télen a fagy és a jég, nyáron pedig a forróság miatt. Ugyanakkor nagyon szeretek a vízen dolgozni, rengeteg energiát ad.</p>