HIRDETÉSAz azeri Kapaz-hegység láncai között épült városba, Gandzsába látogatva megismerhetik a perzsa romantikus irodalom leghíresebb költőjét, a XII. században élt Nizamit. Úgy tartják, hogy az ő művei ihlették William Shakespeare-t a tragikus szerelmi történet, a Rómeó és Júlia megírására, de Eric Clapton is merített költészetéből.
Az Euronews riportere, Paul McDowell így kezdi helyszíni beszámolóját:
- A szavak gazdag rezonanciája keveredik a természet hangjával, és a hegyek szépségéről beszél – Paul McDowel köszönti a nézőket az azeri hegyvidékről.
Nizami sok írása szól a város lakóiról. Gandzsa a második legnagyobb város Azerbajdzsánban.
A költő síremlékét már az 1600-as évek elején említik a történelmi krónikák. Szent zarándokhely volt évszázadokon át. A jelenlegi a harmadik emlékmű, ami ezen a helyen áll.
Gulnara Ismayilova, a Nizami Mauzoleum igazgatója:
- Nizami nemcsak egy filozófus. A személye és a költeményei meghatározóak. Sokféle ember érkezik a síremlékéhez, felnőttek és gyerekek egyaránt. Aki először jár a városban, az első útja ide vezet.
Sokan virágot hoznak a költő sírjára. Nizami a tudományokban is jártas volt, így a matematikában, a csillagászatban és az asztrológiában. Egy tanár, Saadaf Aliyeva szerint a költő egy életre szóló tanítást nyújt:
-Nizami Ganjavi a költeményein keresztül tanít. Több versét a fiának írta. Minden gyerekhez üzeni ezeken keresztül, hogy szeretni kell az embereket, a családot, a szülőhazánkat, és bölcsnek kell lenni. Akihez eljut a költő üzenete, igyekszik tovább adni másoknak.
Nizami a romantikus perzsa irodalom egyik legnagyobb költője. Úgy tartják, hogy művei ihlették William Shakespeare-t a tragikus szerelmi történet, a Rómeó és Júlia megírására.
A rockzenész, Eric Clapton is Nizamitól merített “Layla” című slágeréhez.
Ganja városa ma a tudományos és az irodalmi élet központja. Sok író és költő él itt, többek között Sahib Ibrahimli:
- Azerbajdzsániként nagyon kötődöm országunk történelméhez. Érdekelnek az egykori nehéz idők, amikkel szembe kellett nézniük hőseinknek. Mint szakíró kutatom ezt a témát, hogy a fiatalok jobban megismerjék Azerbajdzsán múltját. Jó lenne, ha a világ is jobban megismerné országunkat.
Aftandil Malikov gyufaszálak segítségével fejezi ki, ami neki fontos, ahogy egy költő a szavak segítségével. A modellkészítő így nyilatkozik:
- Egy azeri harcos szobrán dolgozom,.kizárólag gyufaszálakat és gyufásdobozokat használok.
A művész egy teaházat is működtet, ahol büszkén helyezte el Nizami alakját. A költő szobrához 3500 gyufaszálat használt fel.
Ganja városban az emlékezés egy másik szívbemarkoló példája a Szocsiból származó kövekből és a franciaországi Champagne-ból való üvegekből 30 éven át épített ház. Egy megtört szívű férfi állított így emléket öccsének, aki a második világháborúban esett el szovjet katonaként.
Végül essék néhány szó a nagy felfedezőről, Marco Polóról, aki a XIII. században számolt be a földből bugyborgó ragacsos forrásokról. Ma már nemcsak meggyújtják ezeket, hanem fürödnek is az olajban. A sorozat következő része az olajos kezelést is bemutatja.