LED izzóktól fegyverekig rengeteg mindent küld az EU Kijevnek.
Az orosz invázió kezdete óta az Európai Unió változatos eszközökkel segíti Ukrajnát. A támogatások összértéke már elérte az 50 milliárd eurót. Ebből 630 millió euró humanitárius segély, 12 milliárd euró pedig hadászati hozzájárulás.
Közel 8 milliárdot az uniós tagállamok adtak össze, ezek főleg kölcsönök és garanciavállalások. És több mint 30 milliárd az úgynevezett makroszintű gazdaságélénkítő támogatás. Ennek nagy részét fontos kormányzati feladatok finanszírozására fordítják. Kijev ebből fizeti a nyugdíjakat, a tanárok és a közalkalmazottak bérét valamint az infrastruktúra helyreállítását.
Továbbá az EU segít Ukrajnának az energiaválság kezelésében is. 35 millió LED izzót és 5400 generátort adományozott, valamint hozzájárult az elektromos hálózat kijavításához. Hosszútávon az unió egy megújuló energiaforrásokra épülő, új elektromos hálózatot szeretne kiépíteni az országban.
A Nyugat lélegeztetőgépen tartja az ukrán gazdaságot
2022. február 24-én Oroszország pusztító inváziót indított Ukrajna ellen. Azóta legalább 8000 civil halt meg, több millióan pedig elmenekültek. A Világbank becslése szerint 320 milliárd euróba kerülne most Ukrajna újjáépítése. A végleges összeget azonban képtelenség megbecsülni, hiszen a harcok második éve tartanak és senki sem tudja, hogy mikor fognak véget érni.
Az Ukrán GDP tavaly 30 százalékkal esett vissza. Ekkora gazdasági válságra több mint 30 éve nem volt példa. A munkások jelentős részét besorozták. Az utánpótlási láncok megszakadtak, így szinte az összes iparág megbénult. Arról nem is beszélve, hogy Ukrajna húzóágazata, a mezőgazdaság is nehéz helyzetbe került. A termőföldeket aláaknázták, a kikötőket lezárták, így lelassult az export.
Olena Bilan ukrán elemző szerint a gazdaság mégis meglepő ellenállóképességről tett tanúbizonyságot.
Ezt követően a vállalkozások és a lakosok gyorsan alkalmazkodtak az új kihíváshoz: az áramhiányhoz. A cégek generátorokat, akkumulátorokat és pótbiztosítékokat vásároltak. Így a kisvállalkozások mind működnek központi áramellátás nélkül is.
A közgazdász szerint most az a legfontosabb, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, utána viszont az első feladat a villamos hálózat helyreállítása lesz. Az orosz rakétacsapások az elosztóközpontok legalább 40%-át megrongálták.
Hosszútávon viszont komoly gazdasági reformokra van szükség ahhoz, hogy Kijev visszaédesgesse a befektetőket. Olena Bilan szerint a törvénymódosítások semmit sem érnek addig, amíg nem sikerül kiirtani a hétköznapi korrupciót a hatóságok szintjén. Ez persze rengeteg ideig fog tartani. Ukrajnának be kell bizonyítania, hogy jó útra tért - vélekedett az elemző.
Vannak feltételek
Az Európai Unió csak 2023-ban 18 milliárd eurót ad Kijevnek, hogy finanszírozni tudja az ország zavartalan működését. Ez egy rendkívül kedvező feltételekkel folyósított kölcsön. A forrásokat több részletben fizetik ki, de csak akkor, ha Kijev az összes Brüsszelnek tett vállalását betartja. Ezek közé tartoznak a jogállamisági reformok, a gazdasági dereguláció és a korrupció elleni küzdelem.
Az ukrán hatóságok abban bíznak, hogy már 2023-ban növekvő pályára állhat a gazdaság. Ez viszont nagyban függ a háború alakulásától, és attól, hogy az olyan szövetségesek, mint az Európai Unió meddig hajlandók támogatni Ukrajnát.
Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke az Euronewsnak elmondta: az IMF becslése szerint az ukrán költségvetési hiány jelenleg 38-39 milliárd dollár között van. A 18 milliárd eurós uniós csomag ennek körülbelül a felét biztosítja. A másik felet pedig várhatóan összedobják az Egyesült Államok és más G7-országok, valamint olyan nemzetközi szervezetek mint az IMF vagy a Világbank.
Valdis Dombrovskis emlékeztetett: a nemzetközi jogban létezik az az elv, hogy az agresszornak meg kell fizetnie a károkat. A kérdés az, hogy a Nyugat hogyan tudja majd ezt az elvet érvényesíteni, és hogy Oroszország hajlandó lesz-e önként fizetni.
Brüsszel mindenesetre megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehet az elkobzott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére fordítani.