Minimumjövedelemmel próbálná csökkenteni a szegénységet a tagállamokban az Európai Unió. A rendszer már létezik, de egy új kezdeményezés kicsit megreformálná eddigi formáját, hogy hatékonyabb legyen, de közben arra ösztönözze a támogatottakat, hogy a támogatás mellett munkát is keressenek.
Minimumjövedelemmel próbálná csökkenteni a szegénységet a tagállamokban az Európai Unió. A rendszer már létezik, de egy új kezdeményezés kicsit megreformálná eddigi formáját, hogy hatékonyabb legyen, de közben arra ösztönözze a támogatottakat, hogy mellette munkát is keressenek.
Az Euronews Real Economy című műsorának stábja Németországban, a Frankfurt melletti Offenbachban forgatott. Ez a jelentős gazdasági központ nagyszámú migránsnak ad otthont, akiknek néha kihívást jelent a munkaerőpiacra és a helyi közösségbe való beilleszkedés. A minimumjövedelemmel kapcsolatos új kezdeményezések azonban segíthetnek a megoldásban.
A háromgyermekes, török anyanyelvű Milanov család 10 évvel ezelőtt vándorolt Bulgáriából Németországba. Ez egy nehézségekkel teli évtized volt, amelyet bizonytalan munkahelyek, hajléktalanság, valamint nyelvi és kulturális akadályok jellemeztek. Az elmúlt két évben azonban a közpénzekből finanszírozott szociális védőháló lehetővé tette, hogy ez a család szebb jövő elé nézzen.
„Miután elvesztettem a munkámat, az államtól kértem és kaptam segítséget. Nem volt hol laknunk, nem volt lakásunk. Találtak nekünk azonnal egy lakást. Találtak iskolai férőhelyet a gyerekeimnek, és támogattak minket. Azt is elmagyarázták, hogyan éljünk Németországban,” mesélte a családapa, Radostin Milanov.
A Milanov család most egy, az Európai Unió által finanszírozott kísérleti projekt részese. A CRIS (Cooperate, Reach out, Integrate Services) elnevezésű projekt célja, hogy új módszereket találjon a legkiszolgáltatottabbak problémáinak kezelésére.
Serdar Damar, az offenbachi önkormányzat munkaügyi központjának koordinátora szerint a minimumjövedelem-rendszereknek személyre szabottabbnak és átfogóbbnak kell lenniük.
„Több sikert érünk el, ha az emberek bíznak bennünk, ha látják, hogy ők nemcsak számok egy listán, hanem azt látják, hogy az egész családdal törődünk, komolyan vesszük a problémáikat, foglalkozunk az egészségügyi gondjaikkal is. És ettől úgy érzik, hogy gondoskodunk róluk, hogy beilleszkedtek Németországba, elfogadják őket. És azt hiszem, ez a legjobb módja annak, hogy ezekkel az emberekkel közös életet és közös jövőt építsünk,” véli Serdar Damar.
De mi is az a minimumjövedelem?
Az EU célja, hogy 2030-ra legalább 15 millió embernek segítsen kikerülni a szegénységből. A minimumjövedelem rendszere a jobb élethez való hozzájutás egyik eszköze. Nem összetévesztendő a minimálbérrel, annak összege azonban a legtöbb országban meghatározó a minimumjövedelemre nézve.
Háromféle támogatást kínálnak:
- Készpénzkifizetések a megélhetési költségek fedezésére és a számlák kifizetésére.
- Tanácsadás és segítségnyújtás a tisztességes munkalehetőségek megtalálásához.
- Segítség olyan fontos dolgokban, mint a szociális szolgáltatások, a közlekedés, az energia és az oktatás.
A minimumjövedelem a szociális jogok európai pillérének egyik legfontosabb alapelve. A meglévő rendszerekkel számos probléma van:
- A legtöbb uniós országban az ellátások szintje jóval a szegénységi küszöb alatt van.
- Az emberek nagy része nem jogosult, vagy nem veszi igénybe a rendelkezésre álló segítséget.
Az EU most egy 9 projektből álló sorozatot indít, amelynek célja, hogy új módszereket teszteljen a támogatás elérésére és eljuttatására azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.
Megtalálni a megfelelően működő formát
Becslések szerint az EU-ban 95 millió embert fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye. A CRIS projekt koordinátora szerint a német minimáljövedelem jó modell, bár szerinte van még mit javítani rajta.
„Fedezzük a lakhatás teljes költségét, és a megélhetéshez szükséges bért, ami elegendő, de nagyon alacsony. Hiszen továbbra is ösztönözni kell, hogy munkát vállaljanak, hogy több pénzt keressenek, ez az alapelv Németországban is. A különböző szolgáltatások integrálásában még sok a javítanivaló: a fiatalok támogatása, az egészségügyi és lakhatási szolgáltatások támogatása, hogy hatékonyabbá és eredményesebbé váljon a rendszer,” magyarázta a koordinátor, Matthias Schulze-Böing.
A rendszer előnyeiről a Milanova család is beszámolt. „Szerintem a CRIS projekt nagyon jó. Törődnek velünk, a férjemmel és a gyerekeimmel, segítenek minket. Ha kapunk egy levelet a hatóságoktól vagy valamilyen intézménytől, és nem értjük, segítenek. És tisztelettel bánnak velünk,” mondta Radostina Milanova.
Elég lesz ez a szegénység elleni küzdelemhez?
Az unió ajánlást fogalmazott meg a tagállamoknak a minimumjövedelem-rendszerek javítására. A fókuszban:
- fedezet és igénylési lehetőség
- a munkaerőpiacokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés
- személyre szabott támogatás és hatékony felügyelet
Az Euronews riportere, Bryan Carter Antwerpenben járt utána, elég lesz-e ez a szegénység elleni küzdelemhez. A belga város egyetemének szociálpolitikai professzorát, Bea Cantillont kérdezte a minimumjövedelemről és arról, ahogy azt jelenleg alkalmazzák az EU-ban.
„Az EU-ban minden tagállam minimumjövedelem-védelemmel rendelkezik, mint végső védőháló minden polgár számára. Ilyen nincs például az Egyesült Államokban, ráadásul az elmúlt években és évtizedekben azt láttuk, hogy a lemaradó tagállamok is felzárkóztak ebben. Sok kezdeményezés volt, de azt mondanám, hogy a legerősebb kezdeményezés eddig az a szöveg, amely ebben a javaslatban szerepel. Először is, rendezni kell a minimálbéreket. Ezután lehet gondolkodni a minimumjövedelem védelméről szóló irányelvről. Azt is nehéz meghatározni, hogy mik az alapvető szükségletek az EU-ban,” mondta Bea Cantillon.
Mindez összefügg az unió szerkezetével is, ahol a szociálpolitika, a munkaerő-politika még mindig nagyrészt a tagállamok kezében van. „Nehéz lenne elképzelni, hogyan lehetne ez másképp. Nem lehet egy olyan európai minimumjövedelem-rendszerre gondolni, amely minden uniós polgárra ugyanúgy kiterjed. Az országok közötti különbségek túlságosan nagyok a jóléti szintek, a gazdasági kapacitás és a társadalombiztosítási rendszerek tekintetében, ezek rendkívül eltérőek a különböző tagállamokban,” tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a németországi minta a minimumjövedelem átfogóbb megközelítésére lehet-e a jövő, Bea Cantillon, azt mondta, egész biztosan. „Ezért olyan fontos a jóléti ellátások helyi szintje, mert nem tudnak óriási számban segíteni a minimumjövedelemben részesülőkön. Ezért fontos az a tény, hogy a minimumjövedelem-rendszerek csak korlátozott számú ember számára jelentenek végső megoldást. Mert ha a számok növekednek, ami meg is történt, akkor egyre nehezebb lesz egy ilyen átfogó megközelítést megvalósítani.”
A Milanov-szülők mindenesetre most úgy látják, a minimumjövedelem-program segíteni fogja gyermekeik jövőjét, ez jelenti most az esélyt arra, hogy ők befejezzék az iskolát és a saját lábukra állhassanak.