NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az Északi Áramlat felrobbantása: a hadviselés új formája

Áramlik a gáz a kilyukasztott vezetékekből
Áramlik a gáz a kilyukasztott vezetékekből Szerzői jogok AP/AP
Írta: Seress Gergely
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ma Oroszország képes a leginkább hadműveleteket végrehajtani a tengerfenéken, és az elmúlt években több jelét is adta, hogy használni kívánja ezt a képességét.

HIRDETÉS

A Balti-tenger alatt húzódó gázvezeték elleni szabotázs ráirányította a figyelmet arra a tényre, amely a NATO szakértői számára immár közel egy évtizede nyomasztó tény. Vagyis hogy ma Oroszország képes a leginkább hadműveleteket végrehajtani a tengerfenéken, és az elmúlt években több jelét is adta, hogy használni kívánja ezt a képességét. Oroszországnak van messze a legnagyobb különleges tengeralattjáró-flottája, amellyel ilyen bevetéseket lehet végrehajtani. 

Az orosz flotta legújabb hajója, a Belgorod, a világ leghosszabb tengeralattjárója olyan koncepció alapján épült, amelyre egyelőre nincs nyugati válasz. Ráadásul a Belgorod néhány napja kifutott a tengerre. Ez a tengeralattjáró hordozza a Poszeidón nevű atommeghajtású, atom-robbanófejes torpedót, amellyel kikötőket és partmenti városokat lehet elpusztítani.

Az orosz tengerfenéki hadműveletek előzményei

2000-ben, a Kurszk orosz tengeralattjáró elsüllyedésekor, az akkor még gyengén finanszírozott haditengerészet és a mentőegységei gyászos kudarcot szenvedtek. A rosszul karbantartott, ósdi mini-tengeralattjáróik nem tudtak rácsatlakozni a Kurszkra, és szinte csak bajt okoztak a művelet során. Oroszország azóta fejlesztette a mentőeszközeit is, de ami igazán lényeges, a különleges tengeralattjáró-flottája és az ezzel kapcsolatos innovatív gondolkodás.

Alekszej Nyikolszkij/Szputnyik via AP
: Vlagyimir Putyin lemerül egy C-Explorer típusú, modern mini-tengeralattjáróval egy második világháborús szovjet tengeralattjáró roncsához 2019-benAlekszej Nyikolszkij/Szputnyik via AP

A tengerfenéki hadműveletekért az orosz tengerészet szupertitkos szervezete, a GUGI (Mélytengeri Kutatási Főigazgatóság) felel, amelyet 2005-ben alakítottak meg. Az egység feladata az oceanográfiai kutatás, mélytengeri bányászat (rossz nyelvek szerint mindkettő a kémkedés szinonimája) és tengeralattjárók mentése.

Az óceáni különleges műveletek azonban már a szovjet időkben is fontosak voltak, hiszen az első, mélytengeri eszközök fejlesztésével megbízott katonai alakulat már 1963-ban létrejött, a tenger alatti kémszervezet, a GUGI szervezeti elődje pedig 1976-ban alakult meg. Ide már a kezdetektől fogva csak a legjobbak jelentkezhettek. Feltétel volt minimum öt év tengeralattjárós tapasztalat, a párttagság és olyan egészségügyi vizsgálatoknak kellett megfelelni, mint az űrhajósoknak. Nem véletlenül hívják a mai GUGI tengerészeit is hidronautáknak, a kozmonauta-megnevezés mintájára.

Amerikai propagandafilm a szovjet haditengerészetről az 1970-es években

A szovjetek eleinte olyan víz alatti eszközöket, mini-bázisokat építettek, amelyeket tengeralattjárók vontattak a bevetési helyszínre. Az 1970-es évek második felében tervezték az első olyan atom-tengeralattjáró osztályt, amelyben a hajókat titánból készítették. A titánnak sokkal nagyobb a szilárdsága, mint az acélnak, nem korrodálódik, viszont jóval nehezebb megmunkálni. Az innovatív szovjet mérnöki gondolkodást jelzi, hogy az 1000 méter merülési képességű Kasalotokat eleve mini-tengeralattjárók hordozására tervezték. A mini-tengeralattjárók még mélyebbre, 1200 méterre merülhetnek, ami óriási különbség a NATO harci tengeralattjárói átlag 400 méteres működési mélységéhez képest.

Pjotr Lihanov http://forums.airbase.ru via arsenal-info.ru
A Nyelma nevű mini-tengeralattjáró egy kikötőben, ezt vitte magával a nagyobb KasalotPjotr Lihanov http://forums.airbase.ru via arsenal-info.ru

Ezeket a járműveket a szovjetek, épp az extrém mélység miatt, nem tengeralattjárónak nevezték, hanem nukleáris mélytengeri állomásnak. Persze, lehetséges, hogy a közismert szovjet titokzatosság és félrevezetés jegyében csak az ellenséget akarták megtéveszteni a szokatlan megnevezéssel.

Dmitrij Kornyev, a Military Russia katonai szakportál szerkesztője azt mondta erről, hogy a szovjet hidronauták főleg a Japán-tengeren, az Atlanti-óceánon és a sarkkörön túl végezték a titkos feladataikat. – Egyetlen országnak sem volt akkora tapasztalata a mélytengeri és tengerfenéki műveletekben, mint a Szovjetuniónak. A sok év alatt egyetlen baleset sem történt ennél az egységnél, ami mutatja, milyen magasan képzett tengerészek szolgáltak itt – mondta a szerkesztő az Izvesztyija c. orosz lapnak.

Míg a hagyományos szovjet tengeralattjáró-flottáról viszonylag sok hír érkezett Nyugatra, főleg a nukleáris balesetekről, a titkos alakulatról alig lehetett hallani. Ezért is kavart nagy port, amikor 1990-ben egy norvég öbölben, Jarfjordban a norvég haditengerészet búvárai egy gépezet nyomát fedezték fel a tengerfenéken. Ezután hónapokig figyelték az öböl vizét, és egy alkalommal, a lesben álló norvég katonák döbbenten látták, hogy a felszínre emelkedett egy törpe-tengeralattjáró, amely néhány perc múlva újra lemerült és eltűnt.

Az NRK norvég televízió készített egy dokumentumfilmet az esetről.

Ebben a norvég búvárok vezetője elmondta, hogy egy olyan szovjet mini-tengeralattjáróról volt szó, amely képes volt a tengerfenéken kúszni, és ennek a nyomait találták meg a talajban.

Újabb tengeralattjárók, hajók és lehallgató berendezések

A Kurszk katasztrófája után, az olajbevételeknek köszönhetően soha nem látott mennyiségű pénz jutott a haderőre, így a haditengerészetre is, úgyhogy sorra születtek az újszerű koncepciók. Az orosz ipari minisztérium 2010-ben védette le a többfunkciós víz alatti állomás, az MPSZ nevű jármű tervét (Многофункциональная подводная станция, МПС).

Az állomás nem más, mint egy hatalmas, közel 6 ezer tonnás atom-tengeralattjáró, amely 400 méterre merülhet. A hossza több, mint egy focipálya, 40 fős személyzet üzemelteti, fegyverzete nincs és elég lassú, mert mindössze 13 csomóval haladhat, ami kb. 24 km per órának felel meg.

De nem is a sebessége a fontos, hanem a képességei. Felszerelték két távirányítású eszközzel (UUV, NATO-terminológiával Unmanned Underwater Vehicle). Ami egyedülállóvá teszi, az egy ezer köbméteres hangár, amelyben elférne egy háromemeletes családi ház. A NATO szakértői szerint a hangár vagy raktár tökéletesen alkalmas arra, hogy a tengerfenéken talált, nagyméretű tárgyakat el lehessen helyezni benne.

És hogy milyen tárgyak lehetnek érdekesek, amelyek a tengerfenéken hevernek? A középkori spanyol gályák kincsesládái kevésbé érdeklik az orosz haditengerészetet, mint a nyugati fegyverkísérletek vízbe hullott eszközei: rakétaelemek, torpedók darabjai, és akár egy balesetben tengerbe zuhant repülőgép is.

Egy amerikai F-35 vadászbombázó a Dél-Kínai-tengerbe zuhant 2022. március 22-én, az ilyen roncsok értékes információforrást jelenthetnek

A tengeralattjáró nem csak kutathat tárgyak után, de szállíthat is nagyméretű berendezéseket is egy adott pontra és elhelyezheti őket a tengerfenéken, akár egy kommunikációs kábel mellett.

Egy ilyen nagyméretű eszköz lehet pl. a SHELF és a Gidopressz nevű hordozható atomreaktor. Ezek szinte végtelen ideig láthatják el energiával azt a hangradar- vagy szonárrendszert, lehallgató berendezést, amelyet Oroszország telepített a kontinentális talapzatra, hogy megfigyelje az orosz északi kikötőket kémlelő nyugati tengeralattjárókat. A Gidopressz a jégmező alatti üzemelésre is alkalmas. Az úszó jég térsége fontos hadműveleti terület, az orosz és a NATO-tengeralattjárók is rendszeresen gyakorlatoznak itt. De az esetleges mélytengeri bányászathoz is szükség lehet külső energiaforrásra.

A hidegháború óta nem volt ennyire aktív az orosz haditengerészet

Az Északi-tenger térségének országait és a NATO-t az első ukrán válság óta aggodalom tölti el az egyre intenzívebb orosz műveletek miatt. Ezek nem mindig közvetlenül kötődnek a tengerhez. 2017-ben pl. a norvég hírszerzés jelentette, hogy az ország mobilhálózatai és a GPS-szolgáltatások orosz zavarás miatt álltak le, vagyis az ország az elektronikai hadviselés áldozata lett. Az orosz kormány azt válaszolta, hogy egy hadgyakorlatot tartottak éppen, és ez minden szándékosság nélkül okozott gondokat Norvégiában. 2018-ban azonban már kétség sem férhetett a tudatossághoz, amikor orosz bombázók háromszor is tipikus támadási profillal repültek rá egy titkos radarállomásra, és csak az utolsó pillanatban fordultak vissza.

HIRDETÉS

2021 áprilisában azonban már egy olyan eset történt, amelynek fizikai hatásai is voltak, ráadásul ez közvetlenül is kapcsolódhat az Észak Áramlat szabotázsához. A norvég Tengeri Kutatóintézet közleményben adta hírül, hogy váratlanul tönkrement a Lofoten-szigeteki obszervatórium víz alatti figyelőrendszer, amelyet alig egy évvel korábban helyeztek üzembe.

Equinor/Havforskninginstituttet
A norvég szonárrendszer ábrájaEquinor/Havforskninginstituttet

Ez tulajdonképpen egy hangradar-, más néven, szonárrendszer. Ennek az egyes berendezéseit fixen leengedték a tengerfenékre Norvégia nyugati partjainál, hogy a tengeri hangokat és élővilágot figyeljék vele. A rendszer ugyanúgy működik, mint az orosz szonárok.

A norvég berendezések sem csak a bálnák vagy a felszíni hajók zaját rögzíti, hanem akár tengeralattjárókat is fel lehet velük kutatni. Nem véletlen, hogy a rendszer adatai először a norvég Védelmi Kutatóintézet nevű katonai szervezethez kerülnek, ahol törlik róluk a tengeralattjárók zajait, és csak utána továbbítják a civil kutatóknak, aki nyilvánossá teszik az interneten.

A norvég Parti őrség távirányítású mini-tengeralattjárókkal vizsgálta meg a tengerfenéken elhelyezett szonárrendszert. A tengerészek legnagyobb döbbenetére azt tapasztalták, hogy az összesen kb. 70 kilométer kábelből 4 kilométer teljesen hiányzik. Mintha valaki levágta volna, felcsévélte volna egy nagy ipari dobra, és elvitte volna onnan. Azt is felfedezték, hogy több szonárberendezés nem ott van, ahova leengedték őket. Egyszerűen arrébb vonszolta őket valami.

Sissel Rogne, a kutatóintézet vezetője az eset után azt nyilatkozta a Dagens Næringsliv c. norvég lapnak, hogy a katonai adatok a civileket nem érdeklik – De tudjuk, hogy a hadsereg nagyon fontosnak találja ezeket az adatokat. A felvételekről egyértelműen kiderül, hogy hány és milyen nemzetiségű tengeralattjáró halad el ott. A hiányzó kábel súlya 9,5 tonna volt – ennek az elszállításához nagy teljesítményű gépre volt szükség. Úgyhogy nem csodálkoztunk, amikor a Parti Őrség és a haditengerészet vizsgálni kezdte az ügyet – mondta az igazgató.

HIRDETÉS

Az obszervatórium a kontinentális talapzat sekély vizében fekszik, amelynek egy részére Oroszország is igényt tart. A különös eset vizsgálatakor kiderült, hogy volt a közelben felszíni hajó az incidenst közvetlenül megelőző órákban, de kikapcsolta a jeladóját. Azt egyelőre nem tudni, sikerült-e azonosítani ezt a hajót.

Equinor/Havforskninginstituttet
A norvég szonárrendszer egyik műholdas berendezéseEquinor/Havforskninginstituttet

Szakértők szerint maga a kábel is értékes információkkal szolgálhat annak, aki kivágta és elvitte onnan. De a Parti Őrség azt is megvizsgálta, nem helyezett-e egy lehallgató berendezést a szonárrendszerre a titokzatos beavatkozó, mert a rendszer adataiból a NATO egységeinek mozgását is egyértelműen meg lehet állapítani.

Az első számú kémhajó gyakran bukkan fel kábelek közelében

A GUGI 2010 után nem csak különleges tengeralattjárókat, hanem új felszíni hajókat is kapott, sőt, idén szeptemberben bejelentették két újabb jármű megépítését. A tudósokról elnevezett hajók állítólagos funkciója az oceanográfiai kutatás, illetve a mentés. Érdekes azonban, hogy a NATO megfigyelései szerint hol szokott felbukkanni az első számú kutatóhajó, a Jantar.

A Jantar 2021 nyarán Írország nyugati partjaihoz hajózott, és pontosan azon a négy helyen töltött több napot, ahol az Európa és Észak-Amerika közötti négy fő kommunikációs kábel fut.

A hajó képes arra, hogy különleges meghajtása segítségével akár napokig egy fix koordinátán álljon, az áramlatok, a hullámok és a szél ellenére is. Hogy mi történt Írországban a víz alatt, erről nincs nyilvános információ, de a Jantart ugyanúgy felszerelték mélytengeri távirányítású eszközökkel (fotók a kémhajóról a Covert Shores oldalán), mint minden kortárs orosz kutatóhajót és kutató-tengeralattjárót.

HIRDETÉS

A hajót korábban a Földközi-tengeren azonosították a Ciprust Izraellel összekötő kommunikációs kábelnél, de állítólag a tengerbe zuhant orosz vadászbombázók darabjait is felemelhette a tengerfenékről. Járt Rio de Janeirónál is, ahol a brazil haditengerészet kommunikációs kábele környékén talált magának halaszthatatlan feladatot, de amikor egy brazil őrhajó kérdőre vonta, lekapcsolta a jeladóját és távozott.

Aaron Amick
Aaron Amick Youtuber, katonai tanácsadó, volt tengeralattjárós tisztAaron Amick

Aaron Amick amerikai katonai tanácsadó, Youtuber, volt haditengerész, 1990 és 2015 között a USS Philadelphia és a USS Pittsburgh vadász-tengeralattjárón, illetve a USS Maine ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárón szolgált. Amick lapunknak azt nyilatkozta, hogy az orosz tengeralattjárók már az 1990-es években is gyakran ólálkodtak a tenger alatti kábelek környékén.

– Hónapokig figyeltük őket. Személyesen tapasztaltam, mit csinálnak, de sajnos minden ilyen akciónk máig államtitok, ezért nem beszélhetek a részletekről. Az viszont nem titok, hogy már évtizedekkel ezelőtt is pontosan tudták, milyen fontos szerepe lehet a mélytengeri és tengerfenéken végrehajtott műveleteknek egy háborús helyzetben, és készültek arra, hogy ha parancsot kapnak rá, végre tudják hajtani a feladatot – mondta Amick.

Putyin aduásza, a Belgorod és a „végítélet fegyvere”

A magyar jobboldali sajtó lelkendezve fogadta, amikor október első napjaiban eltűnt a támaszpontjáról a Belgorod atom-tengeralattjáró. A Putyin-barát média szerint pánik tört ki a NATO-ban, hiszen mindörökre elvesztették a Belgorod nyomát. Ebben csak annyi a tévedés, hogy a tengeralattjárók jellemzően eltűnnek – erre találták ki őket, ez a feladatuk. És két nap múlva kiderült, még a szuper-tengeralattjáró sem szívódhat fel nyomtalanul.

A „nyomtalanul eltűnt” Belgorod a Barents-tengeren halad

A Belgorod az eddigiekben ismertetett, kifejezetten innovatív orosz haditengerészeti gondolkodás csúcsa. A tengeralattjáró a Kurszk-féle hajóosztály átépítése, amelynek a szélességét csökkentették, de a törzsének közepébe egy toldatot építettek, így ez ma a világ leghosszabb tengeralattjárója.

HIRDETÉS
A Belgorod tengeralattjáró átadási ünnepsége 2019-ben

A korábbi ún. kutató-tengeralattjárókkal ellentétben egy ez valódi hadihajó, igazi harci tengeralattjáró, hiszen van fegyverzete.

A Belgorod balra, figyelemre méltó a hossza

A legfélelmetesebb fegyvere a Poszeidón, amelyet ’Doomsday Torpedo”-nak vagy „Doomsday Weapon”-nek, a „végítélet fegyverének” nevezik a nyugati sajtóban.

Ez egy atommeghajtású, nukleáris robbanófejjel felszerelt torpedó, amelynek létezését 2015-ben szivárogtatta ki a Kreml. Ekkor Putyin a haderő vezetőivel tárgyalt, a tanácskozásról hosszú riportban számolt be az állami NTV. A felvételeken tökéletesen látszott egy irat egy oldala, amin egyebek mellett a Belgorod és a Poszeidón gondosan előkészített ábrái szerepeltek, mintegy véletlenül.

A Poszeidón a Csendes-óceáni hadszíntérre készült, ahol jóval nagyobb a mélység, mint az Atlanti-óceánon. A fegyver akár napokig is haladhat 1000 méter mélységben, a sebessége kb. 100 kilométer per óra, ami a víz alatt óriásinak számít.

Orosz Védelmi Minisztérium, AP
A Poszeidón nukleáris meghajtású, atomrobbanófejet hordozó torpedóOrosz Védelmi Minisztérium, AP

A nyugati haditengerészeteknek jelenleg nincs válaszuk a Poszeidónra – ha ezt egyszer kilövi a Belgorod, el fog érkezni a célpontjához, az Egyesült Államok nyugati partvidékének egy kikötőjéhez. A sajtóban 100 megatonnásra becsülik a hatóerejét, ami a világ eddigi legnagyobb atombombájának, a Cár bombának a kétszerese lenne. Még ha ez túlzás is, a torpedó tökéletesen alkalmas a visszacsapásra, egy, az orosz hadsereget vagy területeket ért amerikai atomcsapás reakciójaként. Tehát a Poszeidón nem elsődleges támadásra alkalmas eszköz, hanem egy atomháborúban ez lehetne másodlagos, megtorló fegyver.

HIRDETÉS
Orosz Védelmi Minisztérium via AP
A Poszeidón nukleáris meghajtású, atomrobbanófejet hordozó torpedó a víz alatt száguldOrosz Védelmi Minisztérium via AP

Michael Kofman, a Center for Naval Analyses nevű amerikai stratégiai kutatóintézet vezető tudósa szerint a fegyverre tulajdonképpen semmi szükség. – Oroszország meg tudja védeni magát a jelenlegi arzenáljával is, és többszörösen képes az ellenségei megsemmisítésére. Számomra ez azt jelenti, hogy Oroszország nem bízik a hagyományos haderejének esetleges győzelmében. Ezért fordít hatalmas összegeket újabb atomfegyverek fejlesztésére.

A Belgorod azonban nem csak ezért különleges.

Először is a hasa alatt hordoz egy kisebb atom-tengeralattjárót, amely a tengerfenéki hadműveleteket tudja végrehajtani. Hordoz egy mélytengeri mini-tengeralattjárót is, plusz egy mélytengeri robotot, amely az előre beprogramozott feladatot magától, autonóm módon hajtja végre, majd visszatér az anyahajóra (így nevezik magát a Belgorodot). A hordozó emellett telepíthet hordozható atomreaktort is a tengerfenékre. Természetesen búvárok is úszhatnak ki-be a tengeralattjáróba és mivel van fegyverzete, amerikai repülőgép-hordozó csoportosítások ellen is bevethető.

Ilyen tengeralattjáró ma csak az orosz flottában létezik. Ott viszont nem is egy, hanem kettő.

A Podmovszkoje orosz atom-tengeralattjáró

Ki áll az Északi Áramlat elleni akció mögött?

A Kreml narratívájának legújabb eleme az, hogy mivel 1983-ban Nicaraguában a CIA vagy az általa kiképzett ügynökök több olajtárolót és olajvezetéket felrobbantottak, ez is azt bizonyítja, hogy ezúttal is az Egyesült Államok a bűnös. Ezt először Dmitrij Medvegyev volt miniszterelnök és elnök közölte egy posztban. Medvegyev jelenleg az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, a testület vezetője természetesen Vlagyimir Putyin.

HIRDETÉS

Ez után Putyin egy másik fontos hazai szövetségese, a biztonsági tanács titkára, Nyikolaj Patrusev közölte, hogy Amerika áll az akció mögött.

Áramlik a gáz a kilyukasztott vezetékekből

A nyugati kormányok óvatosabbak Oroszország megvádolásával, de a NATO szakértői kezdettől fogva egyértelműen Moszkvát tartották felelősnek a támadásért. Azóta kiderült, hogy a négy robbanást egyenként több száz kiló TNT okozta.

A helyzet bonyolult és különös, mivel a gázvezeték orosz többségi tulajdonban van, de a szivárgás négy pontja Svédország és Dánia exkluzív gazdasági területéhez tartozik. És mivel ez a négy pont nem a svéd és dán felségvizeken belül van, ezért az orosz haditengerészetnek is joga van odaküldeni a hajóit. Anders Grenstad, a svéd haditengerészet volt vezetője szerint ez komoly gond. - Ha megjelennek az oroszok, semmit sem tehetünk. És akkor sem tehetünk semmit, amikor az orrunk előtt eltávolítják azokat a bizonyítékokat, amelyek az ő bűnösségüket igazolják.”

Ezt egészítette ki Nils Christian Wang admirális, a dán haditengerészet volt vezetője. – Oroszország teljesen jogszerűen jár el, amikor saját maga is vizsgálódik. Az várható, hogy svéd és dán robotok dokumentálják majd a szabotázs nyomait és felhozzák a felszínre a bizonyítékokat. De közben az orosz robotok is ott dolgoznak majd, ők pedig olyan információkkal állnak majd elő, amelyekre az orosz kormány azt mondja: tessék, nem megmondtuk, hogy amerikai szabotázs történt?

Tim Kildeborg Jensen/ Tim Kildeborg Jensen.
Egy orosz tengeralattjáró elhalad egy dán híd alatt 2022 augusztusábanTim Kildeborg Jensen/ Tim Kildeborg Jensen.

A volt amerikai tengeralattjárós tiszt a Euronews Magyarországnak azt mondta, a tenger alatti kábelek és gázvezetékek védelme nagyon drága. – Ehhez sok olyan hajó kellene, amelyek nagyfrekvenciás szonárral vannak felszerelve. Ezeknek kellene állandóan járőrözniük az adott kábel vagy vezeték környékén. Ennek a költségét eddig nem kívánta vállalni senki. Az orosz aktivitás miatt azonban most már létrejött egy Közös Expedíciós Erő (Joint Expeditionary Task Force). amelyik a norvég partoknál járőrözik és éppen a különleges orosz hadműveletekre fókuszál. És ez válasz – amit senki nem mond ki nyíltan –, az alapkérdésre, hogy kit lehet gyanítani elkövetőként – mondta Aaron Amick.

HIRDETÉS

Amick részletes magyarázatait a tengeralattjárós hadviselésről ide kattintva nézhetik meg.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Skandináv újságírók azonosították az Északi Áramlat közelében elhaladó orosz szellemhajókat

Miután a Kreml rájött, hogy az energia fegyver, ügyesen forgatta

Nagy-Britannia: kapott még egy kis haladékot Julian Assange