NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az európai munkavállalók csaknem felének veszélyben lehet a mentális egészsége

Az európaiak majdnem fele érzi úgy, hogy mentális egészsége rosszabb, mint korábban
Az európaiak majdnem fele érzi úgy, hogy mentális egészsége rosszabb, mint korábban Szerzői jogok Canva
Szerzői jogok Canva
Írta: Noemi MravNatalie Huet
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az elmúlt években a világjárvány, az orosz-ukrán háború, most pedig az elszálló megélhetési költségek rontották az európaiak mentális egészségét: sok a szorongó, depressziós ember, a távmunka pedig nem segít, hanem inkább ront a helyzeten.

HIRDETÉS

Bár a nyaralás az európaiak nagy része számára már csupán karnyújtásnyira van, egy jelentős részük az átlagosnál idegesebben és kimerültebben vág neki. A koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború és a megélhetési költségek hirtelen növekedése korábban soha nem látott negatív mértékben érintette az európai munkavállalók hangulatát - állítja egy új kutatás.

A LifeWorks által áprilisban, online készített felmérésben több mint 500 ember vett részt Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból, Hollandiából és Lengyelországból. 

A kitöltők nagyjából fele írta azt, hogy sokkal érzékenyebb a stresszre, mint a járvány előtt, egyharmaduk pedig azt is bevallotta, hogy mentális egészségük megromlása negatívan érintette termelékenységüket is.

Az infláció miatt elszálló megélhetési költségek jelentették az utolsó cseppet

Összességében a kitöltők 41 százalékának mentális állapota lehet veszélyben, főként azoké, akiket szorongással és depresszióval diagnosztizáltak. Ez majdnem háromszor akkora arány, mint amit a pandémia kitörése előtt, 2017-2019 között végzett felmérések mutattak.

Szerintem ez az időszak arról lesz emlékezetes a történelemben, hogy a népesség szüntelenül felfordulásokon ment keresztül" - mondta a kutatás vezetője, Paula Allen az Euronewsnak. - "Ha belegondolunk abba, hogy az európaiak min mentek keresztül az elmúlt időszakban, akkor érthető, hogy miért van ez" - magyarázta a kutatásban tapasztalt magas arányokat a szakértő.  "Jött először a világjárvány, aztán annak gazdasági hatása, az elszigeteltség növekedése, a kontrollvesztés érzése.. és végül mikor úgy tűnt, már látni a fényt az alagút végén, kitört a háború Ukrajnában."

A fiatalok, a nők, a gyerekes családok és az alacsonyabb jövedelműek küszködnek a leginkább - derült ki a kutatásból. A jövedelem és a mentális egészség közti kapcsolat pedig "nagyon erős" - teszi hozzá.

Emellett az európaiak egyre jobban szoronganak a magas infláció és amiatt, hogy hamarosan nem fognak tudni megélni a pénzükből. A kitöltők több mint harmada mondta azt, hogy nincs vésztartaléka, amihez nyúlni tudna. 

Minden vizsgált ország az optimális érték alatt teljesített

A kutatás egyaránt vizsgálta a stressz, a szorongás, a depresszió és az elszigeteltség miatti mentális állapotát a résztvevőknek. Az "optimális" kategória egy 80 és 100 százalék közötti érték lenne, de ezt egyetlen vizsgált országban sem érték el. A legalacsonyabb érték a lengyeleké 53,6 százalékkal. Őket a spanyolok követték 57,1 százalékkal, majd a franciák 57,4 százalékkal, az olaszok 58,4 százalékkal, a németek 62,3 százalékkal, végül a hollandok 67,9 százalékkal. 

A kitöltők több mint fele észrevette, hogy nem csak ő, hanem munkatársai is érzékenyebbek voltak a stresszre, mint a járvány előtt - ami azt mutatja, hogy a munkahelyeken több a feszültség, egyesek "kicsit harapósabbak, mint korábban, mások pedig egyre inkább eltávolodnak" - véli a kutató.

Még több távmunka - még nagyobb elszigeteltség

A kitöltők egyharmada írta válaszában, hogy gyakran érzik magukat egyedül - a legnagyobb arányban Franciaországban, ahol a munkavállalók 40 százaléka érezte magányosnak magát. Őket követték a lengyelek 39 százalékkal, 37 százalékkal a spanyolok, 35 százalékkal az olaszok és 28 százalékkal a németek.

Ez a fajta elszigeteltség nem csak az elménknek tesz rosszat, de a fizikai állapotunknak is. Kutatások azt mutatják, hogy a távmunkában dolgozóknál magasabb az esélye a szív- és érrendszeri betegségeknek, illetve az immunrendszert érintő betegségek kialakulásának. És úgy tűnik, egyre inkább ez lesz a "normális".

"Az elmúlt két évben megszoktuk, hogy az életterünk kisebb lett és sokan úgy érzik, hogy ez teljesen rendben is van" - teszi hozzá a kutatás vezetője, kiemelve, hogy ez egyáltalán nincs jó hatással a mentális jóllétünkre. "Ha hozzászokunk valamihez, az magától értetődő lesz, még akkor is, ha nincs jó hatással ránk" - mondja Allen, aki szerint a legkézenfekvőbb példa erre az autók elterjedése: a gépek és járművek megjelenésével ugyanis egyre kevésbé szükséges fizikai aktivitást kifejteni, ami ugyan kényelmes, mégis rosszat tesz egészségnek.

"Megvan hozzá a technológiánk és a képességünk, hogy egymagunk éljünk, otthonról dolgozzunk és ne kapcsolódjunk másokhoz. Lehet, hogy elsőre kényelmesnek tűnik, de nem tesz jót az elménknek, ha nincs semmilyen társas kapcsolatunk."

Fontos, hogy a munkaadó minél inkább segítse dolgozóit a mentális egészség fenntartásában

Egy másik, több mint ezer ember megkérdezésével, a Boston University és a University of Canterbury együttműködésében készült, a fentiektől független tanulmány úgy találta, hogy a távmunkában dolgozók a leginkább magányosak, épp ezért gyakrabban is mondanak fel, mint kevésbé magányos munkatársaik. Az adatok elsősorban azért lehetnek érdekesek, mert igyekeztek a digitális nomádokat és a #WorkAnywhere mozgalom tagjait is megkérdezni a témában.

Úgy találták, hogy a legmagányosabb munkavállalók azok, akik otthonról, egyedül dolgoznak - míg azok, akik osztott irodában, több munkatárssal dolgoztak, elégedettebbnek és a többiekhez inkább kapcsolódónak érezték magukat.

A LifeWorks kérdőívére válaszolók 63 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nagyon valószínű, hogy szakemberhez fordulnának, ha úgy éreznék, a stressz és a mentális egészségük miatt erre rászorulnak. Több mint háromnegyedük optimistának érezte magát a jövőre nézvést.

A vállalatok képesek - és kell is nekik - segíteni az alkalmazottaikat - véli a kutatás vezetője. - Biztosíthatnak tanácsadó szolgálatot, de akár pénzügyi oktatással és személyes megtakarítási tervekkel is elérhetik, hogy a pénz miatti aggodalom ne stresszelje a dolgozókat. A gyerekes, vagy idős rokont gondozó munkavállalók személyre szabott támogatása szintén sokat segíthet.

A társas kapcsolatok kialakítása a munkahelyen elengedhetetlen, ha a cégek lojális fiatal munkavállalókat akarnak, akiket aztán meg is akarnak tartani – a kilencvenes években és az után születettek ugyanis a leginkább érintettek a mentális feszültség tekintetében.

HIRDETÉS

"Amikor fiatal vagy és a karriered elején állsz, nagyon fontos, hogy érezd: jó úton haladsz. Vagyis az elismerés, a kapcsolatépítés, a mentorálás - még ha csak virtuális helyzetben, vagy vegyes munkavégzésben is - ennek a korosztálynak a számára több mint fontos."

Gyakorlati szintre lebontva mindezt: a munkaadónak nagyobb figyelmet kell fordítania arra, hogy megteremtse a lehetőségét az emberek közötti személyes kapcsolatnak - főnök és beosztott, munkatárs és munkatárs között. Becsatlakozunk egy húsz perces zoom-meetingbe, aztán megyünk is tovább - de ez nem segít abban, hogy érezzük az összetartozás érzését. Vagyis a vállalatoknak el kell érniük, hogy olyan helyzeteket teremtsenek, melyek teret adnak az ilyenfajta társas kapcsolatok alakításának."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Mentális egészségmegőrző programot indítanának pedagógus szakszervezetek a magyar iskolákban

Minden hetedik, 10 és 19 év közötti fiatal mentális zavarral küzd

Csökkenő reálbérek Európában: Magyarországon keveset ér a dolgozók pénze