Az EU legújabb tervezete szerint a nagy cégek felsővezetésében legalább 40 százalékosra kéne emelni a nők arányát. Amennyiben ez nem történik meg, az adott cégeket büntetéssel, vagy a pozíció újbóli meghirdetésével büntetné.
HIRDETÉSKötelező nemi kvóta bevezetéséről döntött az Európai Parlament és az Európai Tanács. Az új szabály szerint így a nagyobb cégek felsővezetésében legalább 40 százalékra kell emelni a nők arányát. A tagországoknak két éve van rá, hogy nemzeti jogrendjükbe beillesszék a direktívát, a vállalatoknak pedig 2026 júniusáig kell alkalmazkodniuk az új szabályhoz. Ha ez nem sikerül, büntetést kapnak.
Majdnem egy évtizeden át tartó tétlenség után német és francia közbenjárásra június hetedikén sikerült megállapodásra jutnia az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a nagyvállalatok vezetőségében tapasztalható nemi egyenlőtlenség kérdésében.
A megállapodás értelmében 2026 közepéig mind a 27 uniós tagállamban legalább 40 százalékra kell emelni a nem-végrehajtó igazgatótanácsban a nők arányát - ha ez nem alkalmazható, akkor a cég végrehajtási jogkörrel is felruházott igazgatóinak kell legalább 33 százalékban nőnek lennie. Azok a cégek, ahol az előírást nem alkalmazzák, büntetésre számíthatnak, az igazgatói kinevezéseket pedig, melyek nincsenek összhangban a meghatározott kvótákkal, semmissé tehetik.
"A nemi diverzitás nem csupán a fairségről, hanem a növekedésről és az innovációról is szól. Az üzlet érdeke egyértelműen az, hogy több nő legyen a vezetőségben" - olvasható Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének közleményében. - "Rengeteg olyan nő van, akik alkalmasak, kvalifikáltak a vezető pozíciókra: a cégeknek csupán meg kell talánia őket."
Országonként nagyon eltérő a kép
A 2021-es uniós átlagot nézve feltűnik, hogy az igazgatótanácsokban a nők aránya 30,6 százalékos volt, ami nem is tűnik rossznak - országonkénti lebontásban azonban már nagyon más a kép. Míg Franciaországban több mint 45 százalék volt a nők aránya a cégek döntéshozó testületeiben, addig Cipruson ugyanez az arány alig 8,5 százalék.
Franciaország még 2011-ben vezette be - ám csak 2017-ben emelte jogerőre - azt a törvényi előírást, miszerint a cégek vezetőségének legalább 40 százalékban nőkből kell állnia. A lépés eredményeként ma Franciaország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol országos átlagban még túl is szárnyalják a negyven százalékos uniós célt: az Európai Nemi Egyenlőségi Központ adatai szerint ez az arány jelenleg 45 százalék.
Őket Olaszország, Hollandia, Svédország, Belgium és Németország követi: náluk átlagban 36 és 38,8 százalék közötti a nők aránya a felsővezetésben.
A sor végén Magyarország, Észtország és Ciprus áll, ahol még a tíz százalékot sem éri el ugyanez az arány. Az Európai Nemi Egyenlőségi Központ szerint a kvóták bizonyítottan hatékonyabbak a nemi egyenlőség elősegítésében, mint az "enyhébb" megoldások, vagy az, ha nem avatkoznak be a folyamatba.
Mi fog változni?
Az úgynevezett "Nők a felsővezetésben" direktíva a legalább 250 főt foglalkoztató vállalatokra vonatkozik. A kötelező kvóta mellett célja az is, hogy a vállalatok átlátható felvételi és kiválasztási eljárásban keressék meg leendő alkalmazottaikat. Ha olyan eset áll elő, hogy két jelölt egyformán alkalmas az adott pozícióra, az elsőbbséget az alulreprezentált nemnek kell kapnia.
A vállalatoknak éves szinten kell majd beszámolniuk róla, hogyan alakul a felsővezetésben a nemek aránya. Amennyiben nem érik el a kitűzött célokat, be kell mutatniuk, hogyan kívánják azokat a következő években megvalósítani.
A tagállamoknak összesen két évük van rá, hogy a direktívát beillesszék nemzeti jogrendjükbe. A vállalatoknak több időt biztosítanak: nekik 2026 június végéig van idejük, hogy elérjék a kitűzött célt. Amennyiben ez nem valósul meg, arányos büntetésre számíthatnak - ez lehet pénzbírság, de akár a kifogásolt pozíciók újbóli meghirdetésére kötelezés is.
A tagállamoknak kötelessége lesz publikálni azoknak a cégeknek a listáját is, akik elérték a kitűzött célokat - ez egyrészt az átláthatóaság, másrészt az indirekt nyomásgyakorlás miatt fontos.