A koronavírus-járvány alatt-miatt újra előkerült a munkahét lerövidítésének kérdése. A munkavállalók és a munkáltatók pedig újragondolták a munkahelyi rugalmasság és a juttatások fontosságát.
HIRDETÉSEgyre több országban próbálják ki, a négynapos munkahetet. Az elképzelés egyszerű: a munkavállalók heti négy napot dolgoznak, miközben ugyanannyi fizetést, és ugyanannyi juttatást kapnak, de ugyanakkora munkaterhelés mellett.
A rövidebb munkahétre átálló vállalatok tehát, kevesebb értekezlettel és több önálló munkával működnének.
A négynapos munkahét hívei a dolgozók hatékonyságát és a munka-magánélet egyensúlyát üdvözölik a rövidebb munkahét bevezetésében - munkavállalók elégedettsége és a termelékenység is nő.
A szakszervezetek Európa-szerte arra hívták fel a kormányokat, hogy vezessék be a négynapos munkahetet. De mely országok fogadták el az ötletet, és hol tart a folyamat?
Belgium bevezeti a négynapos munkahetet az azt igénylő munkavállalók számára
Februárban a belga munkavállalók jogot nyertek arra, hogy a szokásos öt nap helyett négy napban teljesítsék a teljes munkahetet fizetéscsökkenés nélkül.
A munkavállalók eldönthetik, hogy heti négy vagy öt napot dolgoznak-e, de ez nem jelenti azt, hogy kevesebbet fognak dolgozni - egyszerűen csak kevesebb napba sűrítik a munkaidejüket.
Alexander de Croo belga miniszterelnök reméli, hogy a megállapodás segít rugalmasabbá tenni a hírhedten merev belga munkaerőpiacot, és megkönnyíti majd a családi élet és a karrier összeegyeztetését.
Hozzátette, hogy az új modellnek dinamikusabb gazdaságot kell teremtenie.
"A cél az, hogy az emberek és a vállalatok nagyobb szabadságot kapjanak a munkaidő beosztásában" - mondta. "Ha összehasonlítjuk hazánkat másokkal, gyakran láthatjuk, hogy sokkal kevésbé vagyunk dinamikusak".
Az Eurostat 2021 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint a 20 és 64 év közötti korcsoportban 100 belga közül csak mintegy 71-nek van munkája, ami kevesebb, mint az eurózóna 73 körüli átlaga, és teljes 10 százalékponttal kevesebb, mint a szomszédos országokban, például Hollandiában és Németországban.
A belga hétpárti szövetségi koalíciós megállapodás 2030-ra 80 százalékos foglalkoztatási arányt tűzött ki célul, ami a törvényes nyugdíjak megfizethető szinten tartását vagy a jövőbeli adócsökkentések finanszírozását is szolgálná.
A négynapos munkahét perspektívája azonban nem mindenki számára vonzó.
Némely teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló nagyon hosszú napokat fog végig dolgozni, ha úgy dönt, hogy sűríti a munkaidejét. Másoknak pedig, például a váltott műszakban dolgozóknak egyszerűen nem lesz lehetőségük erre a rugalmasságra.
Az Egyesült Királyságban júniusban indul a hat hónapos kísérlet
Június 6-án egy féléves kísérleti program - a maga nemében a legnagyobb – indult Nagy-Britanniában, amelynek célja, hogy megvizsgálja a rövidebb munkaidő hatását a vállalkozások termelékenységére és a munkavállalók jólétére, valamint a környezetre és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásokat.
Eddig mintegy 70 brit vállalat és 3000 munkavállaló jelentkezett a programra, amelyet a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem, a Boston College kutatói, valamint a 4 Day Week Global, a 4 Day Week UK Campaign és az Autonomy nevű brit agytröszt nonprofit érdekvédelmi csoportok irányítanak.
Az alkalmazottaknak a "100:80:100 modell" szerint kell dolgozniuk - a fizetés 100 százaléka az idő 80 százalékáért - cserébe a legalább 100 százalékos termelékenység fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalásért.
Az Egyesült Királyságban zajló kísérleti projekt egyike a 4 Day Week Global által világszerte végrehajtott többinek, amelyek a rövidebb munkahét mellett szállnak síkra.
HIRDETÉS"Hasonló programok indulnak az Egyesült Államokban és Írországban, és továbbiakat terveznek Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon" - mondta Joe Ryle, a 4 Day Week UK kampány igazgatója.
Skócia és Wales is csatlakozik a növekvő globális mozgalomhoz
Skóciában 2023-ban indul egy kormányzati kísérlet, míg Walesben szintén fontolgatják a kísérlet elindítását, de még nem tűzték ki annak dátumát.
A döntés a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) kampányígéreteinek egyike.
A dolgozók munkaidejét 20 százalékkal csökkentik, miközben juttatásaik nem csökkennek.
Az SNP mintegy 10 millió fonttal (11,8 millió euró) támogatja a résztvevő vállalatokat.
HIRDETÉSA kormány rámutatott a skót Institute for Public Policy Research (IPPR) skóciai agytröszt által nemrégiben végzett közvélemény-kutatásra, amely szerint a válaszadók 80 százaléka rendkívül pozitívan állt a kezdeményezéshez.
A megkérdezettek szerint a program nagymértékben javítaná az egészségüket és a boldogságukat.
Skócia Izlandra és az ott elért jó eredményekre hivatkozik, mint döntő érvre, ezért kockáztatják meg a négynapos munkahét bevezetését.
Néhány skót vállalkozás már beindította saját rövidített munkarendjét. A glasgow-i székhelyű UPAC Group nemrégiben közölte, hogy alkalmazottai egy sikeres kísérleti program lefuttatása után négynapos hetet élvezhetnek, azonos fizetés mellett.
Walesben Sophie Howe, a jövő nemzedékek biztosa felszólította a kormányt, hogy legalább a közszférában vezessen be hasonló négynapos munkahetet.
HIRDETÉSIzland: a négynapos munkahét “élharcosa”
Izlandon 2015 és 2019 között a világon a legnagyobb kísérleti projektet hajtották végre a 35-36 órás munkahét bevezetésére (a hagyományos 40 óráról lecsökkentve) anélkül, hogy a bérek arányos csökkentését érvényesítették volna.
A tesztfázisban mintegy 2500 ember vett részt.
A minőségellenőrzés biztosítása érdekében az eredményeket az Autonomy brit agytröszt és az izlandi nonprofit Fenntarthatóságért és Demokráciáért Egyesület (ALDA) elemezte.
A kutatók sikeresnek minősítették a kísérleti programot, és az izlandi szakszervezetek a munkaidő csökkentéséről tárgyaltak.
A tanulmány jelentős változást indított el Izlandon, ahol ma már a dolgozó lakosság közel 90 százaléka csökkentett munkaidőben vagy más munkarendben dolgozik.
HIRDETÉSA kutatók megállapították, hogy a munkavállalók stressz-szintje és kiégése esélye is csökkent, és javult az magánélet-munka egyensúlya.
Azonban nem minden országban volt olyan egyértelmű siker a négynapos munkahét bevezetése előtti tesztelés.
Svédországi vegyes tapasztalatok a négynapos hétről
Svédországban 2015-ben tesztelték a négynapos munkahetet teljes fizetéssel, vegyes eredményekkel.
A javaslat az volt, hogy a nyolcórás munkanapok helyett hatórás munkanapokat próbáljanak ki fizetésveszteség nélkül, de nem mindenki örült annak, hogy pénzt költenek a kísérletre.
Még a baloldali pártok is úgy vélték, hogy túl drága lenne ezt széles körben megvalósítani.
HIRDETÉSPozitív eredményeket tapasztaltak azonban egy egyetemi kórház ortopédiai osztályán, ahol 80 ápolót és orvost állítottak át a hatórás munkanapra, és a kieső idő pótlására új munkatársakat vettek fel.
Az egészségügyi személyzet reakciója pozitív volt, ugyanakkor a kísérletet sok kritika érte, és nem újították meg.
Néhány vállalat azonban, például a Toyota úgy döntött, hogy megtartja a csökkentett munkaidőt a dolgozóinak.
Az autógyár már 10 évvel ezelőtt bevezette ezt a munkarendet a szerelők esetében, és kitartott döntése mellett.
A finn négynapos munkahét csak ötlet volt
Finnország a széles körben elterjedt hírek ellenére nem vezette be a négynapos munkahetet.
HIRDETÉSAz év elején az észak-európai ország rövid időre a nemzetközi címlapokra került, miután állítólag drasztikusan csökkentette a munkaidőt.
A finn kormány – elterjedt - a négynapos munkahetet, valamint a hatórás munkanapot akarta bevezetni.
Kiderült azonban, hogy ez álhír volt, amit a kormánynak cáfolnia kellett.
A jelenlegi miniszterelnök, Sanna Marin 2019 augusztusában tweetelt az ötletről, de a kormány napirendjére nem került fel.
Német startupok kísérleteznek a rövidebb munkahéttel
Németországban van az egyik legrövidebb átlagos munkahét Európában. A Világgazdasági Fórum (WEF) adatai szerint az átlagos munkahét 34,2 órás.
HIRDETÉSA szakszervezetek mégis további munkaidő-csökkentést szorgalmaznak.
Tavaly az IG Metall, az ország legnagyobb szakszervezete rövidebb munkahetet követelt, azzal érvelve, hogy ez segítene a munkahelyek megtartásában és az elbocsátások elkerülésében.
A Forsa felmérése szerint a Németországban dolgozók 71 százaléka szeretné, ha csak heti négy napot dolgozhatna.
A megkérdezettek valamivel több mint háromnegyede támogatná, hogy a kormány vizsgálja meg a négynapos hét bevezetésének lehetőségét. A munkaadók körében háromból több mint kettő szintén támogatta ezt.
A jelentős többség (75 százalék) úgy véli, hogy a négynapos hét kívánatos lenne a munkavállalók számára, és a többség (59 százalék) úgy véli, hogy a munkaadók számára is vállalhatónak kellene lennie.
HIRDETÉSA munkáltatók közel fele (46 százalék) azt mondta, hogy "megvalósíthatónak" tartja a négynapos hét kipróbálását saját munkahelyén.
Azt azonban még nem lehet tudni, hogy egy ilyen intézkedés bevezetésre kerül-e, vagy hogy megvitatják-e egyáltalán. Egyelőre főként a kisebb, induló vállalkozások kísérleteznek a rövidebb munkahéttel.
A japán nagyvállalatok belevágnak a négynapos munkahétbe
Más országokban, például Japánban a nagyobb vállalatok merészkednek erre a területre, miután a japán kormány 2021-ben bejelentette, hogy tervbe vette a munka és a magánélet jobb egyensúlyának megteremtését az egész országban.
Több oka is van annak, hogy ez jót tehet az országnak, ahol a túlhajszoltság okozta stressz sok emberéletet követel.
A magas túlórában dolgozó alkalmazottak gyakran megbetegednek a túlzott munkavégzés miatt, vagy öngyilkosságba menekülnek.
HIRDETÉS2019-ben a Microsoft technológiai óriásvállalat kísérletezett a modellel, amikor egy hónapig háromnapos hétvégéket kínált a dolgozóknak.
A lépés 40 százalékkal növelte a termelékenységet, és hatékonyabb munkát eredményezett.
Spanyolország kísérleti szakaszba lép
Spanyolország is követi a japán példát: a Más País nevű kis baloldali párt az év elején bejelentette, hogy a kormány beleegyezett a kérésükbe, hogy egy szerény kísérleti programot indítsanak a négynapos munkahét bevezetésére az ötlet iránt érdeklődő vállalatok számára.
A programban részt vevő 200 kis- és középvállalat mintegy 6000 alkalmazottja egy nappal meghosszabbíthatja a hétvégéjét, teljes fizetés mellett.
Azóta a kis párt kezdeményezett egy következő találkozót a kormánnyal egy következő lépésről. Az egyeztetésre heteken belül sor kerül.
HIRDETÉS"A négynapos munkahéttel (32 óra) egy aktuális vitába vágunk bele" - tweetelte Iñigo Errejón, a Más País munkatársa. "Ez egy olyan ötlet, amelynek eljött az ideje".
A kísérleti szakasz legalább egy évig tart, de még nem tudni, mikor kezdődik.
Az Unilever jelenleg Új-Zélandon próbálja ki a rövidebb munkahetet
Eközben Új-Zélandon az Unilever fogyasztási cikkeket gyártó óriáscég 81 alkalmazottja jelenleg egyéves kísérleti programban vesz részt, amelynek keretében a négynapos munkahét teljes fizetés mellett került bevezetésre.
"Célunk, hogy a hatékonyságot a teljesítmény, nem pedig az idő alapján mérjük. Úgy gondoljuk, hogy a régi munkamódszerek elavultak és már nem felelnek meg a célnak" - mondta Nick Bangs, az Unilever Új-Zéland ügyvezető igazgatója.
Ha a kísérlet sikeres lesz, a hírek szerint más országokra is kiterjeszti a cég.
HIRDETÉSÉlénk érdeklődés az Egyesült Államokban és Kanadában
A Qualtrics felhőalapú szoftvergyártó cég felmérése szerint az amerikai munkavállalók 92 százaléka támogatja a rövidített munkahetet, még akkor is, ha ez hosszabb napi munkaidővel jár.
A megkérdezett munkavállalók a jobb mentális egészséget és a nagyobb termelékenységet említették a vélt előnyök között.
Négyből három munkavállaló (74 százalék) szerint ugyanannyi munkát négy nap alatt is el tudnának végezni, de a legtöbben (72 százalék) azt mondják, hogy ehhez hosszabb munkaidőt kellene ledolgozniuk az egyes munkanapokon.
Kanadában az Indeed globális munkaközvetítő ügynökség kutatása szerint a kanadai munkáltatók 41 százaléka a COVID-19 járványt követően alternatív, hibrid munkarendet és új munkastílust fontolgat.
Az Indeed 1000 kanadai irodai dolgozót foglalkoztató munkáltató körében végzett felmérése szerint a több mint 500 főt foglalkoztató nagyvállalatok 51 százaléka "valószínűleg bevezetné a 4 napos munkahetet".
HIRDETÉSÖsszehasonlításképpen, a 100-500 alkalmazottat foglalkoztató közepes méretű szervezetek 63 százaléka állítja, hogy kész lenne rövidebb munkahetet bevezetni.
A kanadai teljes munkaidőben dolgozók többsége (79 százalék) szintén hajlandó lenne az ötnapos munkahetet négynaposra rövidíteni - derül ki a Maru Public Opinion új jelentéséből.
Összességében úgy tűnik, hogy a négynapos munkahét lassan, de biztosan egyre nagyobb teret nyer világszerte. De hogy a kormányok rábólintanak-e az ötletre, azt még nem tudni.