NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A felhővel a határ a csillagos ég

A felhővel a határ a csillagos ég
Szerzői jogok euronews
Írta: Euronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Exchange-ben, az Euronews üzleti műsorában ezúttal a felhőágazat növekedésével foglalkozunk, illetve azoknak a hatalmas összegeknek is utánajárunk, amelyeket az üzleti szféra a big datára, és annak elemzésére költ.

HIRDETÉS

Az Exchange-ben, az Euronews üzleti műsorában ezúttal a felhőágazat növekedésével foglalkozunk, illetve azoknak a hatalmas összegeknek is utánajárunk, amelyeket az üzleti szféra a big datára, és annak elemzésére költ.

A technológiai cégek már a felhőkben járnak

Akár tetszik, akár nem, a technológia megváltoztatja, hogy hogyan tárolják a nagyvállalatok az életünkről szóló információt. Ugye a 19. században volt a lyukkártya, az 1950-es években a floppylemez, a 2000-es évek elején pedig az USB flash meghajtó.

Mára azonban erre a célra a felhőtechnológiát alkalmazzák - vagyis az adatokat egy távoli helyen tárolják egy helyi szerver helyett. És ez a gyakorlat egyre általánosabbá válik. A vállalatok pedig nem kis összeget költenek rá. 

A nagy adat- és elemzési megoldásokra fordított kiadások 2021-ben várhatóan elérik a 215 milliárd dollárt - azaz mintegy 190 milliárd eurót -, míg a 2021-2025 közötti időszakban a globális BDA-kiadások összetett éves növekedési üteme az előrejelzések szerint 12,8%-kal nő.

A megfelelő megoldásokat kell nyújtanunk a megfelelő időben - ez most főleg a hibrid munkát jelenti.
Chintan Patel
CTO, Cisco Egyesült Királyság & Írország

A felhőtechnológia azt jelenti, hogy az adatok bármikor és bárhol elérhetők, ahol van internet-hozzáférés. Szakértők szerint a felhőtechnológia fejlődésével a szolgáltatások is egyre olcsóbbá válnak. A Cisco az utóbbi években dollármilliárdokat fektetett a felhőtechnológiába. 

A vállalat brit és ír technológiai igazgatója azt mondta az Exchange-nek: "a megfelelő megoldásokat kell nyújtanunk a megfelelő időben - ez most főleg a hibrid munkát jelenti. Ugye az ügyfeleink az alkalmazáshoz és szolgáltatásokhoz egyre inkább digitálisan férnek hozzá." 

"És mind a távolról dolgozók gyors összeköttetése, erre az eszközök biztosítása, a virtuális egészségügyi rendelések, a digitális oktatás – ezek mind a felhőrendszer felé mutatnak. Az a tervünk, hogy megtaláljuk azt a legjobb technológiai megoldást, hogy az ügyfeleink biztonságosan mozogjanak ebben környezetben" - tette hozzá Chintan Patel.

Az adatbiztonsági kihívás

A big data üzletág virágzik, de továbbra is aggodalomra ad okot, hogy a vállalatok mit kezdenek a rólunk gyűjtött információkkal. Az adatbiztonság megsértésének kockázata mindig fennáll - ezt már láttuk a hitelkártya-társaságoknál és a távközlési szolgáltatásoknál. Biztonságban vagyunk-e, ha az adatinkat felhőben tároljuk, kell-e a kormányoknak nyomást gyakorolniuk a technológiai vállalatokra? 

Daniel Newman, a Futurum Research egyik alapítója, vezető elemzője szerint a piaci felfogás itt kettéválik: "Tudom, hogy globálisan próbáljuk megváltoztatni a törvényeket, hogy egyre szigorúbban szabályozzuk őket. Ugyanakkor szerintem egy nagyon kényes helyzetet teremt a világ minden táján a szabályozó testületek számára, hogy kitalálják, hogyan szabályozzák úgy a Big Tech-et, hogy átláthatóbbá váljon az adatgyűjtés, és a felhasználók is elégedettek legyenek. Hiszen amit a vállalatok rólunk tudhatnak, az egyaránt lehet káros, vagy éppenséggel - a cégek szemszögéből - nagyon is hasznos a piacra jutás szempontjából."

Hongkong és a "doxing"

Az adatok és a magánélet védelmével kapcsolatos huzavona sokkal törékenyebb olyan helyeken, mint mondjuk Hongkong, ahol hatalmas kormányellenes tiltakozást váltott ki, mikor a hatóságok megváltoztatták az online adatvédelmi törvényt - amely szerintük megvédi az embereket az ún. "doxing"-tól, azaz egy személy adatainak rosszindulatú online felfedésétől. A módosítás ellenzői, köztük techóriás cégek szerint a törvény korlátozza a véleménynyilánítás szabadságát. 

Miután a hatóságok tavaly sikeresen leverték a zavargásokat, a figyelem gyorsan a hongkongi adattörvények felé fordult - most pedig egy új front nyílt az interneten.

"2019-ben körülbelül 5000 olyan eset volt, amikor az emberek személyes információit, adatait megfélemlítésre használták fel. Most a törvényt megváltoztatásával már kriminalizálták a doxingot" - mondta Stephen Wong, Hongkong volt adatvédelmi biztosa.

A változások azt jelentik, hogy sokan már más elvárásokat támasztanak az adatvédelemmel szemben, mint néhány évvel ezelőtt. A digitális adatvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint azonban egy sötétebb felhő is van a láthatáron. Nemcsak Hongkong, hanem egész Ázsia felett egy új kínai adattörvény kezdeményezése bontakozik ki Alex Hill, digitális adatvédelmi szakértő és jogász szerint.

"A személyes adatok védelméről szóló törvény (PIPL) nemcsak Hongkongra vonatkozna, hanem bárkire, aki Hongkongban árut, szolgáltatást nyújt Kínában élő embereknek, vagy figyelemmel kíséri a viselkedésüket" - fogalmazott Hill.

A hongkongi kormány abban reménykedett, hogy a város Ázsia adat- és innovációs központjává válhat. Az egyre bonyolultabbá váló szabályrendszer miatt azonban az adatbiztonság és a magánélet védelme hamarosan egészen másképp nézhet ki.

A cikk megosztása