Míg tavaly tavasszal a nyugat-európai országokban alakultak ki gócpontok, most keleten, a legalacsonyabb oltottsági mutatókkal rendelkező országokban kezdett szeptemberben tombolni a járvány.
HIRDETÉSA második és harmadik hullámhoz képest alacsony volt szeptemberben az Európai Unióban a 2016-2019 közötti időszak átlagához viszonyított többlethalálozás, aggasztó jel lehet azonban, hogy magasabb volt ez a mutató mint tavaly szeptemberben, és a két legkevésbé átoltott tagállamban (Bulgáriában és Romániában) már szeptemberben drasztikusan emelkedett, és azóta csak rosszabb lett a járványhelyzet - ez derül ki az Eurostat héten közzétett, legfrissebb adataiból az összehasonlító mortalitásról.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának összesítésében Magyarország a lista másik végén, a legalacsonyabb arányú többlethalálozást feljegyző tagállamok közt van, 4 százalékkal Belgiummal és Svédországgal együtt.
Többlethalálozási mutató a járvány alatt Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában és az EU-átlag
A legrosszabb helyzet az első őszi hónapban Bulgáriában alakult ki, 50 százalékos többlethalálozási aránnyal, ami viszont még mindig alacsonyabb, mint a tavalyi második, és az idei harmadik hullám csúcsértékei (94,4 százalék és 76,7 %). Bulgáriában oltották be lakosságarányosan a legkevesebb embert, mindössze a lakosság 23,9 százaléka lett teljesen beoltva. Romániában a második legrosszabb a helyzet, ott ez az arány 35,5 %. A többlethalálozás pedig 30 százalékos volt idén szeptemberben.
Aggasztó jel az is, hogy mindkét országban jóval magasabb ez az arány idén szeptemberben, mint tavaly volt. Tavaly szeptemberben ugyanis 5 százalékos volt a többlethalálozás Bulgáriában, Romániában pedig 15. Magyarország keleti szomszédjánál a legtragikusabb mutató 62,6 százalék volt tavaly novemberben, idén áprilisban pedig 38, ezt várhatóan meghaladja majd az októberi adat.
Magyarországon idén szeptemberben az EU-tagállamok közül a legalacsonyabb volt az összehasonlító mortalitás. Azonban az októberi halálozások növekedésével valószínűleg ez is változni fog. Ahogy az alábbi grafikonon is látszik a két görbe a járvány nagy részében együtt mozgott. Ez azt jelenti, hogy magyar statisztika, ha nem is a pontos számokat, de a trendet helyesen mutatja.
Ugyanakkor ahogy az új esetszámokat és a halálozásokat, úgy a többlethalálozási adatokat is óvatosan kell értelmezni. A többlethalálozást nagyban csökkentették a lezárások, ami látható ott is, hogy amikor a koronavírusjárványban éppen nem volt hullám, akkor a többlethalálozás értéke gyakran negatívba fordult, kérdés, hogy ezt a járványkezelés eredményének vagy mellékhatásának érdemes tekinteni. De ugyanez fordítva is igaz, a romló többlethalálozás lehet a járvány közvetett hatása is, például azzal, hogy nem koronavírusos betegek nem jutnak időben megfelelő ellátáshoz. Egyesek szerint a többlethalálozás éppen azért jó mutató, mert minden direkt és indirekt hatást egyetlen számba sűrít össze. Óriási gyengéje viszont, hogy az átfutási ideje sokkal nagyobb. Így a most kialakuló negyedik hullámról csak hónapokkal később lesznek adatok.